Pusztulnak a műemlékek
- Részletek
- Készült: 2004. június 25. péntek, 00:00
- Találatok: 2942
A vár keletkezése
A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, évről évre egyre több turista csoport keresi fel, különösen Magyarországról. Az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár vidékünk egyik legnevezetesebb, legérdekesebb látnivalója.
Haraszti falu neve a régi középkori okmányokban is fellelhető, de az Eszéktől délre fekvő, akkor még mocsaras, ingoványos terület a történészek szerint az írásos emlékek megjelenése előtt is lakott volt.- riport egy isten háta mögötti településről -
FORRÁS: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. június 16.
Kispatak egy huszonnégy lelket számláló település a Bodzafordulói-hegyek északi lábánál. Könnyű a népszámlálás a Kisborosnyóhoz tartozó lakótelepen. Sem temploma, sem iskolája, sem temetője nincs. Van önálló helységneve, lakóiban egyfajta lokálpatriotizmus is. Számukra minden Kisborosnyó. Ide hordják naponta a tejet a csarnokba, itt vannak az üzletek, itt az iskola és a templom. Nem is olyan rég még húsz ház állt itt, ma már csak tizenegy, s abból is három üres. A nyugdíj, a szociális és a gyermeksegély, a föld tartja ezt a népet. A csend? Az akkora, hogy meg lehetne kapálni.
A huszadik század első negyedének eseményei – a világháború több okból is elkeserítő kimenetele, a Monarchia összeomlása és a történelmi Magyarország szétdarabolása, a forradalmak és az ellenforradalom – lényeges változást hoztak a közgondolkodásban, a közkultúrában. Ennek a változásnak egyik lecsapódása volt az a politikai hangvételű elégikus költészet, mely sokban hasonlított a korábbi évtizedek történeti helyzeteit felpanaszló poézishoz. Ezt az érzést, ezt a hangulatot ragadja meg az úgynevezett székely himnusz.
Az első Szent Korona-szertartás Erdélyben
Az 1989-es változások után elindult, és nagy népszerűségnek örvendő hagyománya lett Magyarországon a Szent Korona szertartásnak. Célja a megosztott társadalmunkban a Szent Korona egységében való lelki-szellemi emelkedés. Miután Erdély földjét is elérte az önazonosságból, vallási-nemzeti meggyőződésből való kiesés megmaradásunkat megpróbáló és megkérdőjelező nehéz időszaka, elérkezettnek látjuk a pillanatot, hogy ebben a tekintetben is lépésre szánjuk el magunkat.
Beregszászi György: A borzsovai földvár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 4.)
Mezővári a beregszászi járás egyik legrégibb, gazdag történelmi múlttal rendelkező községe. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 889-ben foglalták el a közelében fekvő Borsova várát, védőit rabságba vetették, elfoglalt termékeny földjét birtokukba vették.
Kolozsváron az utóbbi években szokássá vált, hogy egy kis csapat gyalogosan elindul Csíksomlyóra, a búcsúra. A tíz-tizenkét napos zarándoklat során hegyen-völgyön át jutnak el a búcsújáró kegytemplomig. Az ötlet szellemi atyja és kivitelezője Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát-Egyesület túravezetője. Őt kérdeztük a részletekről.