Pusztulnak a műemlékek
- Részletek
- Készült: 2004. június 25. péntek, 00:00
- Találatok: 2668
A vár keletkezése
A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, évről évre egyre több turista csoport keresi fel, különösen Magyarországról. Az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár vidékünk egyik legnevezetesebb, legérdekesebb látnivalója.
- riport egy isten háta mögötti településről -
FORRÁS: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. június 16.
Kispatak egy huszonnégy lelket számláló település a Bodzafordulói-hegyek északi lábánál. Könnyű a népszámlálás a Kisborosnyóhoz tartozó lakótelepen. Sem temploma, sem iskolája, sem temetője nincs. Van önálló helységneve, lakóiban egyfajta lokálpatriotizmus is. Számukra minden Kisborosnyó. Ide hordják naponta a tejet a csarnokba, itt vannak az üzletek, itt az iskola és a templom. Nem is olyan rég még húsz ház állt itt, ma már csak tizenegy, s abból is három üres. A nyugdíj, a szociális és a gyermeksegély, a föld tartja ezt a népet. A csend? Az akkora, hogy meg lehetne kapálni.
A huszadik század első negyedének eseményei – a világháború több okból is elkeserítő kimenetele, a Monarchia összeomlása és a történelmi Magyarország szétdarabolása, a forradalmak és az ellenforradalom – lényeges változást hoztak a közgondolkodásban, a közkultúrában. Ennek a változásnak egyik lecsapódása volt az a politikai hangvételű elégikus költészet, mely sokban hasonlított a korábbi évtizedek történeti helyzeteit felpanaszló poézishoz. Ezt az érzést, ezt a hangulatot ragadja meg az úgynevezett székely himnusz.
Az első Szent Korona-szertartás Erdélyben
Az 1989-es változások után elindult, és nagy népszerűségnek örvendő hagyománya lett Magyarországon a Szent Korona szertartásnak. Célja a megosztott társadalmunkban a Szent Korona egységében való lelki-szellemi emelkedés. Miután Erdély földjét is elérte az önazonosságból, vallási-nemzeti meggyőződésből való kiesés megmaradásunkat megpróbáló és megkérdőjelező nehéz időszaka, elérkezettnek látjuk a pillanatot, hogy ebben a tekintetben is lépésre szánjuk el magunkat.
Beregszászi György: A borzsovai földvár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 4.)
Mezővári a beregszászi járás egyik legrégibb, gazdag történelmi múlttal rendelkező községe. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 889-ben foglalták el a közelében fekvő Borsova várát, védőit rabságba vetették, elfoglalt termékeny földjét birtokukba vették.
Kolozsváron az utóbbi években szokássá vált, hogy egy kis csapat gyalogosan elindul Csíksomlyóra, a búcsúra. A tíz-tizenkét napos zarándoklat során hegyen-völgyön át jutnak el a búcsújáró kegytemplomig. Az ötlet szellemi atyja és kivitelezője Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát-Egyesület túravezetője. Őt kérdeztük a részletekről.