Pusztulnak a műemlékek

"A hivatalos műemléklistán Hargita megyéből 397 objektum szerepel: 79 régészeti lelőhely, 274 építészeti műemlék, 4 emlékház, 14 képzőművészeti műemlék, köztéri szobor és emlékmű, valamint terek, utcarészek, utcák. Ugyanezen hivatalos jegyzéken 30 parasztház, illetve paraszti gazdaság is szerepel. A műemlékjegyzéket 1991-ben időszérűsítették utoljára, csakhogy mára, a 30 parasztházból mindössze 13 létezik változatlan állapotban.

Bővebben...

A munkácsi vár

Beregszászi György: A munkácsi vár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 5.)

A munkácsi várA vár keletkezése

A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, évről évre egyre több turista csoport keresi fel, különösen Magyarországról. Az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár vidékünk egyik legnevezetesebb, legérdekesebb látnivalója.

Bővebben...

A hajdani Haraszti mindennapjaiból

"Haraszti falu neve a régi középkori okmányokban is fellelhető, de az Eszéktől délre fekvő, akkor még mocsaras, ingoványos terület a történészek szerint az írásos emlékek megjelenése előtt is lakott volt.

Bővebben...

Kisgyörgy Zoltán: Csendes Kispatak

- riport egy isten háta mögötti településről -

FORRÁS: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. június 16.

Kispatak egy huszonnégy lelket számláló település a Bodzafordulói-hegyek északi lábánál. Könnyű a népszámlálás a Kisborosnyóhoz tartozó lakótelepen. Sem temploma, sem iskolája, sem temetője nincs. Van önálló helységneve, lakóiban egyfajta lokálpatriotizmus is. Számukra minden Kisborosnyó. Ide hordják naponta a tejet a csarnokba, itt vannak az üzletek, itt az iskola és a templom. Nem is olyan rég még húsz ház állt itt, ma már csak tizenegy, s abból is három üres. A nyugdíj, a szociális és a gyermeksegély, a föld tartja ezt a népet. A csend? Az akkora, hogy meg lehetne kapálni.

Bővebben...

Emléktábla a székely himnusz...


Emléktábla a székely himnusz szerzőjének

 Udvarhelyi Híradó 2004. június 15. kedd

A huszadik század első negyedének eseményei – a világháború több okból is elkeserítő kimenetele, a Monarchia összeomlása és a történelmi Magyarország szétdarabolása, a forradalmak és az ellenforradalom – lényeges változást hoztak a közgondolkodásban, a közkultúrában. Ennek a változásnak egyik lecsapódása volt az a politikai hangvételű elégikus költészet, mely sokban hasonlított a korábbi évtizedek történeti helyzeteit felpanaszló poézishoz. Ezt az érzést, ezt a hangulatot ragadja meg az úgynevezett székely himnusz.

Bővebben...

Egy ősi foglalkozás felélesztése

Székelyudvarhely: Egy ősi foglalkozás felélesztése

"Belső-Ázsiában mindig az asszonyok feladata volt a nemezkészítés. Minden évben a megfelelő időben még ma is ők készítik családjaik számára a szükséges nemeztakarókat. A készítés technikája mit sem változott az idők folyamán, mintakincsében általában helyi sajátosságok, hagyományok érvényesülnek.
Akik az udvarhelyi Művelődési Házban ellátogatnak a nemezkészítők foglalkozásaira, saját fantáziavilágukat, szépérzéküket fejleszthetik, mindamellett hasznos tárgyakat készíthetnek.

Bővebben...

Székely Mózes fejedelem élete...

Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében

" Áprilisban a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag termében mutatták be a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg.

Bővebben...

Szent Korona-szertartás Erdélyben

Az első Szent Korona-szertartás Erdélyben

Az 1989-es változások után elindult, és nagy népszerűségnek örvendő hagyománya lett Magyarországon a Szent Korona szertartásnak.  Célja a megosztott társadalmunkban a Szent Korona egységében való lelki-szellemi emelkedés. Miután Erdély földjét is elérte az önazonosságból, vallási-nemzeti meggyőződésből való kiesés megmaradásunkat megpróbáló és megkérdőjelező nehéz időszaka, elérkezettnek látjuk a pillanatot, hogy ebben a tekintetben is lépésre szánjuk el magunkat.

Bővebben...

A borzsovai földvár

Beregszászi György: A borzsovai földvár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 4.)

Mezővári a beregszászi járás egyik legrégibb, gazdag történelmi múlttal rendelkező községe. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok 889-ben foglalták el a közelében fekvő Borsova várát, védőit rabságba vetették, elfoglalt termékeny földjét birtokukba vették.

Bővebben...

Gyalogosan Csíksomlyóig


Kolozsváron az utóbbi években szokássá vált, hogy egy kis csapat gyalogosan elindul Csíksomlyóra, a búcsúra. A tíz-tizenkét napos zarándoklat során hegyen-völgyön át jutnak el a búcsújáró kegytemplomig. Az ötlet szellemi atyja és kivitelezője Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát-Egyesület túravezetője. Őt kérdeztük a részletekről.

Bővebben...

Vízummentes utazás....

Vízummentes utazás Magyarországra, „kedvezménnyel"

Keddre virradólag, hajnali négykor
mogorva kalauz költötte fel Lökősházán az Ister nemzetközi gyorsvonat másodosztályú fülkéjének utasait. Egyikük, a román állampolgárságú Gábos Dezső Békéscsabáig rendelkezett jeggyel és a kalauznál arról érdeklődött udvariasan, hol és hogyan válthatná meg a magyar igazolványa alapján őt megillető kedvezményes jegyet Csabától Budapestig. A paprikás kiskirály megalázó, kioktató módon válaszolt: a magyar igazolványt Orbán Viktor adta, kérdezze meg tőle! És maga ezzel a vonattal nem fog továbbmenni, azt garantálom, ameddig én vagyok a kalauz – fejezte be.

Bővebben...