Magyar emlékek a Mócföldön


Helytörténeti túra a Fehér-Körös völgyében [Nyugati Jelen, 2004-06-04]
Kőrösbánya magyarságának emléke: az elhagyatott temető

Bővebben...

A Nagyszőlősi Ugocsa vár

Beregszászi György: A Nagyszőlősi Ugocsa vár (KÁRPÁTALJA VÁRA 3.)


A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak az Ugocsa vár romjai. Kedvelt kiránduló helye ez a környékbelieknek...

Nagyszőlős környéke már a korai paleolit korszakban, tehát több mint 50 ezer évvel ezelőtt betelepült, a késő bronzkorszakban (Kr. előtti II. évezred) pedig már több itteni településről tudunk.

Bővebben...

A nevickei vár

Beregszászi György: A nevickei vár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 2.)

A nevickei vár a munkácsi és huszti várak után a legkedveltebb kirándulóhelyek közé tartozik Kárpátalján. Kedvező fekvése, festői környezete sok pihenni vágyó embert vonz... A nevickei vár területén végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy már a korai vaskorban lakott volt ez a vidék. Közelében egy időszámításunk előtti IX-VIII. századból származó bronzkardot és csatot találtak. Közelében négy kurgánból álló temetkezési helyet tártak fel, amelyek még az időszámításunk előtti VI-IV. évszázadból származnak. Az egyikben hamvasztásos urnasírt találtak.

Bővebben...

Magyar néptánc az Államokban

Magyar néptánc az Egyesült Államokban

Ahol emberek vannak, ott zene is van. A zene táncra perditi az embereket, ahol népek élnek egymás mellett, mindegyik büszke a saját kultúrájára. A népzene és néptánc az egyes kultúrák megértésének és élvezetének a legkifejezőbb formái.
A néptánc az Egyesült Államokban az indián törzsek idejére nyúlik vissza, akik hittek abban, hogy a tánc esőt csinál és kisütteti a napot. A későbbi telepesek és bevándorlók saját hagyományaikat, táncaikat beleértve, hozták magukkal.

Bővebben...

Miniszteri látogatás Verespatakon

Be akarja bizonyítani magyar kollegájának a román környezetvédelmi miniszter, hogy Verespatakon semmilyen bányakitermelés nem kezdődött meg — jelentették be Bukarestben. Speranta Ianculescu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter közölte, hogy június 11-én magyar kollégájával, Persányi Miklóssal együtt ellátogat Verespatakra.


Bővebben...

A királyházi nyalábvár

Beregszászi György: A királyházi nyalábvár (KÁRPÁTALJA VÁRA 1.)

Fényes Elek 1851-ből kelt leírása szerint: "Királyháza, Bereg-Ugocsa megyében orosz-magyar falu, tágas völgyében egy sziklás hegy alatt a Tisza mellett; 138 római, 560 görög katolikus lakja, római és görög katolikus templommal. Dombosabb határa elég termékeny, de a Tisza mellett fekvő földjeit a vízár rongálja. Egy magas sziklás hegyen állott itt a régi, most elpusztult Nyaláb vára. Ez már 1423-ban a Perényi nemzetségé volt, s jelenleg is nevet ad egy uradalomnak, melyet e nemes nemzetség bír".

Bővebben...

Csíksomlyó

Csíksomlyó – a magyarság legnagyobb zarándokhelye

Az utolsó simítások a szervezésben
[erdely.ma, 2004-05-27 - 10:22:29]

Mi indítja az Erdélyben, Magyarországon, és a világon élő magyarok százezreit Csíksomlyó irányába Pünkösdkor? A válasz sokak számára egyszerű: a hit, a Mária-tisztelet jelenti az ellenállhatatlan vonzerőt. Ez hozta a zarándokokat – igaz, sokkal kisebb számban – a csíksomlyói Mária lábához akkor is, amikor szerény keretek között zajlott a búcsú, amikor az ünnepi szentmisére még (ha nehezen is, de) be lehetett férni a kegytemplomba, amikor a Kissomlyó hegyén hivatalból kiküldött őrszemek figyelték, ki virraszt és ki nem, ki várja a napfelkeltét, mikor érkezett és mikor ment el. A hit legyőzte a félelmet, a búcsújáráshoz akkor is hozzátartozott a keresztút elvégzése, a Kálvária ösvényein akkor is sokan fohászkodtak, vezekeltek.

Bővebben...

Csíksomlyó várja konfrátereit

P. Daczó Árpád Lukács: Csíksomlyó várja konfrátereit

Érdekes levelet kaptam Mohácsról, dr. Simon Pétertől, aki tervezőmérnökként húsz esztendeig Kanadában dolgozott, és szabad idejében az ottani indiánok életét tanulmányozta. Nyugdíjasként hazajött, elolvasta a Csíksomlyó titkát. Pontokba szedve, megdöbbenve írta le megjegyzéseit az indiánok és a székelyek Mária-tiszteletének hasonlóságairól.

 

Bővebben...

A Szentatya levélben köszöntötte

„Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre”
Több százezren zarándokoltak el pünkösdszombatján Csíksomlyóra, a katolikusok ősi szent helyére, a székely-magyarok legnagyobb ünnepére, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek volt az ünnepi szónok, koncelebrált Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök és Pál Leó ferences tartományfőnök.


Bővebben...

Nem állhatunk meg...

Sebestyén Péter: Nem állhatunk meg a csíksomlyói búcsúnál

FORRÁS: Erdélyi Napló

Ha valakitől ilyenkor megkérdeznénk: barátom, mi a pünkösd, minden valószínűséggel azt válaszolná, hogy hát pünkösdkor van a csíksomlyói búcsú. Az illető nem jár messze a valóságtól, csupán a felszínen rekedt. Mert pünkösdkor nem állhatunk meg a somlyói búcsúnál. Még akkor sem, ha az Szűzanya iránti tiszteletről, világméretű nemzeti zarándoklatról, netán az összmagyarság évenkénti lelki feltöltődést adó találkozójáról szól.

Bővebben...

Daczó Kati: "Itt erőst szeretem"

Évről évre, évszázadról évszázadra itt vannak, megtörve, változatlan arcokkal, változó ruhákban – gyakran épp búcsún vásárolt fejkendővel –, csendesen, a Szentlélekre várva. Jöttek az idén is a moldvai csángómagyar zarándokok, busszal és vonattal, kurszával és gyalog, hogy Csíksomlyón, Mária lábánál imádkozzanak egészségért, békességért.

Bővebben...