Szent István és a székelyek

Magyari Lajos: Szent István és a székelyek

Alig vannak hiteles történelmi forrásaink arról, hogyan viszonyult első királyunk eleinkhez, az első ezredfordulón élő székelyekhez. Annyit majdnem bizonyosan tudunk, hogy akkor a székelység több szállásterületen élt a Kárpát-medencében, s a nyugati gyepűkön maradt részei élharcosai voltak az egész Árpád-kor honvédelmi harcainak. Ott is a határokat védték, mai utódaik az őrségiek, a hetésiek, a Dévény környékén szállásolók, a védelmi harcokon kívül az expedíciós hadjáratokban is elő- és utóvédeként jeleskedtek a magyar hadaknak.

Bővebben...

A Kárpát-medence...

A Kárpát-medence az írásbeliség bölcsője

Ugyan gondolkodott-e már valaki azon, hogy miért csak mi használjuk a Mária országa kifejezést, és máshol miért nem találkozunk a Boldogasszony névvel? Varga Csaba, a téma egyik szakértője szerint a magyarok egyáltalán nem voltak pogányok, Jézus eredeti tanítását fogadták el és eszerint gondolkodtak, éltek.

Bővebben...

A puszta akarat kevés,...


A puszta akarat kevés, helyzetet kell teremteni

wpe15.jpg (2886 bytes)Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke az autonómiáról és a megalakulásának feltételeiről

Bővebben...

Kiáltom a célt:

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.

"... Akkor megkérdék őtet: Te kicsoda vagy? Illyés vagy-e te? És monda: nem vagyok. Próféta vagy-e te? És felele: nem vagyok.

Mondának ezért néki: kicsoda vagy tehát, hogy meg tudjunk azoknak felelni, akik minket elküldöttek; mit mondva magad felől?
És monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában!"


(János evangéliuma, I. 21-23)


Bővebben...

Elpusztult kastélyok...

Valkó Ildikó: Elpusztult kastélyok, nemesi kúriák nyomában

A barsendrédi nemesek nélkül nem lett volna Bars vármegye sem
 
Bars vármegye 1790-ben - a Szent Korona Budára való visszatérésekor - a megyék koronaőrző bandériumokat alakítottak, melyek egységes díszöltözetben vonultak fel.

Bővebben...

Pünkösd, Boldogasszony,...


Magyari Lajos: Pünkösd, Boldogasszony, Csíksomlyó

Húsvét után hét keserves héttel, pünkösd napján sereglik Csíksomlyóra a katolikus székelység s vele a gyimesi és moldvai csángóság keresztaljakba, ,,zászlóaljakba” tömörülve. Moldvai csángó testvéreink akár három-négy napon át vándorolnak a legnagyobb magyar búcsúra: félmilliónyi ember zarándokol el évente a Kis- és Nagysomlyó nyergébe, a Salvator kápolna köré és a hatalmas kegytemplomban lévő Mária-szoborhoz.

Bővebben...

Vargyas Csontváryja


Magyari Lajos: Vargyas Csontváryja (Népi alkotók)

Veress Miklós bátyám immár a nyolcadik évtizedét tapossa. Ő Vargyas Festője, egy olyan község és közösség alkotója, mely a Sütő és a Máthé nevekkel fémjelzett népművész-dinasztiákat adta Vargyasnak, Erdővidéknek, Háromszéknek, Erdélynek… Csoda-e hát, hogy e környezetben mindenki — vagy szinte mindenki! — magáénak vallja, fölkarolja az idős amatőr alkotó törekvéseit, érti és átérzi munkássága lényegét, a kommunitást szolgáló igyekezetét?

Bővebben...

Csúcsforgalom a Szent Anna-tónál


Csúcsforgalom a Szent Anna-tónál – immár jó úton


Magyar rendszámú kiskocsik és autóbuszok sokasága követi egymást a Szent Anna-tó felé vezető úton. A Székely- tengernek nevezett tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava, mely a Mohos-tőzegláppal együtt Hargita megye és Erdély leglátogatottabb turistaparadicsomai közé tartozik.

Bővebben...

Kárpát-Medencei Rovásírás...


Kárpát-Medencei Rovásírás verseny Eredmény, Beszámoló

„Ha van erőd és várni tudsz, egy év múlva légy ugyanitt”
(Friedrich Klára versrészlete az Attila ifjúsága zeneműből)

MINDEN KEDVES OLVASÓNAK EZÚTON SZERETNÉNK BESZÁMOLNI AZ IMMÁRON ÖTÖDIK ÉVE MEGRENDEZETT KÁRPÁT-MEDENCEI ROVÁSÍRÁSVERSENYRŐL:

Bővebben...

A salánki református templom

Beregszászi György: A salánki református templom

A Nagyszőlőstől 18 kilométernyire fekvő Salánk fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, a falu református templomában tartotta meg 1711. február 11-18-án ugyanis a fejedelem Magyarországról való távozása előtt utolsó országgyűlését.

Bővebben...

Az ungvári vár

Beregszászi György: Az ungvári vár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 9.)

Az ungvári várról az első említést a Gesta Hungarorumban találhatjuk. Anonymus a következőket írta róla:

Bővebben...