„Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre” Több százezren zarándokoltak el pünkösdszombatján Csíksomlyóra, a katolikusok ősi szent helyére, a székely-magyarok legnagyobb ünnepére, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek volt az ünnepi szónok, koncelebrált Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök és Pál Leó ferences tartományfőnök.
"
Jakubunyi György gyulafehérvári érsek üdvözölve a jelenlévőket, elmondta: azok akik tiszteljük a Szűzanyát, mindnyájunkat összeköt a közös hit, a közös műveltség, anyanyelv, és itt kifejezhetjük egységünket mindig. Az egyházi méltóság ugyanakkor köszöntötte Erdő Péter magyarországi érseket, aki „haza érkezett, hiszen nagyszüleitől kezdve ősei mind székelyek, és a bíborosi címerébe is betette a napot illetve a holdat, a székelység jelképeit.”
Jakubinyi György bejelentette: a bíboros nagy meglepetéssel jött a székelyek szent földjére, közbenjárására II. János Pál pápa saját kezű aláírásával, levélben köszöntötte a zarándokokat. „A csíksomlyói Mária-kegyhely pünkösd vigíliáján tartott hagyományos zarándoklata alkalmából tanúságot kívánok tenni az erdélyi nép évszázados hűségéről az evangéliumhoz. Ezt a népet az a számos hívő képviseli, akik Szűz Mária lábaihoz érkeztek, hogy újra megerősítsék odaadásukat Krisztus iránt” - üzeni a Szentatya, aki levelében úgy fogalmazott: lelkileg egyesülök a hitben való találkozásotokkal, buzdítalak benneteket, hogy őrizzétek meg elevenen közösségeitekben a Boldogságos Szűz odaadó tiszteletét, és gyakoroljátok ennek érdekében a rózsafüzér végzésének hagyományát. A csíksomlyói Mária-kegyhely azon a földön áll, amelyet úgy ismernek, mint a Szűzanya virágoskertjét, a Szent Szűz eszközölje ki mindnyájatok számára bőségesen a szeretetet, az örömet, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartoztatást - áll az apostoli áldásban, mely kelt a Vatikánban pünkösd ünnepének vigíliáján.
Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek a Mária-kultuszról szólva elmondta, Mária mennybemenetele azt jelenti a számunkra, hogy mi is az örök életre, az örök boldogságra, testünk feltámadására vagyunk hivatottak minden földi szenvedés, minden halál, minden keserű és kilátástalan látszat ellenére. Erdő Péter szerint „az emberi történelem útján kell végigjárjuk földi életünket, itt kell gondolkodnunk, tanulnunk, egymást szeretnünk, embertársunk javát szolgálnunk, és Istent dicsőítenünk”. Gondolkodni pedig szavakban és fogalmakban lehet igazán, anyanyelvünk hosszú nemzedékek tapasztalatát, szépség iránti érzékét hordozza - mondta a bíboros, majd hozzátette: még a nyelveken és az egyes népek kultúráján belül is különös értéke van a nyelvjárásoknak, az egyes vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának, ezek együtt teszik elevenné és erőssé a népek életét. Ha egy vidék sajátos kultúrájának fénye, nyelvjárásának zamata elvész, az egész nemzet lesz szegényebb - véli a bíboros-prímás. Az államok feladata, hogy a területükön élő emberek alapvető jogait biztosítsák - jelentette ki az egyházi méltóság, majd folytatva a gondolatot, hozzátette: mivel a mai államok jelentős részében nemzeti kisebbségek is élnek, az emberséges életfeltételek megteremtése a kisebbségek számára a felelős vezetők fontos erkölcsi kötelessége, de akár a többséghez, akár a kisebbséghez tartozzunk, az összes emberekre jellemző közös értékeket mindig nagyra kell becsülnünk.
Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának, a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője illetve tanúbizonysága ez a világhírű csíksomlyói búcsú - mondta a bíboros, aki ünnepi szent beszédében kijelentette: „Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egységesülő Európában, mert az Unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete otthonos. A személyi, vallási, nemzeti azonosság értékeit egymásban, és önmagunkban fel kell ismernünk és tisztelnünk kell. Őszintén reméljük, hogy hamarosan Románia is az Unió tagjává válik, de persze mindnyájan tudjuk, az Európai Unió távolról sem a mennyország - mondta Erdő Péter, majd szólt a család összetartásáról, a gyermekvállalás fontosságáról, a szenvedő és beteg emberek megsegítéséről. A bíboros egy közel félévszázaddal ezelőtt megjelent amerikai magyar újságból idézte a székely rózsafűzért, ezt az imát a világosság rózsafűzére néven II. János Pál pápa apostoli levelében az egész világegyház számára bevezette.
Boldogságos Szűzanya, örömünknek oka, magyarok nagyasszonya, Európa népeinek édesanyja és pártfogója kérd szent fiadat adjon nekünk reménységet, kiengesztelődést, felekezeti és nyelvi, határokon túlra is kiáradó testvéri szeretetet, hogy tudjunk emelt fővel és nyitott szívvel katolikusok lenni, itt, a Kissomlyó hegy körül és szerte a világban - zárta ünnepi beszédét Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseke.
A csíksomlyói pünkösdi búcsú a magyar illetve a székely himnusz eléneklésével zárult.
II. János Pál levele a csíksomlyói zarándokokhoz:
Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek nagy meglepetéssel jött, közbenjárására a szentatya, amit nagyon ritkán tesz, saját kezű aláírásával ellátott levelében köszönti a somlyói zarándokokat - jelentette be a csíksomlyói pünkösdi búcsún Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A somlyói búcsú történetében ez először az idén fordult elő.
A Szentatya köszöntő levele:
Tisztelendő Testvérünknek, Jakubinyi György-Miklós Gyulaféhervári Érsek Úrnak!
A csíksomlyói Mária-kegyhely pünkösd vigíliáján tartott hagyományos zarándoklata alkalmából tanúságot kívánok tenni az erdélyi nép évszázados hűségéről az evangéliumhoz. Ezt a népet ma az a számos hívő képviseli, akik Szűz Mária lábaihoz érkeztek, hogy újra megerősítsék odaadásukat Krisztus iránt.
Miközben szívélyes üdvözletemet küldöm önnek, tisztelendő testvérem, örömmel emlékezem meg Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek úrról, Magyarország prímásáról, aki ezt a zarándoklatot vezeti. Szeretetteljes üdvözletemet küldöm a püspököknek, papoknak, a megszentelt életet élő személyeknek, és az összes híveknek, akik közelről vagy távolról érkeztek.
Ez a pünkösd ünnepének vigíliáján tartott egyházi találkozó emlékezetükbe idézi azt, amit őseitek annyiféle módon megvalósítottak, az egyetértő kitartást az imádságban Szűz Máriával, Jézus édesanyjával. Lelkileg egyesülök a hitben való találkozásotokkal, buzdítalak benneteket, hogy őrizzétek meg elevenen közösségeitekben a Boldogságos Szűz odaadó tiszteletét, és gyakoroljátok ennek érdekében a rózsafüzér végzésének hagyományát. Idézet az apostoli levélből: A második évezredben fokozatosan fejlődött ki Isten lelkének ösztönzésére ez a sok szent által annyira szeretett, és a tanítóhivatal által buzdított imádság. Egyszerűségében és mélységében az éppen most kezdődött harmadik évezredben is igen fontos imádság marad, melynek az életszentség gyümölcseit kell teremnie. Jól illik ez az imádság annak a kereszténységnek a lelki útjához, amely kétezer év után sem veszített semmit kezdeti frissességéből, és érzi Isten lelkének ösztönzését, hogy evezzen a mélyre, és mondja, kiáltsa újra a világnak, hogy Krisztus úr és megváltó, hogy ő az út, az igazság és az élet”.
Krisztus segítségével erősítsétek meg, és szilárdítsátok meg büszkén Európa keresztény értékeit, azokat az értékeket, amelyekre Közép-Európa katolikusainak nemrégen az ausztriai Mariazellben tartott találkozóján is hivatkoztak. Tudatában kell lennünk, hogy az európai földrész történetét az evangélium elevenítő hatása jellemzi. Ha az elmúlt évszázadokra tekintünk, csak hálát adhatunk az úrnak azért, hogy a kereszténység földrészünkön a népek és kultúrák közötti egységnek, a teljes ember haladásának, és az emberi jogok előmozdításának elsődleges tényezője volt.
Erre a találkozóra, amelynek során szorosan összefonódtok a Szűzanya körül lehívom a Szentlelket, hogy halmozzon el minden részvevőt ajándékainak bőségével. A csíksomlyói Mária-kegyhely azon a földön áll, amelyet úgy ismernek, mint a Szűzanya virágoskertjét. Kísérje a Szent Szűz szándékotokat mennyei közbenjárásával, eszközölje ki mindnyájatok számára bőségesen a szeretetet, az örömet, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartoztatást. Ezekkel a kívánságokkal adom meg szívből önnek tisztelendő testvérem, Erdő Péter bíborosnak, a püspököknek, a papoknak és a híveknek, akik a szertartáson jelen vannak különleges apostoli áldásomat, és szívesen terjesztem ki azt a nekik kedves személyekre is.
Kelt a Vatikánban, 2004. május 29-én, pünkösd ünnepének vigíliáján
II. János Pál pápa