Szent László pénzei



  Tordaszentlászló és Kalotaszentkirály. Nem esnek közel egymáshoz, mégis azonos célt követve próbálnak európai lábon sasszézni. A Tordai Hasadék örök kirándulóhely magyarnak és nem magyarnak, Szent László király "pénzei" tündökölnek a porban, a mítoszok, balladák, mesék szikkadó kincsestárának aranyai vezetnek a roppant egyszerű tapasztalathoz - hogy a kenyérben szűkölködő erdélyi talajba évszázadokon át kőgyökerekkel kapaszkodó székelyek maradvái lássák jövőjük zálogát: a faluturizmust. Mit hámozhatunk ki az egymástól oly távoli, szellemiségben s gyakorlatiasságban viszont testvéri közelségben lobogó közösségek "filozófiájából?"

Bővebben...

VIII. Szejke Szépteremtő Kaláka

Évente más tájegység mintakincsét örökítik meg

Székelykapu-múzeum

A népművészeti hagyományok ápolása céljából, a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn évek óta megszervezik a Szépteremtő Kaláka nyári alkotótábort, ahol a népi mesterségek iránt érdeklődő, tizenéves fiatalok hasznosan eltölthetik szabadidejüket. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség szervezte, hétfőtől péntekig tartó alkotótáborban tizenkét oktató irányításával, összesen 41 székelyudvarhelyi, gyergyóalfalusi, alsóboldogfalvi, székelykeresztúri, valamint zetelaki diák vett részt. Az egész napos, csoportos foglalkozások, szakmai előadások mellett a kikapcsolódásból is kivehették a részüket a táborozók, esténként közös éneklésre, táncoktatásra, szórakoztató rendezvényekre is sor került.

Bővebben...

Csángókról, igaz tudósítások


P. Jáki Sándor Teodóz: Csángókról, igaz tudósítások

http://www.katolikus.hu/gyor

Jáki Sándor Teodóz bencés atya - Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának biztatására - 1978-ban indult el először Moldvába, hogy a csángómagyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. Erőst együtt érez nehéz sorsukkal, csodálja hitbuzgó vallásosságukat, hűségüket, archaikus kultúrájukat. A "tudósítás" műfaját Petrás Incze János pátertől kölcsönözte.

Bővebben...

Elmentem a Szent Están...

Harangozó Imre: “Elmentem a Szent Están templomába”

Szent királyaink tisztelete a moldvai magyarság körében



Bővebben...

A kovászói vár

Beregszászi György: A kovászói vár (KÁRPÁTALJA VÁRAI 8.)

"

A kovászói várromKovászót 1270-ben említik először Koazov néven a korabeli okmányok. Valószínűleg neve a kovász szó egykori szláv eredetű formájából származik. Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiája című művében viszont a falu határában lévő Kovas-sziklától származtatja a falu nevét. Kovászó közelében, Nagybereg és Bene közt, a Borzsa folyó jobb partján emelkedő sziklás magaslaton egy vár romjai állnak. Építése a XIII. századra tehető.


Bővebben...

Sarlós Boldogasszony-napi ...

Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú Futásfalván


Sepsiszentgyörgyi független napilap  - kiadja a H-PRESS

FUTÁSFALVA (ALUNGENI)

Közigazgatásilag Torjához tartozó, 400 lelkes, római katolikus település a Bodoki-hegység lábánál, Háromszék egyik búcsújáró helye. A nemzetközi úttól 8 km-re fekvő települést Kézdivásárhely és Ikafalva felől lehet megközelíteni – sajnos – csak makadámburkolatú úton. 1544-ben Fwtásfalwa néven említik. Messziről fehérlik tiszta időben római katolikus kegytemploma. Védőszentje Szent András apostol. 1851–56 között építették. Plébániája a  Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik, filiája Ikafalva (Icafalău).

Bővebben...

A székelykeresztúri Jézuskiáltóról

" Közel kilencven éves a kereszt, az- az a ma is (még) látható betonkereszt, amit Orbán János volt katolikus lelkész állítatott az elkorhadt fakereszt helyébe a Jézuskiáltó legmagasabb pontján, az első világháború kezdetén. Ezen a helyen állítólag már a XIII. században egy kápolna állt, de ezt a régészeti ásatások nem igazolják.

Bővebben...

A szerednyei várrom

Beregszászi György: A szerednyei várrom (KÁRPÁTALJA VÁRAI 7.)

A szerednyei várrom különleges helyet foglal el Kárpátalja műemlékei között. A legősibb középkori típusú várak közé tartozik, romos állapotában is megőrizte régi jellegét.

Bővebben...

A huszti várrom


Beregszászi György: A huszti várrom (KÁRPÁTALJA VÁRAI 6.)

Huszt csaknem 30 ezres város az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. A vár mellett egy gótikus eredetű református templom képviseli a magyar régmúltat a városban.

Bővebben...

Keresztúr történelme az alapítástól


A mai kisvárost három település - Keresztúrfalva, Keresztúr /mezõ/város és Timafalva 1884-be történt egybeolvadása hozta létre. Ehhez csatlakozott a jelen- korban (1926) Fiátfalva.


Bővebben...

Kicsi pünkösd  szabadság napja

Nem sok dokumentum maradt fenn arról, hogy mikor és miként, milyen módon jutott tudomásukra Háromszék és a többi székely szék jobbágyainak-zselléreinek a robot megszüntetése, a jobbágyfelszabadítás híre. 1848. április 2-án Csernátonba, június 20-án az Erdővidékkel szomszédos Alsórákosra jutott el az örömhír. Háromszék is számon tartja a csernátoni eseményt, Alsórákos magyarsága pedig ünnepet ül a nap emlékére, s ezt szabadság napjának, kicsi pünkösdnek nevezik. Ebben az esztendőben százötvenhatodszor ünnepelt a Brassó megyei település.

FORRÁS: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. június 14.

Bővebben...