Történelmünk valamennyi nehéz pillanatában a Szent Korona tanában való egység mindig össze tudta kovácsolni a nemzetet. Gondoljunk a Pázmány Péter és Bethlen Gábor közti katolikus–protestáns vitákra. Bármilyen mély lehetett a szakadék a két tábor között, volt egyetlen összetartó erő, amelynek kérdéskörében mindannyian egyetértettek, és ez a Szent Korona. A történelem során nem csupán a magyarok fordultak kimondhatatlan tisztelettel a Korona irányába, hanem a Kárpát-medencében élő más nemzetek is elfogadták és tisztelték. Ennek oka abban keresendő, hogy a Szent Korona törvénye nem kirekesztő, nem mások rovására történő törvényalkotás, hanem - ahogy Kocsis István történész fogalmaz -  a Magyar Szent Korona nem más, mint Isten üzenete a magyar népnek és mindazoknak, akik elfogadják.
Ebből a meggondolásból tartjuk fontosnak a június 19- én, Székelykeresztúron megszervezésre kerülő első erdélyi Korona- szertartást. A szertartás színhelyéül a Jézuskiáltó kínálja magát. A szertartáson részt venni kívánó közösség a központból indulva valóságos zarándoklatot tesz a Jézuskiáltón természetes anyagokból megépített Koronához. Útközben a zarándoklat stációknál állomásozik. Összesen tizennégy stációt állapítottunk meg. Ezeket Jézus Urunk szenvedésének képei alapján határoztuk meg, úgy, hogy összhangba hoztuk a magyar nemzet szenvedéstörténetével. A történelmi korokat egy-egy – az illető korszaknak megfelelő - történelmi szereplő képviseli. Megjelenésükkor saját hivatalos írásaikból mondanak egy idézetet, mindig az illető kor kísértéseit ellensúlyozó biztatást, lelki támaszt. A szöveg elhangzása után egy népdal eléneklése következik, és halad a zarándoklat a következő stációhoz. A 14-ik stáció után érkezünk a megépített, és gyertyák megvilágítása által Fénykoronává minősült Koronához. A Koronán levő figurális ábrázolásokat (apostolok, arkangyalok, történelmi szereplők) élő személyek testesítik meg, minden szereplő elfoglalva a Koronán a neki kijáró helyet. Ezek a szereplők az általuk képviselt személyek maszkját viselik, és a megadott sorrendben egy- egy Igét mondanak el.
A Korona szertartást fogadalomtétel követi, amit tetszés szerint mondhatnak a résztvevők a felolvasott esküszöveg után.
Tiszteletbeli meghívottaink: Daczó Árpád – ferences szerzetes, Gergely István (Tiszti) – csíksomlyói plébános és Hargitay András, a budapesti Ember Fia Alapítvány elnöke.
A Korona-szertartás semmilyen politikai szervezet megbízását vagy közreműködését nem hordozza, és semmi ilyen irányú célt nem szolgál. Csupán lehetőség arra, hogy egyként emelkedjünk lélekben, erősödjünk a magyar önazonosság vállalásában és a szeretet törvényében. Itt a helye mindenkinek, aki kereszthordozó népünk feltámadásáért felelősséget érez!

További infó a honlapon