Kincses Futásfalva [Kisgyörgy Zoltán riportja, 2002]  

Tiszta idõben sem látszik, oly távol fekszik a Kézdivásárhely felé tartó fõúttól ez a falu. Ott húzódik meg a nyugati szelek árnyékában, a Bodoki-hegység lábánál. Ha télen nagyon tombol a Nemere, hóviharaival napokig elzárja a falut a nagyvilágtól. Nem világvége azonban ez a hely. A rómaiak is jártak erre, itt hagyták ezüstkincseiket. De kincs a nép kitartó szorgalma, nyelve és katolikus vallása iránti hûsége, kincs a visszaszerzett erdõvagyon, a termõföld, a gyümölcsöt érlelõ talaj, kincs a magyar történelmi és egyházi értékekkel ékített templombelsõ és cinterem, a székely múzeumszoba, egyháztörténeti kegyszerek, emlékek gyûjteménye, a falu új köntösbe öltöztetett iskolája, a párját ritkító falukapu, kincs a mélyben rejtõzködõ és a jövõben hasznossá tehetõ savanyúvíz.

Mire épül a jelen?

Szinte hihetetlen, hogy évezredekkel korábban már élt ezen a helyen az ember. Nagy Géza (1855—1915) régész, etnográfus, a Székely Nemzeti Múzeum múzeumõre egy 1891-ben megjelent beszámolójában ír arról, hogy a Futásfalván élõ Hamar Ignácz úr, földbirtokos öt egész és egy töredékes, széles élû, bronzból való ,,vésût" ajándékozott a múzeumnak. A tárgyakat ma is õrzi az intézet. Innen került a múzeum gyûjteményébe egy még régebbi tárgy, egy ,,õskori agyagkarika". A második világháborút követõ esztendõben a Sóskút nevû részen, Lukács István udvarán agyagurnából látott napvilágot egy 148 darabot számláló, római köztársaság kori ezüst éremlelet, a ,,futásfalvi kincs". Ebbõl nemcsak Szentgyörgyön, hanem a bukaresti Régészeti Múzeumban is õriznek néhányat. A pénzek a régész-numizmaták szerint a Kr. e. 72—172 közötti idõbõl valók. A leletmentõ Hamar család ma is él fészkében és a távolabbi településeken is. Jelen vannak a Rákóczi György-féle 1635-ös összeírásban, és 1742-ben kaptak nemesi oklevelet Mária Teréziától. Kúriájuk Futásfalván ma is áll. Hasonlóképpen a múlt iránt érdeklõdõ Lukács família leszármazottai is élnek.

— Mire épül a jelen és a jövõ, ha nem bizonyítjuk mások elõtt, hogy ilyen kis méretekben, falvaink szintjén is régi, kultúrát és mûvelõdést teremtõ a mi népünk? — magyarázza a rá oly jellemzõ ,,gesztikulálással" Tifán Lajos atya, a falu plébánosa a volt katolikus felekezeti iskola egyik termében berendezett egyházi múzeumszobában, melyet az ez évi zarándoklat idején láthattak is a Futásfalvára sereglõk. Kegytárgyak, rózsafüzérek, medálok, keresztek, érmék, püspöki ajándékok, régi gyertyatartók és számos más dokumentum érzékelteti, hogy búcsús helyen járunk, melyet Erdély római katolikus érseke, dr. Jakubinyi György is meglátogatott. A kegytárgy- és emlékgyûjtemény szomszédságában, külön teremben a XIX. századot, nagyapáink korát idézõ székely szobabelsõt rendezett be a plébános a múlt- és hagyományõrzés jele gyanánt.

Újjászületik egy iskola

A fennállásának lassan negyedik évszázadához közeledõ futásfalvi alma mater ottjártunkkor még munkatelep volt, de szeptember 15-én már itt kezdték meg a tanévet. A dombtetõn álló épületet ugyancsak megviselték az évszázadok, s mint mondták, a földrengés egyszerûen kettérepesztette az építményt. Ez is nyomós érv volt arra, hogy a falu iskolája ott szerepeljen azon Kovászna megyei iskolák között, melyek világbanki támogatással újraépültek, megszépültek, korszerûbbé váltak, bõvültek.

— Salamon Ferenc volt igazgató kollégánknak, a Kézdivásárhelyi Mûvelõdési Ház jelenlegi igazgatójának az volt az érdeme, hogy ráérzett az épületmentés fontosságára, a nem mindennap kínálkozó lehetõségre, összeállította a szükséges dokumentációt, más szóval ,,idejében lépett" — jegyezték meg adatközlõink, Marthi Mária Éva fizika—kémia szakos igazgatótanár és férje, Bene Róbert történelem—földrajz szakos tanár. Az Ax-Group csoportja konszolidálta, új köntösbe öltöztette az iskolát. Ottjártunkkor készültek a melléképületek. Új padokkal, katedrákkal látták el az osztálytermeket, részben kicserélték az asztalosmunkát is. Már szerelték a központi fûtést is. Két, fával mûködõ kazán szolgáltatja majd a meleget, a száraz fa ott van már az udvaron.

— Mi lesz a vízzel, hisz enélkül nem lehet elképzelni a központi fûtést? — tettük fel a kérdést Bokor Bélának, a torjai önkormányzat alpolgármesterének, Futásfalva ugyanis Torjához tartozó település.

— Van olyan egyezség, miszerint a vizet nekünk kell bevezetniük az épületbe — felelte. — A munkálatot megkezdte már az a cég, amely a gázt vezeti be a községközpontban. 1,2 milliárd lej szerepel erre a célra az idei költségvetésünkben.

Futásfalvi utunk alkalmával láttuk is, hogy ássák már, mélyítik a sáncot, melybe a csövezetet kell majd lerakni. A vizet egy bõ hozamú forrásból, mintegy 800 méter távolságról kell az épületig vezetni. Futásfalva távol esik a községközponttól, de távol Kézdivásárhelytõl is. Hogy iskolája legyen, nyolcosztályos, így hát létkérdés. Nos, élõ ez az iskola. Bár a gyermeklétszám egyelõre csökkenõ, a közeljövõben helyre fog billenni. Tizennyolc óvodás biztosítja az aranytartalékot, és szakképzett óvó bácsijuk is van. A jelenlegi 30 I—VIII. osztályos tanulóból 11 a szomszédos Ikafalváról jár — gyalogol esõben-hóban — ide, ott ugyanis nincsen felsõ tagozat. A futásfalvi pedagógusok székely kaput terveznek az iskola bejáratához.

— Vojna Zoltán egy kapura való fát ajándékozott nekünk — pontosított Bene Róbert —, és két helyi faragóval, a Menhárt testvérekkel, Edvinnel és Szilamérral szándékszunk kifaragtatni.

Az anyagiakat a Bene család és a helybeli tanári kar vállalta magára. A futásfalvi alma maternek testvériskolája is van a magyarországi Telekgerendáson. Több alkalommal került már sor kölcsönös látogatásra, családi és baráti kapcsolatok alakultak ki a két falu családjai között. Vita tárgya még ma is Futásfalván, hogy ki lehetne az a faluhoz és iskolájához is kapcsolódó személyiség, aki nevet adhatna a kis intézménynek. Felvetõdött nyilván a történelmi hadvezér Makó György, fel a ma is élõ Sandi család egykori három negyvennyolcas katonatisztjének a neve, de fel a Futásfalván született Hamar Lázár (1780—1846) római katolikus plébános, egyházi író neve is. S mert az iskola épülete már hamar ideális állapotba kerül, ez a kérdés ,,már a könnyebb dolgok közé tartozik".

Ki látott még ilyen falukaput?

— Látja-e? Ilyen a mi papunk. Erõsen aktív, még túlontúl az. De jó magyar ember, és mint pap nem enged a negyvennyolcból. Sokszor már túlzásba viszi. Ezért kissé neheztelünk is reá, de utána belátjuk: fáin ember, így is jól van! Látta, ugye, a falukaput? — biztatott, hogy nézzük meg, ha nem láttuk volna, egy magát megnevezni nem akaró híve a lelkésznek. Mesélték a faluban, hogy tudni akarták, milyen szerzet ez a pap. Akkor látták meg, hogy egy tõrõl vágott magyar ember, amikor a futásfalviak megfordulták magukat Tifán Lajos szülõfalujában, Székelyvarságon! Arról van szó, hogy a falu bejáratánál ízlésesen — kõbõl és fából — kialakított és apostoli kereszttel kombinált építmény áll, ez a falukapu. Homlokán ,,a világ legismeretlenebb nyelvén", székely rovásírással adja a tábla az érkezõ tudtára a település nevét. Ezt követi Futásfalva magyar, román és végül német nyelvû neve. Az apostoli kereszt tetején a Szent István Király felirat emlékeztet arra, hogy ez is a magyar millennium tiszteletére készült. Futásfalva azok közé a települések közé tartozik egyébként — épp Tifán plébános jóvoltából —, ahol a magyar történelem és a helytörténet minden eseményének emeltek már emléket. Talán nincs is itt tér mindenik felsorolására. Azt azonban meg kell említenünk, hogy a templom elõtt millenniumi park van. Ebben láthatók az eklézsia két vértanú papjának — Páll Gyulának (1901—1966) és Bardócz Mózesnek (1907—1945) — Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászmûvész által megformált mellszobrai.

— Futásfalva Mária-kegyhely — hangsúlyozta a plébános. — Az volna egy eljövendõ tervünk — melyet az ide is ellátogató érsek úr is szorgalmazott —, hogy egy bõvebb kiadványt nyomtattassunk az egyházról és a kegyhelyrõl is. Ehhez jó alapul szolgálna a kézdivásárhelyi irodalomtanár, István Anikó jól dokumentált dolgozata. Ami az iskolát illeti, én már kifejtettem, hogy névadóként a falu szülöttét, a vértanúhalált halt papot, Bardócz Mózest javasolom. Õ az identitástudat és a hithez való hûség példaképe lenne a gyerekek számára.

— Elismeréssel kell szólnom lelkészünkrõl — jegyezte meg Bene Róbert, aki egyébként az RMDSZ helyi választmányának az elnöke is. — A plébános befogadta a volt felekezeti iskola helyiségébe gyermekeinket, amíg javították az iskolát, és személyesen hozott el jó adag magyar igazolványt Futásfalvára Budapestrõl. Az igazolványok kiváltásának mozgalma igen jó alkalom volt arra, hogy beszedhessük a tagdíjak egy részét, hisz a pénzre nemes és magyar dolgok elvégzésében nagy szükségünk lesz a jövõben.

Halastó a hegyek alatt

Györgyjakab Leventénél kopogtattunk. Hallottuk ugyanis: álma, hogy kertjében, amúgy hasznavehetetlen helyen, halastavat létesítsen. Hegy alatti lapos, sátés-mocsaras kertjében már neki is kezdett álma megvalósításának. Pihenõ erõgépek álltak a félig már elkészített medence mellett.

— Olyan 70x15 méterre rúgnak majd a méretei — mondta. — Növényevõ halakat, kárászt és pontyot akarok majd ide telepíteni. A vízzel nem lesz gond, mert a medence fejénél van három bõvizû forrás, de van annak saját fenékforrása is, közel a talajvíz. Azt is sikerült megtudnunk, hogy intézik már a faluban a magánerdõk ügyét. Az erdõ Futásfalván a ,,nagy kincs". Elébb áll valamelyest a közbirtokossági erdõk ügye. Szerzõdést kötöttek már az erdészettel, és hamarosan nekifognak a kivágandó fa bélyegzésének.

Egy doboz futásfalvi föld

Balázsné Bardócz Katalin meséli: bármilyen politikai változás is történjen, véghez fogja vinni azt a régi tervét, hogy megrajzolja az Orbán família családfáját. Van ugyanis — megalapozottan — egy olyan szimata, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek apai ágon erdélyiek a gyökerei. — Elfoglalt és sokgyermekes ember az, nem csodálkozom, ha nem foglalkozott sohasem családfájának összeállításával — mondta Katalin asszony. — De én tudok, amit tudok. Bardócz Mihály nagyapám leánytestvérének, Ágnesnek egy Orbán nevû csendõrtiszt volt az ura Csíkban. A románok kiutasították az országból. Gyermekei is mind kimentek. Leányka voltam, amikor Orbán Béla Pestrõl idelátogatott, és akart vinni magával oda egy doboz futásfalvi földet. No: az Orbán ivadékok ott mind élnek. Õk ápolják azt a családi hagyományt, hogy Orbán Viktor a fajtájuk! Ha valami pontosabbat tudok, meghívom azt az embert ide, kóstolja meg a futásfalvi szilvapálinkát, a laskalevest, a töltött káposztát és a pánkót! Nyomtassa el majd egy jó pohár hideg borvízzel a futásfalvi Marcella kútból.