" Közel kilencven éves a kereszt, az- az a ma is (még) látható betonkereszt, amit Orbán János volt katolikus lelkész állítatott az elkorhadt fakereszt helyébe a Jézuskiáltó legmagasabb pontján, az első világháború kezdetén. Ezen a helyen állítólag már a XIII. században egy kápolna állt, de ezt a régészeti ásatások nem igazolják.
Keresztúr múltjának aránylag fiatal jele ez, amit az eltelt közel kilencven év eseményei nem nagyon kíméltek meg. 1931-ben ugyanis az alig egy éve a talapzatába ágyazott márványlapot, amire az első világháború katolikus hőseinek nevét felvésték, két román anyanyelvű diák, akik az akkor városunkban működő tanítóképző falai közt készültek a jövő nemzedékét oktatni, összetörték.
Mikor Keresztúr nevét Duca-ra változtatták, a város a kereszt-Kereszt- úr főnevek kapcsolatával fellebbezett, ugyanis a város a keresztesháborúk idején kapta a nevét a szent keresztről elnevezve, s ez mint egy szent jelkép épült be egy nép, Keresztúr népének művelődéstörténetébe, és ennek lerombolását, megsemmisítését még a kiváló politikus és művelt Duca sem nézte volna jó szemmel. A keresztelő mégis megtörtént.
Mostanság a keresztre irányuló rombolási hajlam iránya és módja megváltozott. Már nem idegenek, hanem a város néhány meggondolatlan lakója talál magának örömet abban, hogy minden november elsején felgyújtja.
Műemlékszámba nem megy, de egy olyan jelkép, ami - ha a város keletkezésének körülményeit nem is - nevének mibenlétét szimbolizálja. Ha már megőrzésének érdekében nem is teszünk semmit, legalább ne siettessük elpusztulását.
Forrás: Udvarhelyi Híradó"
A székelykeresztúri Jézuskiáltóról
- Részletek
- Találatok: 3067