Európa és az Egyesült Államok történelmi ellentéteirol, az iraki háború mögötti stratégiai megfontolásokról, az összeesküvés-elméletekrol, az amerikai választási rendszer muködésérol, a nyugati sajtó erotlenségérol és az alternatív globalizációs mozgalom esélyeirol beszélt Noam Chomsky a budapesti Kossuth Klubban a "Lehet Más a Világ! Hálózat" rendezvényén.
A Massachusetts Institute of Technology nyelvész professzora, Noam Chomsky mára a globalizáció talán legismertebb nyugati kritikusává vált. A héten Budapesten járt és többek között a "Lehet Más a Világ! Hálózat" vendégeként a Kossuth klubban tartott eloadást. Alábbiakban összefoglaljuk a beszélgetésen elhangzott megállapításait, amelyeket a foként a hazai civil mozgalmak aktivistáinak kérdéseire reagálva tett.
George Bush demokráciája és a koszovói olajvezeték
George Bush amerikai elnök az "új Európához" sorolta az EU-hoz most csatlakozott országokat, így Magyarországot is. Hogyan értékeli ezt?
Az "új" és a "régi" Európa megkülönböztetése jól tükrözi Bush viszonyát a demokráciához: azokat az országokat sorolta az új Európához, amelyekben a kormány a közvélemény akarata ellenére támogatta az iraki háborút - mondta Chomsky.
Az angolszász értelmiségről: kevesen kételkednek a háború deklarált céljában, nevezetesen, hogy a megszállók demokráciát visznek Irakba. Nyugaton szerinte óriási hagyománya van annak, hogy a valóságról az elit egészen más képet alkot, mint az "áldozatok", és ezt Chomsky párhuzamba állította a férfialapú családmodellel, "ahol ha meg akarjuk ismerni a valós helyzetet, ne a férjet kérdezzük, hanem az asszonyt".
A vén Európa iránti gyűlöletről: ennek történelmi okai vannak, a második világháború után az Egyesült Államok felismerte, hogy Francia- és Németország korlátozhatja világuralmi törekvéseiben. A NATO-t többek között éppen azért kellett életre hívni és máig fenntartani, hogy az USA azon keresztül megőrizhesse Európa feletti ellenőrzését.
Washington azért támogatta lelkesen az EU-bovítést, mert a volt keleti blokk államaiban az Amerikáról kialakult illúziók erősebben tartják magukat. "Ha Önök Dél-Amerikában élnének, nem táplálnának ilyen illúziókat".
De az egyesült Európa függetlenítheti magát, s ez az egyik ok, amiért az USA oly sok erőt fordít a világ olajtartalékainak megszerzésére, így törekszik stratégiai fölényre. A koszovói katonai jelenlétre azért van szükség, mert a Kaszpi-tengeri olajat az albán kikötőkbe vezethetik.
(A Trans-Balkan-nak nevezett olajvezeték egy fekete-tengeri kikötőből, Burgaszból Bulgárián, Macedónián át jutna Albániába, Vlore kikötojébe - a szerk. megj.)
Összeesküvés-elméletek - hülyeség
Nyert-e valamit az Egyesült Államok kormánya a szeptember 11-i merénylettel, és lehet-e hitelt adni azoknak az elméleteknek, amelyek szerint Washingtonnak köze lehet magának a támadásnak az előkészítéséhez?
Chomsky ez utóbbit határozottan tagadta, szerinte ilyen őrültséget már csak azért is képtelenség lett volna kitervelni, mert kitudódott volna, és ezt a kockázatot senki nem vállalhatta. "E nézetemet kevesen osztják a nyugati baloldalon, ahol sokan adnak hitelt az összeesküvés-elméleteknek" - mondta.
Viszont minden elnyomó hatalom nyert ezen az ügyön, nem csak a Bush-kormány - vélekedett a tudós, és példaként említette, hogy az orosz vagy a kínai vezetés örömmel használja a terror elleni háborút, mint ürügyet saját céljaira.
Modern nyugati demokrácia - "Ezt hívjuk választásoknak."
Az amerikai demokrácia működésérol: az angolszász demokráciákban az elitek jó évszázada felismerték: a társadalmat erővel nem tudják uralmuk alatt tartani, és az egyetlen alternatíva az, ha az emberek gondolkodását és érzelmeit befolyásolják. Ebbol született a PR-ipar, amely többek között az elnökválasztásokat irányítja. A küzdelem terepe Kennedy óta a televízió, alapelve pedig az, hogy a jelölteknek nem szabad érdemi kérdésekbe bonyolódniuk, mert az ingoványos talaj, inkább a személyiségüket mutatják be, amit ügynökségek terveznek meg és komoly próbákon gyakoroltatják be.
Példa: mivel az amerikai lakosság negyven százaléka erősen vallásos, minden elnökjelölt Carter óta mélyen vallásosnak tünteti fel magát. "El tudják képzelni, milyen vallásos lehet Bill Clinton?! A hétfői lapokban mindig címlapos fénykép tudósított arról, hogy Clinton templomban járt."
Elitcsoportok váltják egymást a hatalomban, és ezek lényegében ugyanolyan anyagi, szociális és kulturális háttérrel rendelkeznek. A két elnökjelölt egyaránt jólszituált, befolyásos családok sarja, ugyanazon az egyetemen végzett. Ezek az emberek azért tudnak indulni a választásokon, mert vállalatbirodalmak pénzelik a kampányaikat. "Ezt hívjuk választásoknak."
Az tény, hogy az állam széleskörű szabadságjogokat biztosít és muködnek a demokratikus intézmények, de az alapvető kérdésekben a közvélemény és a kormány gyakran szemben áll.
Újságírás - soha fel nem tett kérdések
Az amerikai sajtó működésérol: A háborús tudósításokat szigorúan ellenőrzik, de a szerkesztés ideológiai kereteit már nehezebb lenne kontroll alatt tartani. Paradox módon a szerkesztőségek vezetői és a mögöttük álló értelmiség elképesztően fegyelmezett, így senki nem kérdőjelezi meg a hatalom legitimitását. Ez olyan elképzelhetetlen lenne, mintha egy iszlám fundamentalista ország sajtójában valaki kijelentené, hogy nem hisz Istenben. Ez a fegyelem általában is jellemző az értelmiségre.
A közönség tájékozatlanságáról: Az amerikai közönségben ma is széleskörű a hit, hogy Irakban találtak tömegpusztító fegyvereket, és sokan úgy tudják, hogy a világ közvéleménye túlnyomórészt támogatja a háborút. Ez részben rávilágít a fogolykínzási botrány okaira: az abban résztvevő katonákat arra tanították, hogy az általuk gyötört embereknek közük van a szeptember 11-i terrortámadáshoz.
A közönség tájékozatlanságáért nem csak az erősen jobboldali és népszerű Fox News felelős, hanem az is, hogy a lakosság körülbelül húsz százaléka kizárólag kereskedelmi rádiókból tájékozódik, egy széles réteg pedig sehonnan.
Nemzetközi mozgalmak Marxtól Porto Alegréig
A nemzetközi civil mozgalom a multinacionális vállalatbirodalmak és nemzetközi pénzügyi intézmények által képviselt neoliberális globalizáció alternatíváit keresi: vajon nem hiányzik-e egy ilyen jól szervezett ellenféllel szembeni küzdelemben az egységes ideológiai alap és a központi akarat?
A mozgalmak belső problémáiról: Sem erős kézre, sem központi ideológiára nincs szüksége a mozgalmaknak, mert ezek a valóság sokféleségét tükrözik, azaz maguk is ezerfélék, és nem lehet központi utasításokat rájuk eroszakolni, hiszen mindegyik más célokra szerveződött.
A modern baloldali mozgalmak kezdettől fogva arra törekedtek, hogy hosszú távon nemzetközivé fejlődjenek, de ez sosem valósult meg igazán. Az Internacionálék pedig mindig erősen centralizáltak voltak: az elsőt maga Marx rombolta le, mert nem tudta már kontrollálni, a második Internacionálé a világháború alatt omlott össze, a harmadik pedig az orosz állami politika eszköze volt.
"És most, íme, itt az első, valódi nemzetközi mozgalom! A Szociális Világfórum, a Porto Alegre-i találkozó világszerte rengeteg helyi fórumot generált."
Valós veszély, hogy e mozgalmakat is eluralja a hagyományos baloldalra jellemző, autoriter vezetési stílus, ám ennek nem ideológiai okai vannak, hanem az, hogy minden szervezetben megvan a hajlam a központosításra, amit ki kell védeni.
A Porto Alegre-i folyamat esélyeiről: A jövőhöz vezető út kísérlet, amelynek az eredményeit senki nem láthatja előre, mert nincs ember, aki átfogó képpel rendelkezne a társadalom működéséről. Nem szabad azonban ennek a mozgalomnak valamiféle jövőképet kijelölő ideológiára várnia, mert ilyesmivel még a magát marxistának nevező baloldal sem rendelkezett. "Marx a kapitalizmust elemezte, a jövőről pedig alig volt néhány mondata."
A felvetésre, hogy az emberek reménytelennek érzik a változás esélyeit, Chomsky történelmi párhuzammal válaszolt: a múlt században három totalitárius rendszer épült ki, a bolsevizmus, a fasizmus és nagyvállalati diktatúra. Mindhárom ugyanazokból a szellemi gyökerekbol táplálkozik, az újhegeliánus gondolatkörbol, amely a nagy szervezeteknek előjogokat ad az egyén jogaival szemben. És mindhármat progresszív értelmiségiek támogatták. Az első kettő már megbukott, míg a harmadik, a leggyengébb még létezik. "Pedig ezt csak a propaganda védi. Hadseregük, titkosrendorségük nincs" - fejezte be Noam Chomsky a Kossuth klubban.
Chomsky Budapesten
- Részletek
- Találatok: 2586