Aki mégsem érti, mi az, hogy kölönte, kászu, dendel, dollik, büszüdik stb., mostantól megtudhatja ezek jelentését a Székely Szótárból. A hiánypótló könyv szerkesztője Sántha Attila, aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának frissen megválasztott elnöke is. A szerző jegyzetekkel látja el a szócikkeket, példamondatokkal illusztrálja a szavakat, megjelöli azok területi használatát. Elmondható tehát, hogy több mint másfél évszázaddal Kriza János székely tájszótára után egy újabb összefoglaló mű jelenik meg, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezi fel.
Sántha Attila 1968-ban született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno-lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004).
|
békakelente, békakölönte, kelente, kölönte, kölődör ebihal. Csíkszéken és Erdővidéken használatos. béromlik, bérombol berohan, hirtelen belekerül valamibe. Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. ,,oztán ha hejjet csinálok a feredőn, irok neked s ahajt romojj bé te es”. Laji bá’ (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. bizsil játszik a tűzzel. Háromszéken használatos. gaj, gajd (garangy) göröngy, rög. Használata általános. Megj. pár Beszterce megyei faluban is használják. Vö. elgajal. gelevőgyi, galagógyi, zákhányos, gelebógyi, giligógyi szeleburdi. Használata általános. gernye, görnye rőzse. Adat a Nyárád mentéről (Marosszék), Sepsiszékről, Csíkszékről és Barcaságból. ,,tudom hogy egyczer megh tiltottak vala Nywladot az fanczialiak hogy az Gernyet ne horgiak beleolle hallottam hogy eok birtak UszT; Petrus Thelekfalwy de ZKiraly (34) vall., 1592”. kujak ököl. Használata általános. Vö. megkujakol, kujakol. ,,Gondoljanak bele, nyolcvanöt ember, akiknek nagy részét azért utaltatta be családjuk, mert nem bírtak velük. Eggyel sem. A kórházotthoniak pedig mindeniküket befogadták. Hálát nem várnak a jó szóért, nem is várhatnak, hisz egy-egy bentlakó nagylegény ha kell, még meg is veri őket. Az egyik alkalmazott elkeseredetten fakad ki: — Mi pénzt nem érdemlünk, csak kujakot a kedves betegtől — mondja, miközben megmutatja az arcát, melyről nemrég múlt el a kék folt.” Balázs Katalin: Éva kikerült a rácsok mögül. Gyergyói Kisújság, 2001. december 27.—2002. január 2. kujakmarci kicsi, de bátor ember. Használata általános. libickel, libbent sántál, libegősön jár. Használata általános. ,,Erőst lassan halattunk, met Están a zegész uton libickele, ejsze csakugyan essze töré a térgye kalácsát.” Laji bá’ (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. lipinka, lopinka, lapinka libikóka, mérleghinta. Használata általános. ,,Az udvarhelyi közterületen lévő játszóterek pontos száma huszonegy. (…) Az úgynevezett lipinka az egyensúlyérzék fejlesztésében játszhat szerepet, amúgy ideális idegesítőszer a tömbházlakók számára, mert különösebb megerőltetés nélkül lehet csattogtatni. Balesetveszély csak akkor van, ha a lipinkázók egyike többet nyom úgy tíz kilóval; nem árt az óvatosság, mert ilyenkor elrepülhet a másik, és kész a baj.” Katona Zoltán: Rivális gyerekbandák csatatere? Udvarhelyi Híradó, 2003. március 18. löff pofon, ütés. Sepsiszéken használatos. ,,Mire aszongya a barom, hogy látom, te azért rendes fiú vagy, úgyhogy hat hónap után ismét találkozunk, addigra meg el lesz felejtve az ügy. Kifelé menet gondoltam magamban, hogy én ugyan nagy hülye vagyok, de ez a vénasszony a legnagyobb idióta az egész világon. De azért tetszett a hozzáállása a dologhoz: inkább adott egy löfföt, mintsem a diri elé hurcolt, hogy ott aztán szemeteljenek velem. Másnap vissza is mentem a könyvtárba, elvittem neki azt a verset, amit róla írtam az éjszaka.” M. Szabó István: Elfelejtett szavak antológiája. luszt harmat, nedvesség. Háromszéken és Csíkszéken használatos. Sántha Attila
|