A legutóbbi népszámlálás szerint a Lévai járásban két községben – ha csak csekély mértékben is – nőtt a magyar lakosok aránya. Nagyod mellett a másik község Barsendréd, ahol a 459 lakosból 164 vallotta magát magyarnak, ami 35,7 százalékos arányt jelent. A tíz évvel azelőtti népszámláláson a magyar ajkú polgárok aránya 33,4 százalék volt. A növekedés ellenére a faluból csak egy gyermek jár magyar iskolába, Nagysallóba.

Luky János immár a harmadik választási időszakban alpolgármestere falujának, Barsendrédnek, önkormányzati képviselő, a plébániatanács elnöke, az MKP helyi szervezetének megalakulása óta vezetője. Szülőfaluja nagyon közel áll a szívéhez, régóta kutatja történelmét, s erre ösztönözné a fiatalabbakat is, sajnos kevés sikerrel. 1992-ben kiállítást szervezett a falu történelméről, régi használati tárgyakat, eszközöket, fényképeket, a falu és az iskola krónikáját mutatták be. Megszerezte az endrédi postának levélen fellelhető, nagyon régi pecsétjét. Véletlenül rábukkant egy öreg falutáblára, melyen még a Nagyendréd megnevezés szerepelt, ami arra enged következtetni, hogy a vastábla több mint 100 éve készült. 2000-ben Rozália Horváthová polgármester asszonnyal közösen nagyszabású ünnepséget rendeztek a község első írásos említésének 740. évfordulója alkalmából. Elkészíttették a község monográfiáját, pecsétjét, címerét és zászlaját. A monográfiát minden háztartásba eljuttatták, hogy a lakosok is megismerkedjenek a falu történelmével.
Luky Jánossal egy június végi meleg nyári napon barangoltuk be Barsendrédet, megtekintve a falu minden nevezetességét.
A legenda szerint Endre király járt a falun keresztül Garamszentbenedekre vadászni, s rendszerint e helyen pihent meg, ezért róla nevezték el a települést. Az egyik helytörténész, Korentsy Mihály, aki a község monográfiáját is elkészítette, az Endrédi családdal hozza összefüggésbe a falu elnevezését. Tény, hogy az első írásos emlék, az esztergomi káptalan 1260. május 1-jén keltezett irata, az Endrédy család első ismert képviselőjét, Stephanus de Endredet említi. 1408-ban már két Endrédről szólnak a feljegyzések, nyugaton Kis-, keleten Nagy-Endrédről, s a középütt elhelyezkedő Derezslényről. A három falut csak 1885-ben sikerült egyesíteni, ekkor kapta meg a Barsendréd nevet. A község rendezvényeire készült kétnyelvű meghívókra magyarul ma is ez a megnevezés kerül, annak ellenére, hogy hivatalosan nem engedélyezték a Bars előnevet. ––> teljes cikk

Archív: Emlékőrzés, magyarfogás / Barangolás a hajdani Bars-vármegyében