Magyari Lajos: Pünkösd, Boldogasszony, Csíksomlyó
Húsvét után hét keserves héttel, pünkösd napján sereglik Csíksomlyóra a katolikus székelység s vele a gyimesi és moldvai csángóság keresztaljakba, ,,zászlóaljakba” tömörülve. Moldvai csángó testvéreink akár három-négy napon át vándorolnak a legnagyobb magyar búcsúra: félmilliónyi ember zarándokol el évente a Kis- és Nagysomlyó nyergébe, a Salvator kápolna köré és a hatalmas kegytemplomban lévő Mária-szoborhoz.
A könnyeket ejtő szűz képmásához, kit a székelység réges-rég a maga Nagyasszonyának, matrónájának és patrónájának tud és vall. Vélhetően még a kereszténység előtti időkből, mert a katolikus székely Boldogasszonynak nevezi Jézus anyját, s e kifejezés a pogány időkre utal vissza, akár az Öregisten, a Földanya, a Napba öltözött Istenanya.
 |
Fotó: Portik Apor
A katolikus székelyek nagy zarándokhelye, a Csíksomlyói Nyereg. Bal oldalt a Kegytemplom, középen – a Kissomlyó-hegy tetején – a Salvator és a Szent Antal kápolnák láthatók, jobb oldalt, a Nyereg alján pedig a Hármashalom oltár csodálható meg. A felvétel a Nagysomlyón emelkedő kilátóról készült, ahová minden Pünkösdkor felkerül hovatartozásunk jelképe, a magyar nemzeti lobogó.
Fotó: Ádám Gyula
|
 |