A textília poeta doctusa volt

 Köszöntés

    Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) a bartóki út követője a képzőművészetben. Vajda Lajostól vagy Ányos Imrétől kezdődően, Nagy Albert életművén át hosszú azon képzőművészek névsora, akik ezt az utat próbálták járni.
    Szándékosan írom, hogy próbálták, hiszen bebizonyosodott: amit a zenei nyelvben olyan zseniálisan meg tudtak valósítani elődeink, az a képzőművészetbe nem igazán ültethető át maradéktalanul. A népművészetből indulva eljutni az ,,internacionális” stílusig, a Grand Artig egy olyan út, amelyet a plasztika nyelvén kijelölni és végigjárni roppant nagy és kockázatos vállalkozás.


Bővebben...

Édesanyánk hozzád jöttünk ...

"– Moldvai magyarok a pünkösdi búcsún – Csíksomlyói búcsús ének

Nyíljon ki szívetekben az örömvirág,
Zengjetek, hogy hallja meg az egész világ.
Édesanyánk, hozzád jöttünk
Lángadozva, mert szeretünk,
Ó, Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, úgy mint régen
Az Úr angyala.

Bővebben...

Helyreállítják a hunok fővárosát

"Tongwan az egyetlen hun főváros, amely épségben maradt ránk. Kínai régészek elhatározták: nemcsak a teljes várost, hanem annak természeti környezetét is helyreállítják - beleértve a sivatag erdősítését. Meggyőződésük továbbá, hogy a rejtélyes körülmények között felszívódott hunok utódai a magyarok - állítólag ezt bizonyítják ortodox keleti hitünk sámánisztikus vonásai, papírvagdosó szenvedélyünk, és híres fúvóshangszerünk, a suona."

Bővebben...

Keleten mindenki számon tart...

Keleten mindenki számon tart bennünket - Interjú dr. Aradi Éva India-kutatóval


Erdélyi Napló
XIV. évfolyam, 25. (664.) szám, 2004. június 22.

A Magyarok Világszövetsége által június elején tartott VI. Világkongresszus egyik legfontosabb konferenciasorozata A magyarság és Kelet címû volt. Dr. Aradi Éva India-kutatót, a konferencia fõszervezõjét keleti gyökereinkrõl, a hivatalos és nem hivatalos tudomány mai álláspontjáról kérdeztük.

Bővebben...

A magyar címer rövid története

Kezdeti államiságunk idején (XII-XIII. század) a mindenkori uralkodó saját képezte egyben az ország címerét is. Ez időben tehát külön államcímerről nem beszélhetünk.

Mai államcímerünk alkotóelemei, a pólyák, a koronán álló kettőskereszt, a hármas halom, a pajzson elhelyezett Szent Korona több évszázados fejlődés eredménye.

Bővebben...

Erdélyi népballada

NÉPBALLADA

1. Nosza, hajdú, firge varjú,
Járjunk egy szép táncot!
Nem vagy fattyú, sem rossz hattyú,
Kiálts hát egy hoppot!
Szájod mondjon, lábod járjon

Bővebben...

mint az sas&

Balassi Bálint élete és költészete (KORTÁRS, 2004. március)

Költőt halhatatlanná tehet egyetlen vers is, emlékezetre méltóvá egyetlen sor, fogalommá egyetlen kifejezés. Vörösmarty Mihály Szózata új tartalmat sűrített a „rendületlenül” határozószóba, amelynek delejes árnyéka azóta is elfedi az addigi jelentéstartalmakat. E fogalom elválaszthatatlan a „magyar imától”, s egyúttal jelképe annak. Sajátos zeneisége folytán a Szózatból kiemelve önmagában is vers.

Bővebben...

A levetkőztetett dudás

Tíz tülkös és öt dudás virtuóz játéka hallható azokon a fonográfhengereken, amelyek Budapest ostromait és a Néprajzi Múzeum költözéseit túlélve, ma is hiánytalanul őrzik a csaknem száz éve, az ipolysági dudaversenyen felröppent dallamokat. 1910. november 13-án zajlott le a nevezetes kompetíció, amely – ma már kimondhatjuk – tulajdonképpen álverseny volt. Szokoly Alajos megyei levéltáros kifejezetten azzal a szándékkal szervezte meg a találkozót, hogy Györffy István és Bartók Béla rögzíthesse a felvonult pásztorok és kanászok muzsikáját.

Bővebben...