SZENT LÁSZLÓ LEGENDA SZÉKELYFÖLDI FRESKÓKON
"
  |
1. Szent László ábrázolása miniatúrákon, fametszeten
Magyar Anjou Legendárium:
Képes Krónika: A kerlési ütközet
Bécsi Egyetem magyar diákjai anyakönyvének címlapján, 1414
Thuróczy Krónika, augsburgi kiadásának címlapja
Szent László ábrázolások székelyföldi falfreskókon
Egykor Udvarhelyszék. 1333-ban Villa Bybuch néven szerepel. A falu közepén, a főút mellett emelkedő, alacsony kőfallal körülvett templom középkori eredetű, többszörös átalakítás után mai formáját 1897-ben nyerte el. Az eredetileg azonos szélességű hajóból és szentélyből álló épületet 1794-ben nyugati homnlokzati toronnyal (a kőműves és ácsmunkákat brassai Sáfrány Ferenc végezte), 1897-ben pedig a déli portikusz helyére épített újabb résszel gazdagították (a kőművesmunkát Fülei Nagy Gyula, az ácsmunkát Szász Ferenc, az asztalosmunkát bibarcfalvi Benedek Pál végezte). Az övpárkányokkal tagolt toronytestet lizénák fogják közre, óraíves koronázópárkányáról gúlasisak emelkedik. A torony alsó részét déli és nyugati oldalán köpenyfal erősíti, a déli oldalon bejárat nyílik a toronyaljba. A nagy ablakokkal tagolt déli szárny homlokzatán nyílik a főbejárat. A templom belseje síkfedésű, a hajó Ny-i felében fakarzat, a szentély záródásban orgonakarzat áll. Középkori építészeti elemeket már sehol sem találunk, de a megállapítható hajóméretek és az Orbán Balázs által leírt félköríves déli kapu alapján valószínünek tartjuk, hogy a falu első temploma a XIII-XIV.sz fordulója táján épült. A toronyban két harang van: 1797-ből és 1956-ból. A nagyobbik, AZ ÉLŐKET HIVOGATOM A HOLTAKAT ELSIRATOM - 1956-os feliratú, egy 1874-es harang újraöntéséből maradt fenn, a kisebbik -melyet egy 1638-ból való harangból öntötték- felirata: "...SUM, ECLAE REF. BIBARTZFALVIENSI 1797 ME FETZIT JOHANES KÜS". A templom freskói a hajó északi falán a XV.század elejéről származnak, részben mészréteg fedi őket, részben elég rosszul restaurálták 1972-ben. Először Orbán Balázs és Dávid László írja le:
az északi fal majdnem egész felületét a Szent László legenda tölti be, díszes keretelés közé fogva. A 4x8 m-es falfelületet elfoglaló freskókat a kőfalazat vakolatára festették. Nyugat felőli részén sem a keresztdísz, sem a kezdő jelenet nem maradt meg. A felső keresztdísz levélmotívumokkal kitöltött rombuszokból áll. A két sorban megjelenített legenda választódísze váltakozó színezésű, egymást átható körök sorából áll. Első jelenet a Kihallgatás: ebből ma három ló és három sisakos alak látszik. A falkép 6 m hosszú további részén egyetlen mozgalmas képpé komponálva három jelenetet láthatunk: a Felvonulás egyben már az ütközet jelenete is, mely a már nagyon töredékes Üldözés jelenetbe megy át zsúfolt alakjaival. Itt kivehető a király és fehér lova és a leányrabló vágtató kun sötétebb lovával. A háttér itt két fának a koronája. Az alsó képsor első képe csonka, valószínű a Párviadal, a megmentett lány lehajló alakjával. Következik a kun lefejezésésének jelenete nagyon csonkultan. A festéknyomok a fal további részén is fellelhetők, de a pihenő király jelenete ma már nem látszik.
BÖGÖZ.
Egykori Udvarhelyszék egyik legszebb középkori temploma. 1333-ban Bugus néven szerepel. A Nagyküküllő bal oldalán, a falu hajdani központjában áll, a délről jövő Kányádi patak partmagaslatán református temploma, mely jóval díszesebb a szokásos falusi templomoknál. Körbefutó alacsony kőkerítés övezi, délről és északról nyíló bejáratokkal. A keletelt templom hármas térfűzésű: hatalmas tornya mögött gótikus hajó, majd a hajónál alacsonyabb, külön tető alá fogott, támpillérekkel erősített, sokszögzáródású szentély sorakozik. A torony a hajóval szervesen egybeépült. Sarkait átlós támok erősítik, a két tám közé, a homlokzat elé később vastag köpenyfal épült. A torony déli és északi oldalához később épített vaskos támok csatlakoznak. Erre a nagytömegű erősítésre a torony többszöri magasítása miatt lehetett szükség. A toldásokkal elzáródott eredeti bejárat helyett, ma alacsony, szűk bejárat vezet a dongaboltozatos toronyaljba, az elfalazott nyugati bejárathoz. A hajó nyeregtetőjének magasságában a torony falát három oldalon résablak töri át. A hajó és a szentély támpillérei kőfaragványokkal díszítettek. A hajó déli falát három támpillér tagolja négy falmezőre: az elsőben elfalazott ablak egy része látszik, a másodikat és negyediket csúcsíves, eltérő díszítésű kőrácsos ablakok tagolják. A harmadik falmező elötti portikuszból nyílik a szemöldökgyámos, déli bejárat, pálcatagos kőkerettel. A hajó és szentély falát kőből faragott hornyolatos koronázópárkány zárja le. A szentély északi falánál a sekrestye nyomai jól kivehetők. A hajó déli falának középmagasságában hat késő gótikus gyámkő látható. A nyugati faloldalon kezdődően és az északi fal teljes hosszában, keletről nyugatra haladva három falképsor látható. Felső a Szent László legendája, a középső Antiochiai Szt.Margit legendája, az alsó képsor az Utolsó vacsora. Freskóinak keltezése: XIII.sz vége, XIV.sz eleje. A Szent László legendáról festett freskó:
a hajó nyugati falán kezdődik -tiszta vonalas képekkel- az északi fal képei csak foltokban maradt meg. A nyugati falon első jelenet a Kihallgatás a legépebb, majd László búcsúja a váradi vár előtt. Hatalmas vár képével kezdődik melynek három tornya közt két kürtös látható. A kapu felvonóhídján felvonuló jobbját áldásra emelő püspököt öt térdeplő nő veszi körül. A közeledő pikkely páncélos ujjatlan felsőruhájú Szent László király fehér lovon ül, mögötte csatlósa. A legenda az északi falon folytatódik -erősen megcsonkulva- a Felvonulás és a Kunok üldözése egybefogott jelenetekkel. A rohanó magyarság lovainak alsó fele látszik az összeroncsolt pogány tetemek fölött. A második töredéket a kunok töltik be, kettőnek hátánál a nyeregben egy-egy rablott lány ül. A következő jelenet a bírkózás és a lenyakazásból is látszik valami. Színezése szürkés tonusú alapon okker, sárga, szürke, halványlila és vörösesbarna.
Antiochiai Szt.Margit legendája: az északi fal teljes hosszúságában a László-legenda alatti sávot tölti ki a 11 jelenetből álló ciklus. Szürkés alapon barnás vonalrajz jellemzi okker, sárga, lila és szürke színezéssel. A jelenetek sorrendje a következő: Margit megkérése, a Király elé idézése, a király ítélete. A negyedik jelenettől a pogány király megkérését visszautasító Margit megkínzatása, )megkorbácsolás, fogókkal csípkedés), leoldozása az oszlopról. A nyolcadik az olajban főzés emberi borzalmakkal és mennyei dicsőséggel vegyes jelenet. A diadalmas mártírhalál további útja: Margit a börtönben viaskodik a sárkánnyal és megöli azt. Az utolsó jelenetben glóriás feje egy pallós ütésére aláhull. Az utolsó három jelenetből alig maradt épen valami. Az Utolsó ítélet képsora a harmadik sávban húzódik, az északi fal teljes hosszában. A képsor közepén Krisztus látható szivárványon ülve. Kétoldalt térdelő angyalok a szenvedés jelvényeivel, mögöttük könyvet tartó apostolok sora. Az alsó sorban Szüz Mária és János evangélista állnak, jobboldalt a köpönyeges Mária, baloldalt a Szt.Mihály által kárhozatra űzöttek serege. Krisztus alakjától jobbra a Feltámadás, majd a mennyei Jeruzsálembe vezetettek Péter által őrzött serege látható. Krisztus balján a Pokol torkát megtestesítő Leviathán látszik, aláhulló kárhozottakkal. Az Utolsó ítélettől keletre jelenik meg díszes keretben Szt.Dorottya, majd Veronika kendője finom Krisztus-arccal. E képsorban rovásírást fedeztek fel -valószínüen egy restaurátor neve szerepel benne: ATYAI ESTÁN. (XVI.sz). A hajót 1Ox8 keretelt kazettából álló festett deszkamennyezet fedi, Egy virágos kazetta szélén a festők nevei vannak: STE.FABR. ET DA.PHILIP (Stephan Fabritius et Daniel Philip). Két egymás melleti mezőben ez a felirat olvasható:
SPECTABILIS AC GENEROSI DNI.DNI. SIGISNUBDI KORDA SENIORIS INCLYTA SEDIS VDVARHELY REG.IUDICIS SUPREM DIGNISSIMI PATRON ZELOSISMI SUMPTU INSTAURATA EST HAC DOMUS SIMUL IE OMNE ANO D.1724. - SPECTABILIS AC GENEROSI DNI STEPHAN N.BORSAI RELICTA CONSORS SPECTABILI AC GENEROSA DNA MARIA BALO HUIUS TEMPLI RENOVATIONEM SP.BENEFICIO ROMOVEBAT TEMPORIB.REV.DN.STEPH.BACONYI RECTE. IOH.BACZO CURAT.STEPH.TOASO 1724.
A csavart oszlopon álló, festett mellvédű karzat felirata:
SUMPTIB.ET INDUSTRIA EXCELMI.AC.IL:GEOR: A.KORDA L: B: DE B.JENÖ S:C:R:M: CONSIL: STAT INTIM: CAMER AVLIC: COTUS COLOS COMIT: SVP.ETC. EXCELL SVSANNE NAT: S:R:I: COMITISSAE TELEKI DE SZÉK CONSORTIS ANNO DOMINI 1761.
A déli bejárat festett és faragott ajtószárnya szintén ekkor készül, felirata: BORSAI NAGY ISTVÁN - ETSEDI EVA ANNO DOMINI 1761. A hajót és szentélyt csúcsíves diadalív választja el, éleit faragott kövekből rakták. A diadalív északi falánál áll a szószék, mellvédjének vakolt felületén ez az 1898-ban latinból magyarra fordított felirat olvasható:
EZT A PRÉDIKÁLÓ SZÉKET ISTENNEK DITSŐSÉGÉRE TSINÁLTATTA TEKINTETES N.BORSAI NAGY ISTVÁN N.UDVARHELY SZ:V: KIRÁLJBIRÁJA ÉS AZON R.TRACTUSÁNAK ÉS GYMNASIUMNAK KURÁTORA KEDVES HÁZAS TÁRSÁVAL T:N: ETSEDI ÉVÁVAL 1748-DIK ESZTENDŐBEN.
A lovasszoborral díszített volutás szószékkorona peremén magyarra fordított felirat:
KÉSZITETTE A BOROSJENŐI KORDA CSALÁD 1749-BEN. UJRAFESTETTE AZ EGYHÁZ 1898-BAN. Belül: DICSÉRJE ISTENT MINDEN NÉP, ADASSÉK NEKI TISZTELET E MENNYEZET ALATT, SZENTELTESSÉK MEG NEVE ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ.
A késő gótikus szentély eredeti épségben áll, a hajónál gazdagabb plasztikai díszítéssel. Kőbordás boltozata egy négyszögű és egy poligonális boltszakaszból áll, az ékbordák gyámkövekre támaszkodnak. A sarokgyámokat akantuszvirág és sáslevélköteg díszíti, míg a boltszakaszok közti hevederív gyámkövei emberfővel vannak díszítve. Az ÉK-i sarokban a székely címer található: koronából kinövő páncélos kar, kardjába húzott szívvel és medvefejjel. A szentély déli falának K-i részén szamárhátíves ülőfülke mélyed a falba, kőkeret nélkül. A szószék lépcsője mellett szemöldökgyámos sekrestyeajtó keret van. A szentély keleti felében két pilléren nyugvó orgonakarzat áll, az orgona belsejében felirat:
KIRÁLYI TÁBLAI HÜTES JEGYZŐ ÉS IRNOK SZABO JÁNOS HONI MAGYAR TERMÉSZETES ORGONA MÜVÉSZNEK 26-IK ALKOTMÁNYA KÉSZITETTE FESTÉSSEL ÉS ARANYOZATTAL MVÁSÁRHELYEN 1746.
A szentély alatt kripta van, feltárása a jövő feladata. A toronyban két harang van. A nagyobbikat 1925-ben öntötték, a kisebbiken kétsoros felirat olvasható:
FUDIT ME IOSEPH EGARDNER TEMESVARINI 1819. (Ö SZENT FELSÉGE KEGYELMESSÉGÉBŐL TRINÁLTOTTA BÖKSZI IAKOB MIHÁLY FELESÉGÉVEL BERNÁD ROSZÁLIA ASSZONYAL EGYÜTT 1819 ESZTENDŐBEN).
Az 1948-ban végzett karbantartási munkák emlékét a déli portikushoz akkor készített székelykapu felirata őrzi: ISTEN DICSŐSÉGÉRE UJITTATOTT 1948 ÉVBEN. A templomtól mintegy 5OO m-re keletre, a határban egy kápolna emlékét őrzi a hagyomány és a "Kápolna-domb" elnevezés.
GELENCE
Római katolikus kerített templom. A román kori elődjét a XV.sz-ban tovább bővítették. Belsejét ma is a XIV.század eleji freskók díszítik. Mennyezetét 1628-ban reneszánsz kazettákkal fedték be. Ugyancsak XV.sz-i a védőfallal és a fatornáccal magasított harangtornya. Az Ojtozi-szoros felé vezető főúttól távolabb, a Gelence patak szűk völgyében létesült Gelence település. A hegyoldalban terjedelmes bástyás kastély romjai álltak (Basa majd a Cserei család tulajdona volt). Népessége 1567 körül 61 portából állt, szabad székelyek és jobbágyok voltak. A középkori templom ma is épségben áll. A várfallal körülvett kisméretű, hajó-szentély teremtemplom a kora gótikus erdélyi műemlékek jelentős képviselője. Román kori épületének maradványa a 13,5 m hosszú és 8,20 m széles templomhajó, valamint szentélyének félköríves záródása az 1932. évi restaurálás során került felszínre. Számos kőfaragvány is található itt: a hajó déli és nyugati bejáratainál álló kőből faragott, leszelt lóhereíves gótikus ajtókeretek. Gótikus ablakai ma már csak a szentélyben állnak, melyeknek osztósudárral felezett részeinek csúcsíveit halhólyag és kör alakú rozetták töltik ki. A boltozat boltcikkelyekre osztott, melyeknek kettősen hornyolt bordáit a falba beépített gyámkövek gyűjtik össze. Ezen gyámkövek faragványai emberfő és geometrikus formák, szintén a XV. sz. végére utalnak. Reneszánsz indás levélsorral keretezték a leszelt lóhereíves gótikus sekrestyeajtó nyílásának oldalrészét, valószínűen a XVI-XVII. században. Egy 1932-es feltárás során egy freskórész vakolatdarabján róvásírást találtak, melyen jobbról balra "Pál...pap" olvasható, ez is bizonyítja, hogy igen gyakran használtak róvásírást de nagyon kevés maradt ezekből ránk. A templom külön értéke a belső falfelületeit díszítő freskósorozat, melyek a hajó mindhárom: északi, déli és nyugati oldalán sávokban sorakoznak. (Huszka József fedezte fel őket 1882-ben). Keltezésük ideje 1330-1430 körüli időre utalnak. Az írni-olvasni nem tudó nép számára ezáltal vált érthetővé Krisztus élete és szenvedései, valamint a szentek és királyok hőstettei. Székelyföldön a Szent László legenda volt a legkedveltebb, hiszen harcaikban a székelyek mindig Szt.Lászlót hívták segítségül. (Kálti Márk krónikája). A legenda legteljesebb, legrégibb és legértékesebb ábrázolását éppen a Gelencei templom freskói őrzik. Az északi falon nyugatról keletre a jelenetek így követik egymást:
- Szent László fogadalma,
- Indulás a harcba. E két képpel indul a cselekmény, Huszka szerint a király megáldozását és fogadalomtételét, valamint a váradi püspök áldásával útnak induló magyar sereget ábrázolja. Ezek a jelenetek más Szt.László legenda freskóin sehol sincsenek jelen.
- Az ütközet,
- A kun üldözése,
- A párviadal,
- A kun lefejezése.
Gazdag színskálája: a szürke, sárga, barna, fehér és barnáspiros valamint a fekete kontúrvonalak, a mandulaszerű nyílt szempárok azonosak az olasz festőmühelyek technikájával. A freskók keltezési idejét leginkább a XIV sz. elejére tehetjük. A Szt. László freskósora alatti falmezőt más, a Passio jeleneteit ábrázoló képsorral díszítették (Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás, Kálvária). Igen rossz állapotban van viszont a nyugati fal freskósorozata, ahol a Szt. Jakab és Kálmán legenda töredékei láthatók, eredetileg: a lakoma, az akasztott fiú, a nőalak, Kálmán a ravatalon, S. Jacob Oloman felíratokkal. E jelenetekből csupán néhány alak, fej, egy kakas figurája és kisebb töredékek maradtak meg - technikáját illetően rajzszerűségével tűnik ki. A déli bejárat ajtaja felett az Utolsó ítélet töredéke, keleti irányban a Paradicsom és a Feltámadás töredékei láthatók. A déli fal képsora Alexandriai Szt.Katalin legendáját örökíti meg:
- Szt. Katalinnak a kis Jézus gyűrűt nyújt,
- Szt. Katalin vitája Maxentinus császárral,
- Szt. Katalin a börtönben,
- Szt. Katalin kerékbetörése,
- Szt. Katalin mennzbemenetele.
E falképsor is a XV.sz-ban készült. A külső falfelületeket is díszítették freskókkal, ma már csak a déli oldalon, és a bejárati kapu timpanonjában maradtak fenn nyomai. A hajó gótikus gerendás mennyezetét deszkával fedték be és 12 sorban 103 kazettára osztották fel. Nagyságuk: 85x77 cm. Alapfestésük fehér, fekete kerettel. Rozettákkal és egyházi vonatkozású ábrákkal díszíttették. A rozetták (zöld koszorúban kéknefelejcs középpel, ötágú csillagszerű változatban) készültek, színezéseikben a piros, zöld, fekete-fehér az uralkodó szín. Gyakori kiegészítő dísz a bogyós motivum és bár a mester neve ismeretlen, mégis úgy gondolják, hogy a közeli Brassó egyik szász mestere készíthette. A kazetták között több címer is látható: a brassai Hyrscher család, a székely címer (Naparc és telihold), valamint a donátorok Csoma, Tholdalaghi családoké. A mennyezet kazettás díszítése a felírat szerint 1628-ban készült. 1766-ban az É-i és Ny-i falszakaszra karzatot emeltek, mely nagy kárt tett a falfestményekben. A karzat 20 tábláján élénk színekkel festett, a képmezőt kitöltő, nagy alakok láthatók, egy-egy szentet, a donátorok neveit felsoroló felíratokkal. (Szt. Miklós, Szt. György lovag, Szt. Anna, Dávid király, Cecilia, Szt. Klára, Szt. János, Szt. Antal, Szt. Erzsébet, Szt. Ferenc, feszület, angyalok). Két táblán a zene patrónusai láthatók. A táblaképek keletkezési időpontja a XVII. sz. második felére tehető, készítőjük ismeretlen, valószínűen helyi mesterek mukája. A XVII.sz-ban szabálytalan kör alakú várfallal vették körül a középkori templomot többszintesen. Az első szinti részt 1967 előtt fából épített egyszerű toronyrésszel bővítették, majd ezt is lecserélve, helyére törpébb, nyitott galériájú faépítményt emeltek.
OKLAND
A község a két Homoród menti főutvonal kereszteződésénél fekszik. Kőfallal körülvett unitárius templomát, amelyhez késő gótikus torony is tartozik, 1937-38-ban egy középkori templom kibővítésével építették mai formájára. Régi faragványai eredeti helyükön vagy másodlagos elhelyezésben megtalálhatók a mai templomban. A templomról szóló legkorábbi adatunk szerint 1567-es összeírásban 20 kapuja volt és három lófőt említenek, közöttük Elekes Jánost, de ebből tudjuk meg, hogy a faluban két kőfaragó élt. Az 1715-ös Udvarhelyköri Conscriptio feljegyzéséből szerint mind a templom, mind a torony kőből épült és zsindelyfedésű. Az elített 1937-38-as átépítés során a templom nyugati része, a középkori hajó nagyjából változatlan maradt, a késő gótikus szentélyt ellenben lebontották éshelyére egy tágasabb zárórész keült. A hajó déli falában befalazott, félköríves ajtókeretet bontottak ki. A hajónak mind a négy falsarka kváderkövekből van rakva, a keleti falsarkon levő átlós támpillérek későbbiek. A sekrestyeajtó bontása során megtalált szemöldökgyámos keretét, az egykori szentségtartó fülkét és az egyik csúcsíves ablakot az északi falban helyezték el, azúj építési részben. A hajóban falképeket is találtak. A déli falon Szt. Péter és Szt. Pál szépen festett és jó állapotban előkerült alakja állott. Jobbról Szt. Péter kulcsot tart kezében, balról Szt. Pál kezében karddal. Mellettük majuszkulával írott mondatszalagon nevük szerepel (S.PETRUS S.PAULUS). A sötét alapon világos X jelekből alkotott keretdísz középrészén rombuszban megjelenő levéldíszt látunk. Az északi falon a Szt. László legenda nagyon töredezett. Alatta talán az Utolsó Ítélet képsora húzodott, melyből csak a Feltámadás és Üdvözültek serege jelenetei ismerhetők fel. A Feltámadásból egy harsonát tartó angyal egy része látszik. Az Üdvözültek jobbról bal felé tartó seregéből öt alak maradt épségben. A jelenet felső keretelése palmettaleveles indadísz. Mai állapotában a kőkerítés, nyugat és észak felől körülölelve a templomot, a toronyig tart, mely a templom ÉK-i sarkához tapad. A tornyot négy átlós elhelyezésű támpillér erősíti, falazata az övpárkányig keskenyedik, két sor téglalap alakú lőréssel. A rajta levő felirat: AZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE. Az övpárkány feletti rész a sisakkal múlt sz-i ráépítés. A templom nyugati homlokzata elé 1938-ban egy gyülekezeti termet építettek, ma innen lehet megközelíteni a csúcsíves kőkerettel szegélyezett nyugati bejáratot. A szentély helyén épült új rész északi falába helyezték el az egykori sekrestyeajtó szemöldökgyámos keretét, melyre MICHAEL KOVA (Kovács ?) név van vésve. Ugyanitt két szentségtartó fülke is található. A templom régi berendezését, kazettás mennyezetét, karzatait az 1937-es építés nagyrészt megtartotta. A hajó nyugati felében kilenc festett kazettából álló deszkamellvédes fakarzat áll. 
A hajó kazettás mennyezete virágmintás, alakos és feliratos mezőkből áll, a szegőléceken feliratok egyike:
HOMOROD OKLÁNDI ASZTALOS ELEKES ANDRÁS KÉSZITETTE ISTENES JÓ INDULATTYABOL ANNO 1771 EXPIRANTE FEBRUAR.
Látható a magasabb mennyezetrészen a régi szentély kazettás mennyezete virágmintákkal, felirata:
KÉSZITTETETT SZOLGA GYÖRGY CURATORSÁGÁBAN NAGYOBB ÉS KISSEBB ELEKES ANDRÁS ÁLTAL 1786 PÜNKÖST HAVÁBAN.
A keleti orgonakarzat mellvédjének néhány mezője virágmintás és ANNO 184O feliratot visel, ezek a régi szentélykarzat darabjai.
SZÉKELYDERZS
Egykor Udvarhelyszék, 1334-ben Ers, 1525-ben Ders néven szerepel. Bástyás kastélya a XV.sz elején épült, egyidős a templommal. Később Derzsi Petki Farkas, Báthori Kristóf kancellárja gyakran tartózkodott itt, majd a székely generális székhelye volt. Az unitárius templomvára a falu középpotjában egy enyhe magaslaton áll, a XIII-XIV. sz., valamint a XV.-XVI. sz. fordulója táján két szakaszban épült. A hajó és szentély együtteséből álló, védelmi emelettel ellátott keletelt templomot négyszög alaprajzú erődítmény övezi, sarkain egy-egy négyszögletes védőtoronnyal. A déli védőfalba illeszkedik a középkori eredetű, utólag magasított kaputorony, a nyugati oldalhoz 1834-ben egy újabb négyszögletes védőtornyot csatoltak. A templom építése első formájában a XIII-XIV sz. fordulójára tehető. 1419-ben -amikor a falképeit festették- régi hajóját meghosszabbították. A XV. sz.-ban gótikus stílusban átépítették az ide települt Petki család támogatásával. A déli csúcsíves bejárat portikusában van elhelyezve a XVI.sz.-i Petky-címeres sírkő. A hajónál alig keskenyebb szentély támpillérei közt a déli oldalon csúcsíves, kőrácsos ablak nyílik. Az ÉK-i falszakaszban most ajtó nyílik az orgonakarzatra, a támok között épített lépcsővel. A hajó és szentély falait gazdagon tagolt koronázópárkány zárja le, az épületre egységes nyeregtető borul. A templom belső tere boltozott, nyugati felében tömör mellvédes gótikus karzat áll. A karzat alatt táglabordás hálóboltozat feszül. A boltozat változatosan d1sz1tett gyámkövekre fut. Ezek a gyámkövek mind más és más díszítő elemekkel bírnak tetejókön: kiugró kehely, ágfonatos dísz, kiálló kehely ostyával. Az ötötdiken címerpajzs látható rajta fiait tápláló pelikán )Petky-címer). A hetediken a székely címer )kardot tartó lefele fordulókar, ötágú csillag és holdsarló). A következőn groteszk, szakállas férfifej, széthúzott szájjal (a "csúfolódó"), majd újra egy koszorús férfifej és az utolsón ekevas-ábrázolás. A templom védelmi emeletének építési idejéről semmiféle adat nem maradt fönn. A támpillérek nélküli, lőréses torony a templom épületétől külön, harangtoronyként épült és minden bizonnyal a védelmi rendszer legkorábban épült része. Építését a csúcsíves bejárat, a keskeny magas lőrések alapján a XV-XVI.sz fordulójára tehető. 1606-ban a templomon és tornyon tetemes ácsmunkát végeztek, ekkor készültek a ma is látható vaspántos ajtók. A XVII. sz.-ban felépítették még a templom köré a ma is épségben álló saroktornyos várat. A saroktornyokat a XVIII.sz-ban cseréppel fedték, majd 1834-ben egy ötödik védőtornyot csatoltak, amely már kimondottan raktározás céljára épült (gabona, értékes ruhanemű). A gótikus templomra, a hálóboltozatos mennyezet fölé védelmi emelet épült, amely a hajóra és a szentélyre egyaránt kiterjedt. A védelmi emeletre csigalépcső vezet. A mellvéden fordított kulcslyuk alakú lőrések és szuroköntők láthatók, és három egymás után következő gyámra támaszkodik. A templomot téglalap alaprajzú sarokbástyás erőd övezi. A déli oldalon a kaputorony található. A torony fala kb. 11 m magasságig középkori eredetű, az övpárkányon felüli hangablakos részt a mult század második felében építették. A két csúcsíves ajtónyílást később beszűkítették védelmi okokból, a külvilág felé nyíló, 8 cm vastag tölgyfadeszkából készült, vaspántokkal erősítve. A belső ajtó szemöldökfája alatt egy fából álló csatorna vezet a kapualjba, ezen forró vizet lehetett zúdítani az ellenségre.A tornyot tört vonalú bádogsisak borítja. A DK-i sarkon található a legkisebb méretű háromszintes védőtorony, földszintjén, valamint emeltein lappancsos lőrések vannak. A K-i falszakszon is lőrések és szuroköntők láthatók. E védőtorony közelében egy vaspántokkal erősített ajtó van, melynek érdekessége az ajtót záró lakat, melyet csak több biztongási lappancs elmozdítása után lehet kinyitni. Az ÉK-i sarokra épült a legnagyobb -földszintre és két emeltre tagolt- védőtorony, lappancsos lőrésekkel, és egy befalazott ablakkal. A védőfalak peremétől az udvaron sorakozó pillérekre nyeregtető ereszkedik alá, ennek védelme alatt sorakoznak a gabonatartó szuszékok. Az ÉNY-i védőtorony ugyancsak földszintre és két emeltre tagolt, legfelső emeletén kisméretű ablakkal. A nyugati falszakasz közepén egy 1834-ben épült újabb védőtorony áll. A DNy-i saroktorony is három szintre tagolt, lappancsos lőrésekkel és két kisméretű ablakkal. A mai unitárius vártemplom egyik freskóját a hajó északi falán látjuk. A szentélynek az orgonakarzattal való csatlkozásánál előkerült falképtöredék a Kálvária egy részét ábrázolja. A Szt. László legenda festménye ferde hálókeretbe illeszkedő, csillagos, virágmustrás háttér előtt játszódik. A képsor eleje hiányzik (a csatajelenet). Szt. László páncélja mindegyik jelenetben egyforma: koronás feje szabadon, védelem nélkül áll, öt oromdíszes gyöngyös koronája abroncskorona, felsőtestét és karját könyökig láncpáncél fedi, hastól lefelé lemezpáncél, lábán hosszúszárú csillagos sarkantyú. Ilyen pontos a kun öltözete és fegyverzete, csúcsos süvege alól két varkocsba font haja borul a vállára. Az elrabolt lány kibontott hullámos hajú, aki bárdjával a kun bal lábának horgasinába vág. A freskó sárga, vörös, kékes-fekete és fehér színeken és aháttérben vastag fehér temperafestés figyelhető meg. E pompás falfestményt Pál mester, Ungi István fia megrendelésére készítette 1492-ben, amit az ugyanezen a falon megmaradt - Saul (Szt. Pál) megtérését ábrázoló - freskó felírata bizonyít. Sault három lovas vitéz kíséri. Az egyik lovas kezében zászló felirattal: HOC OPuS FECit De PINGERE SEU ProePARARE MAGistER PAULuS FILIuS STEPHANI De UNG ANnO DomiNI MillesiMO CCCCmO X NONO: SCRIPTUM SCRIEBEBAT ET PULCHRAM PUELLAm iN MENTE TENEBAT. Saullal szemben az őt megkeresztelő S.ANANIAS püspök. A csoport mögötti hátteret virágszirmok díszítik. A Szt. László legenda után, világos keretvonallal elválsztva, egy önálló kép töredéke maradt meg, rajta két, egymás felé forduló női szent alakja áll, mellettük pedig egy fehér sakállú férfiszent.
 |
 |
|
 |
 |
|
