Nézzük meg együtt

Nézzük meg együtt - Ége kazettás mennyezetű temploma

A templom festett kazettás mennyezetét Tombor Ilona még „elpusztultnak” minõsíti 1968-ban megjelent mûvének adattárában, Boros Judit pedig 1982-es kiegészítésében meg sem említi. Ehhez képest a mennyezet viszonylag ép állapotban tanulmányozható ma is, és ugyanebben a templomban még két egymással szemközti karzat mellvédje is tartalmaz festett táblákat. A hajó mennyezete késõbbi, az ún. „medaillonos” stílus sajátosságait mutatja, szõnyegszerû mintázatával és naturalisztikus felfogású virágábráival. Ehhez a korszakhoz tartozik a hajóbeli (nyugati) karzat mellvédje is, a maga tükörszimmetrikusan elrendezett, motívumait látványszinten részletezõ ábráival. Sokkal izgalmasabbak a szentély mennyezet-, illetve karzatkazettái.

Bővebben...

''ÉS MÉGSEM MOZOG...'' I.

VÉGVÁRI JÓZSEF ''ÉS MÉGSEM MOZOG...'' I.

Jegyzetek anyanyelvrõl, hitrõl, tudománytörténetrõl és nevelésrõl, világképrõl, szerves mûveltség és hivatalos tudomány viszonyáról /1/

Bővebben...

Az amerikai magyarokról 1. rész

Móricz János kutatásai az amerikai magyarokról 1. rész

1. Az elsõ hírek
1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói „El Comercio” elsõ oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól. Ebbõl a terjedelmes cikkbõl értesülünk elsõ ízben arról, hogy a spanyol hódoltságot megelõzõ idõben az ott élõ törzsek közül a Puruha-Canari és a perui Puruha-Mochica törzsek nyelve ó-magyar nyelv volt. Móricznak J. Jijon y Caamano „El Equador Interadino y Occidental” címû mûve alapján végzett nyelvészeti összehasonlító munkája adta ezt az elsõ rendkívüli eredményt.
1965. október 25-én a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” közli Buenos-Airesi munkatársának beszélgetését Móriczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az összes eddigi õstörténeti tételeket.

Bővebben...

Magyar karácsony az égben

Wass Albert: Magyar karácsony az égben

Aki még nem tudott róla, ám tudja meg: hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengõt. Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak s a mennyország összes népe illõ sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja õket Jézus Király karácsonyfája. Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt s a kiválasztott szentek sorjában meggyújtják a mennyezetig érõ karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.

Bővebben...

AZ ÉN TITOK-KARÁCSONYOM

WASS ALBERT: AZ ÉN TITOK-KARÁCSONYOM

Megtanultam tisztelni az ünnepeket. Az ünnep lsten ajándéka, más, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőződve tiszteljük önmagunkban az embert.
Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni. Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepelni, felülemelkedve a hétköznapokon s apró küzdelmeinken.

Bővebben...

Ciprusnál kell keresni Atlantiszt?

Az amerikai Robert Sarmast azt állítja, hogy Ciprus délkeleti partjaitól 80 kilométerre, 1,5 kilométerre a tengerszint alatt emberi kéz alkotta struktúrákra bukkantak.
Robert Sarmast úgy véli, kutatásai Ciprust hamarosan a tudományos világ középpontjává emelik, a mitikus elveszett város, Atlantisz ugyanis a Földközi-tenger mélyén, a sziget és Szíria között terül el.

   

Bővebben...

A szálfa

69 éve, 1935. nov. 20-án született Makovecz Imre.

1959-től különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott. Karrierjében az áttörés akkor következett be, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. Számos középületet (templomot, művelődési háza) tervezett, elsősorban vidéki városokban.

Bővebben...

Bácska népeinek közös...

Bácska népeinek közös búcsújáróhelye

Bács-Kiskun megyében, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye területén lévő kegyhely
Baja Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai főegyházmegyében fekszik, a magyarországi Bácska gazdasági és kulturális köz- pontja. A Máriakönnye vagy Vodica búcsújáró hely néhány kilo- méterre a várostól délre található.
     A kegyhely eredetéről szóló legendák a XVIII. századba nyúl- nak vissza, s már kezdettől együtt említik a katolikus magyarokat és az ortodox szerbeket. Ez fejeződik ki a kettős, magyar-szerb névadásban is.

Bővebben...

Tárih-i Üngürüsz I.

Határtalan köszönet és megszámlálhatatlan dicsőség a feltétlenül létező Padisahnak!1 Annak, aki az "elemek világát"' vidékekkel és városokkal töltötte meg, s mindegyik élére olyan teremtményt állított, "melyhez hasonló nincs a világban". Megszámlálhatatlan ima annak az "Uralkodónak", aki, minden nagy várost egy padisah parancsa alá rendeli, s ezen "szent mondás" kegyes értelmébe: foglalta: "mindegyikünk pásztor, és mindegyikünk felelős a nyájáért."

Bővebben...

Szarmata leletek

Oros községben szarmata leletekre bukkantak.

A Nyíregyháza melletti Oros községben az útépítő gépek segítségével, gazdag szarmatakori településre bukkantak.
Istvánovics Eszter régésznő mesélt a szarmaták titkáról, letelepedésükről, eredetükről.

Bővebben...

340 éve halt meg Zrínyi Miklós

 "Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára militarem disciplinam: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért, hogy a törökebekkel meg ne bánassuk, hogy ily semminek tartott minket."

Bővebben...