Az Íjász Útján az összes nyilvessző célba talál Csak fordítsd azokat befelé, És ne próbálj menekülni!
Miért használjuk az Íjász Útja elnevezést, és miért nem csak egyszerüen az íjászat vagy lovasíjászat kifejezést? Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy jobbak vagyunk, mint mások, akik íjat és nyílvesszőt használnak, és nem is azért, mert másnak vagy különlegesnek érezzük magunkat. Alapvetően nem egy speciális technikáról, vagy különleges íj használatáról van szó, és nem is egy másfajta lovaglási stílusról (a lovasíjászat esetében), hanem csakis a mi céljainkról.
1963. február 6-án születtem a szabolcs-szatmár megyei Csengeren. Szkülla és Kharübdisz Messzina szorosának sziklái Szicília és Olaszország között. Az arra járó hajók, ha nem hasították fel bendőjüket az egyik zátonyon, miután azt hitték, megúszták, annak rendje s módja szerint felnyársalódtak a másikon. Innen az ókor óta divatos kifejezés. A természetért való harcunk allegóriája, Szkülla és Kharübdisz története újra és újra megismétlődik. Az álláspontok állandó változása és az egyes szereplők pálfordulásai ellenére például megeshet, hogy egyszer s mindenkorra, végleg lemondanak a Serre de la Fare–i vízlépcső megépítéséről.
Bevezetés
Amikor Watson és Crick a 20. század közepén felismerte a DNS szerkezetében a kettõs spirál fontosságát és felfedezték a genetikai kódot, általános volt a bizakodás, hogy ezzel az emberiség - történelme során elõször - belepillantott a teremtés titkába és saját fejlõdésének, evolúciójának legfontosabb meghatározójába. A molekuláris genetikai determinizmus elve alapján feltételezték, hogy minden egyedi fehérje szerkezetét egyetlen gén rögzíti. Ez megerõsített bennünket abban a hitben, hogy miután megtettük az elsõ lépést azon az úton, ami az emberi tulajdonságok öröklõdésének megértéséhez vezet, a tudomány azt is meg tudja majd magyarázni, hogy mi tesz bennünket emberré, és mi különböztet meg bennünket a világ többi élõlényétõl.
Mexikóváros egy parányi boltjának tulajdonosa egy Dávid és Góliát párharcához hasonló csatában legyőzte a világ legnagyobb üdítőgyártóját, a Coca-Colát.
Forrás: www.mfor.hu
Mi a genetikailag módosított szervezet (GMO)?
A géntechnológia lényege, hogy haszonélõlények szervezetébe egy másik élõlénybõl származó gént juttatnak be, A beavatkozás célja lehet pl. egyes növények rovarokkal vagy vegyszerekkel szembeni ellenállóképességének vagy fagytûrésének kifejlesztése. Vagy éppen a szögletes végû uborka, hogy ne keletkezzen sok hulladék a gyorsétkezde konyháján. Az eljárást a mezõgazdaságban termesztett növények elõállítása mellett használják a gyógyszerkutatásban, mûanyagok elõállításánál is. Az e technológiával létrehozott lények a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k).