buda küldte be: "
Mi a genetikailag módosított szervezet (GMO)?
A géntechnológia lényege, hogy haszonélõlények szervezetébe egy másik élõlénybõl származó gént juttatnak be, A beavatkozás célja lehet pl. egyes növények rovarokkal vagy vegyszerekkel szembeni ellenállóképességének vagy fagytûrésének kifejlesztése. Vagy éppen a szögletes végû uborka, hogy ne keletkezzen sok hulladék a gyorsétkezde konyháján. Az eljárást a mezõgazdaságban termesztett növények elõállítása mellett használják a gyógyszerkutatásban, mûanyagok elõállításánál is. Az e technológiával létrehozott lények a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k).
Jó ez nekünk?
Honnan jön?
A GMO-k környezetre, az ember és a haszonállatok egészségére gyakorolt hatásáról alig tudunk valamit. Ennek ellenére már nagy mennyiségben termesztenek ilyen növényeket elsõ sorban az amerikai kontinensen. Az amerikai szója és kukorica jelentõs része már génmódosított (GM).
Elõny a termelõnél?
A GM növényeket azért hozták létre, hogy a mezõgazdasági termesztést, egyszerûbbé, olcsóbbá tegyék, kevesebb vegyszert használjanak. A gyakorlatban azonban úgy tûnik, hogy ezek termesztése nyomán több veszélyes mérgezõ anyag kerül a környezetbe és az élelmiszerekbe. A biológiai változatosságot radikálisan csökkentik. A mezõgazdasági termelés nem lesz egyszerûbb és olcsóbb. A termelõk viszont kiszolgáltatottá válnak a génmódosított vetõmagokat és a hozzá való alapanyagokat gyártó biotechnológiai, vegyipari óriáscégekkel szemben. Hiszen minden termelési alapanyagot egyetlen cégtõl szereznek be, aki tetszés szerint alakíthatja az árakat. A gazda mozgásterét szûkíti, hogy ha õ (vagy a szomszédja!) elkezdte a GM-termékek termelését, utána többet nem termelhet génszennyezés mentes terméket.
Elõny a fogyasztónál?
A génmódosított termékekkel végzett (számszerûen kevés) állatkísérlet eredményei arra utalnak, hogy magasabbrendû élõlényekben kóros elváltozásokat eredményez az ilyen táplálék fogyasztása. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról szinte semmit nem tudunk. Azt biztosan lehet állítani, hogy a fogyasztónak elõnye nem származik a génmódosított élelmiszer fogyasztásából, mert ez a technológia nem finomabb vagy beltartalmilag értékesebb élelmiszerek elõállítását célozza. Nekünk csak a kockázat marad: már azt sem tudjuk, mit tesznek a tányérunkra, s amit megeszünk, bennünk, gyermekeinkben milyen elváltozásokat okozhat. Nem véletlen, hogy sehol a világon egyetlen élelmiszert sem reklámoznak így: "Új! Most génmódosított összetevõkkel!" Az Európai Unióban a fogyasztók több mint 70 százaléka elutasítja az ilyen termékek fogyasztását.
Elõny a szegényeknél?
Nem igaz, hogy a génmódosított termékek elterjesztése megoldja a világon az éhezés problémáját azáltal, hogy magasabb termésátlagokat garantál. A világon ma bõven termelnek annyi élelmiszert, amennyi a világ népességének élelmezéséhez elegendõ lenne. A Föld egyik részén az elhízásba, más részén az éhezésbe halnak bele az emberek. Ennek fõ oka a gazdagabb országok önzése és az élelmiszerkereskedelmi rendszer torzulása, amit a génmódosított termékek széleskörû elterjesztése a világon csak fokozna. Néhány cég szabadalmi joga alá rendelné a Föld élelmiszerellátását.
Elõny a biotech-cégnél!
A jelek arra utalnak, hogy a (dollármilliárdokban mérhetõ) haszon egyedül a multinacionális biotechnológiai óriáscégeknél jelentkezik. Ennek érdekében semmitõl sem riadnak vissza, a kutatások akadályozásától, a génmódosított termékek kockázatait hangsúlyozó tudósok elhallgattatásától sem. Érdekképviseletnek használják az Amerikai Egyesült Államok kormányát, amely beperelte az Európai Uniót a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elõtt, annak érdekében, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek elõtt.
Mi a helyzet az EU-ban?
Az EU-ban 17 génmódosított vetõmagfajta árusítása engedélyezett. Az EU-ban egyelõre nincs érvényben olyan szabályozás, amely megakadályozná a hagyományos, valamint a bio növények génmódosított fajták általi szennyezését (génszennyezés). Ehelyett az Európai Bizottság a tagállamokra bízza, hogy saját hatáskörben hozzanak törvényeket a génmódosított és nem génmódosított növények "együttélésének" szabályozására. A genetikailag tiszta és a módosított növények együtt termesztése a teljes génszennyezés kockázatával jár, hiszen a szél általi beporzás a nem módosított növények elszennyezéséhez vezethet. Ettõl fogva választási lehetõségünk nincs, a folyamat visszafordíthatatlan. Az EU a világ legszigorúbb génmanipulált termékekre vonatkozó szabályát fogadta el, azzal, hogy a forgalmazott emberi élelmiszereken és állateledeleken fel kell tüntetni, ha 0,9 százaléknál több génmódosított anyagot tartalmaz. Ezzel bár a jelzés nem kötelezõ a húsra, a tejre, és a tojásra, pedig ezek gyakran génkezelt takarmányt fogyasztó állatoktól származnak.
Az EU a WTO-per hatására 2004. májusában feloldotta 1998-tól érvényben lévõ moratóriumát a génmódosított növények termesztését illetõen. 2004 tavaszán és õszén engedélyt adtak két génmódosított kukoricaféle élelmiszerben történõ felhasználására; azóta egyre nõ az engedélyek száma. A termelést az EU öt régi tagországában - és Magyarországon � továbbra is tiltják (moratóriumok). Az Európai Bizottság feloldaná a régi tagországok moratóriumait, ehhez azonban a környezetvédelmi miniszterek minõsített többségének jóváhagyása szükséges. Egyelõre ilyen döntésre még nem volt példa.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánk, az Európai Unió tagjaként nem (teljesen) önállóan határozza meg, hogy beengedi-e mezõgazdaságába és az élelmiszerüzletek polcaira a génmódosított növényeket és élelmiszereket. Magyarország egyelõre GM-mentes ország: a termesztésre ideiglenes tilalom (moratórium) van érvényben. Az üzletek polcain az EU-ban kötelezõ jelzéssel kell (elvileg) ellátni a génmódosított összetevõket tartalmazó termékeket (pl. szója). A húsban, tejben, tojásban, az ezekbõl készült termékekben viszont jelen lehetnek genetikailag módosított összetevõk, hiszen a takarmányozásban (pl. sertéseknél) ma is magas arányban használnak Amerikából importált szóját.
Fel kell készülni arra, hogy az Európai Bizottság (amerikai nyomásra) támadni fogja az egyes tagországokban a termesztési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ha egy országnak fel kell oldania a tilalmat, már csak kétféle módon védekezhet a génszennyezés ellen. Az egyik lehetõség, ha a génmódosított, a hagyományos valamint az ökológiai termesztésbõl származó növények együtt termeszését ("koegzisztencia") szabályozó jogi rendelkezéseket olyan szigorúan határozza meg, hogy az technikailag zárja ki a GM-növények termesztését. A másik lehetõség, hogy a helyi önkormányzatok többsége GM-mentes övezetnek nyilvánítja magát és saját területén megtiltja a génmódosított növények termesztését.
A biotechnológiában érdekelt óriásvállalatok ugrásra készen várják a hazai moratórium feloldását. Egyes hírek szerint a hazai csemegekukorica-termelés harmadához elegendõ mennyiségû génmódosított vetõmagot hoznak be az országba , amint ez megtörténik. Ha Magyarországon megjelennek a szabadföldi termesztésben, hazánk egyszer s mindenkorra elveszíti GM-mentességét, ezzel megszûnik a biotermelés lehetõsége, élelmiszereinkben nagy arányban megjelenhetnek a génszennyezett összetevõk, országos méretû emberkísérlet veszi kezdetét.
Magyarország olyan koegzisztencia-törvény elfogadására készül, amely rendelkezéseivel reális veszéllyé teszi, hogy hazánkban a GM-növényeket szabadföldi termesztésbe vonják. A termesztési moratórium feloldása is együtt járhat az errõl szóló törvény elfogadásával. A laza szabályozást jelentõ tervezetet a kormány már elfogadta, hamarosan az Országgyûlés elé kerül. Itt és most dõl el, hogy Magyarország génszennyezetté válik vagy sem.
Mit lehet tenni, hogy Magyarország ne váljon génszennyezett országgá?
Mivel a génmódosított növényekrõl és azok élettani, ökológiai hatásairól szinte semmit nem tudunk, megengedhetetlen kockázatot vállalunk, ha a szabadföldi termesztést hazánk engedélyezi. Ezért
-
A termesztési tilalmat (moratórium) ki kell terjeszteni minden olyan genetikailag módosított növényre, amelyrõl nem bizonyítható, hogy az ember és a haszonállatok egészségére, valamint az élõvilágra veszélytelen.
-
Az Országgyûlés elé csak olyan törvény kerülhet, amely kizárja, hogy a génmódosított növények elterjedjenek, illetve károkat okozzanak az országnak. Errõl szakmai, társadalmi konszenzus szükséges. A Parlament elé kerülõ tervezetet szinte titokban készítették. A biotermesztõk, a tudományos élet több elismert képviselõje, a hazai agrárszakma jelentõs része tiltakozik ellene. Ezt a tervezetet így nem szabad elfogadni.
A FENTI CÉLOKÉRT KEZDÜNK ALÁÍRÁSGYÛJTÉSBE, KÉRJÜK TÁMOGASSA ÖN IS!
További információ:
Kajner Péter
telefon: 06-20-462-2043; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
"