Ha nincs kertje, termeljen közösségben!

Kertészkedni jó dolog, még ha az ásás, kapálás, vagy pajorok kidobálása közben ez ritkán jut az ember eszébe. Viszont a saját magunk által termesztett paradicsom, paprika vagy épp a kiirthatatlan cukkini leszedése és megfőzése igen jó dolog. És míg fűszernövényeket könnyedén lehet a konyhaablakban vagy az erkélyen termeszteni, krumplit vagy répát viszonylag nehéz, bár nem lehetetlen.

Családi ház egymillió forintból és teljesen önfenntartó

Úgy néz ki, mintha a Gyűrűk ura trilógiának a forgatásán járnánk. Egy ház, ami teljesen beleépül a környezetbe, erős gallyakból, földből és szalmából készült. A tetőt fű nőtte be, az ablakok és a ház belsejéből a derékszögek teljesen eltűntek. Ami az igazán meglepő ebben, hogy a házat teljesen természetes alapanyagokból építette Simon Dale a családjának. A lak 3000 fontba (kicsit több, mint 1 millió forintba) került. Ráadásul mint kiderült, a családfő nem kézműves és nem is építész. A kényelmes vacok a tervek papírra vetése után négy hónappal már el is készült. „Mindenki megépítheti a saját házát. Nem kell más, csak önbizalom, fizikai állóképesség és néhány barát, akik segítenek” – mondta Dale.

Közösségi kertek Budapesten

Tavaly alakult meg Első Kispesti kert néven az első közösségi kert, ahol 27 család gazdálkodhat mintegy 1000 négyzetméternyi földterületen. A kezdeményezés elindítója és hazai motorja Rosta Gábor válságmenedzser. Az első kezdeményezés nyomán további kerületek kapcsolódnak be a programba, így hamarosan kertek szerveződnek a III., VIII.,XI., XXIII. valamint a XXII. Kerületben.

Bővebben...

Visnyeszéplak: a közösség, ahol pénz nélküli világot próbálnak teremteni

A magyar vidék kedvelőinek Visnyeszéplak mára már fogalom: az önfenntartó csendes ökofalunak már kicsik és nagyok közt egyaránt híre ment az országban. A Zselicség szélén, a somogyi dombvidék keleti részén fekvő Visnyeszéplakon negyven évvel ezelőtt több mint ötszáz ember lakott. A 90-es évek elejére már csak harmincan maradtak hírmondónak a környék elszegényedése miatt. Ekkor azonban megváltozott a helyzet. Olyan emberek találtak rá erre a helyre, akik egy emberközpontú, hagyományokra épülő életmódra vágytak. Az önfenntartó falu és általában a falu legfontosabb jellemzőjének a helyi közösség összetartó erejét tartják. A látszat ellenére nem távolodtak el a mai világtól, egyszerűen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni, mint a többség és hiszik, hogy ez a többség javára is válik majd.

Kellett nekünk Henyén biokert?

Életformát váltani nem könnyű, a romantikusnak tűnő vállalkozás mögött rengeteg munka és küzdelem áll. A fiatal balatonhenyei házaspár egybehangzóan állítja: nekik megérte változtatni.

Arra senki sem kapja fel a fejét, ha egy házaspár a hóna alá veszi a három gyermekét, és két kutyájával kivonul a fővárosi agglomerációból, hogy új életet kezdjen vidéken. De arra már igen, ha nemcsak maguknak álmodnak ökofarmot, hanem egy hagyományos falut szeretnének biofaluvá „átalakítani”, s olyan hús- és zöldségfeldolgozót üzemeltetni, amivel munkahelyet teremthetnek a helyieknek. Ezt a célt tűzte maga elé ugyanis Járosi Tamás és felesége, Lívia, amikor másfél évvel ezelőtt megvették a Káli-medencében fekvő Balatonhenye legszélső házát. Tudták, hogy nagy fába vágják a fejszéjüket, hiszen az életük ezentúl nem a toszkánai utazgatásokról és síelésekről szól elsősorban, hanem a napi 16 óra munkáról, az állatokról, a természet erőivel való kemény küzdelemről.

Bővebben...