Eljön még a tanyavilág újkora?

Tanyai vagy tanyasi – az ember, a termék, az életforma? Míg a két jelző közötti különbséget nem érzékeli az uniós támogatottságú vidékfejlesztő programról döntő politikus és a nyilatkozatát továbbító médiamunkás, addig a közvélekedésben nem lesz elfogadott és megbecsült életforma tanyán élni. Mert a tanyaiak nem tanyasiak! Tessék csak nyugatra nézni: Németországtól kezdve Franciaországon át egészen az Amerikai Egyesült Államokig a múltból megőrzendő alapsejtnek tekintik a farmergazdaságot, ahol élni és dolgozni a kor vívmányaival együtt fejlődve, mégis a természettel összhangban lehet.

Bővebben...

Bhután - száz százalékig bio

Miután kitiltotta az országból a rovar- és gyomirtók kereskedelmét, Bhután lehet az első organikus ételt termelő ország, amely pusztán szerves anyagokra támaszkodva trágyázza terményeit. Az ország nagyjából eddig is organikus termelést végez, de a változástól Bhután növekedést vár.

Az ország egyik legnagyobb biogazdasága

Az ország egyik legnagyobb biogazdasága minden bizonnyal a virágoskúti, amit Rózsa Péter hozott létre a semmiből. Az igaz, sok kritikát is kap a biogazda, aki a rideg pásztorkodáshoz hasonlítja a bio állattenyésztést. A virágoskúti farm kínálatában a hús mellett zöldségfélék és tejtermékek szerepelnek.
 
Napkeltétől napnyug­táig hol a virágoskúti földeken intézkedik, hol az úttalan Vókonyapusztán rendezke­dik a szabadjára eresztett szürkemarhák és mangalicák körül, vagy éppen a ha­lastavat kotorja. Amikor este lezöttyen a maga kis földi paradicsomában a háza előtt a padra, még jót húz a fonott demi­zsonba töltött kútvízből - ha elutaznak is, ebből visznek magukkal, ásványvizet boltban a világért sem vennének. Egyebet sem sokat, mert a gazdaságban öt hektá­ron minden megterem: a hatalmas fólia­sátrakban még lóval is meg lehet fordulni. "Nem olyan nagy ez, de nekünk csak ek­kora adatott" - mondja Rózsa Péter.

Cserpes István tejivóhálózata

A Cserpes-termékek sikerén felbuzdulva idén tejivóhálózatot alapított a kapuvári sajtműhely névadója. Cserpes Istvánnak egy titka van: nem fehér löttyben úszó adalékanyagokat, hanem igazi tejet árul. Következő feladatának a gyorsétkeztetés „méregtelenítését” tartja. „Ha sivatagi akciókra alkalmas darabárut készítünk a tejből, óhatatlanul sérül. A multikereskedelem árat diktál, elvárja, hogy hosszan elálló folyadékok kerüljenek a szupermarketek polcaira, mert állítólag az kell a népnek. Szerintem meg a tej bizalmi termék; az a dolga, hogy friss legyen, nem pedig az, hogy tartós” - foglalja össze sikereinek titkát Cserpes István. Mint mondja, abból indul ki, hogy a boltok az élelmezés színhelyei - és a vevőknek kezd elegük lenni a „nem is vagy ember, ha nem nálunk vásárolsz” típusú pankrációkból.

Tavasszal nyit a biopiac Békéscsabán

Békéscsabán sokan találgatták az utóbbi időben, vajon mi épülhet gőzerővel a vásárcsarnok mellett, a Piac tér és a Szabó Dezső utca sarkán? Nos, fény derült a titokra: tavasszal itt nyitja meg kapuit a Rózsakert Piac. Az épület még nincs teljesen kész, de a sajtótájékoztatót már itt tartották, sőt néhány termelő is elhozta portékáit, így képet kaphattunk arról, milyen kínálatra is számíthatnak majd a vásárlók ezen a helyen. Most egyebek mellett finom, házi sajtokat, mézeket, csírákat mutattak be a kereskedők, akik szívesen meséltek arról, mire jó az adott termék, honnan származik, milyen finomságok készülhetnek ezekből az alapanyagokból.

Bővebben...