A piacokon tavasszal megjelentek az eladó magok. A kertészkedés szerelmesei közt dívó pozitív tendencia az elmúlt években az egyre növekvő organikus és/vagy örökség magvak iránti érdeklődés. Sajnos, ezek a magok egyre ritkábbak, szinte mindenhol felváltják őket a megkérdőjelezhető eredetű magvak. Amit a legtöbb kertész nem vesz észre az az, hogy a nagykereskedelmi “GMO behemót titán” Monsanto hihetetlen gyorsasággal kebelezi be a vetőmagpiacot.. gyorsabban, mint ahogy a kertészek észlelnék. 2005-ben Monsanto egycsapásra megragadta az USA-vetőmag piac mintegy 40%-át a Seminis cég megszerzésével. A Seminis magyarországi tevékenységet is folytat.

Bővebben...

Hogyan tud egy fiatal házaspár vegyszermentes és olcsó élelmet termelni úgy, hogy közben közösséget is épít és a családját is eltartja? Szabó Józsefék Debrecen melletti kertészetében gyorsan összeállt a válasz, a beszélgetés pedig az ötödik perctől kezdve éppen azt hozta, ami egy nagyáruházi bevásárlásból hiányzik: jókedvet, töltődést és sok fontos információt!  – A piaci árak nem a zöldség és a gyümölcs valódi értékét tükrözik, mert ott van bennük a zöldséges haszna, a piaci bérleti díj, a szállítási költség és a bérköltség. Jórészt ezeket kell a piacon megfizetni a vevőnek, az áru eredeti értéke sokkal alacsonyabb – József rögtön rámutat a rendszerük alapját adó gondolatra, miközben felesége, Ildikó teával kínál az árnyékot adó teraszon.

Bővebben...

Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.

Bővebben...

Dr. Solti Gábor 34 oldalas tanulmánya a hazai ökogazdálkodás múltbéli fejlődését és jelenlegi állapotát mutatja be, a biokultúra mozgalom elindulásától kezdve egészen napjainkig. A szöveget 17 adattáblázat és 9 ábra színesíti. A helyzetelemzésen és helyzetértékelésen túl a tanulmány tartalmazza azokat a teendőket is, melyek a magyar biokultúra és ökogazdálkodás megújulásához, fellendüléséhez szükségesek. Ismert a mondás: A múlt ismerete nélkül nincs jövő. A múlt tisztelete nélkül nem építhetünk biztos alapokra épülő jövőt.

Bővebben...