Képzőművészeti és irodalmi pályázat általános iskolai tanulóknak
A pályázat célja:
Atilla király egyéniségének és szellemiségének bemutatása képzőművészeti és irodalmi eszközökkel. Felhasználható minden a képzőművészeti alkotásokban alkalmazott megjelenési forma.
Az irodalom területén: a prózai és verses művek.
Gergely István atyát (Tiszti), aki annyit tett a székelység és magyarság feltámadásáért el akarják üldözni Csíksomlyóból. A Csíki Csíra, az elindult friss életerő zavarja a most éppen egyházi köntösben tetszelgő Hatalmat. Meg akarják fosztani a Kárpát-medence jelenleg legfontosabb szenthelyét őrzőjétől, meghívottjától.
Talán nem meglepő, ha azzal kezdem, hogy a mesék alakjai közül a királylányt találom a legérdekesebbnek. Hogy miért? Ezt gondolom, nem kell magyaráznom. Lányokkal, nőkkel nap mint nap találkozhat az ember, amennyivel csak akar. De vajon bennük él-e még a királylány? A mesében a korona jelzi a fején, hogy valaminek a legmagasabb szintjét képviseli. Egyáltalán hogy néz ki? Hogyan lehet felismerni? A mai társadalom a mesék társadalmától már lényegesen különbözik. A modern ember falakkal zárta el magát a természettől, hogy biztonságban lehessen. Igyekezete szánalmas, de érthető. Amennyit megtart a természetes harmóniából, olyan mértékben szolgáltatja ki magát a természetnek. Ezek után felmerül bennem a kérdés: ki tudunk-e szakadni a természet rendjéből, el tudjuk-e határolni magunkat? Nézetem szerint nem. Ha pedig nem, akkor a mesék alakjait - melyek természetes szerepek - ma is megtalálhatjuk a társadalomban. Ehhez persze ismernünk kell, hogy mit keresünk,mert esetleg már csak rejtve találjuk meg. Én most a népmesék királylányát keresem.
A Magyar Tudományos Akadémia meghívására két hétig Budapesten végez kutatásokat Ucsiraltu, a Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, aki a hun nyelv emlékeivel foglalkozik. Eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hunok kutatójának érdemes a magyarok között vizsgálódnia.
Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a végtelen kazakisztáni síkságon szétszórtan élő madjar törzsek a Kárpát-medencében élő magyarok hátramaradt csoportjainak kései leszármazottai.
A Magyarok Világszövetsége nyilvános gyűjtést szervez azért, hogy 1500 év közöny után a magyar nemzet méltó módon forduljon magukra hagyott testvérei felé.