I.Bevezető

Talán nem meglepő, ha azzal kezdem, hogy a mesék alakjai közül a királylányt találom a legérdekesebbnek. Hogy miért? Ezt gondolom, nem kell magyaráznom. Lányokkal, nőkkel nap mint nap találkozhat az ember, amennyivel csak akar. De vajon bennük él-e még a királylány? A mesében a korona jelzi a fején, hogy valaminek a legmagasabb szintjét képviseli. Egyáltalán hogy néz ki? Hogyan lehet felismerni? A mai társadalom a mesék társadalmától már lényegesen különbözik. A modern ember falakkal zárta el magát a természettől, hogy biztonságban lehessen. Igyekezete szánalmas, de érthető. Amennyit megtart a természetes harmóniából, olyan mértékben szolgáltatja ki magát a természetnek. Ezek után felmerül bennem a kérdés: ki tudunk-e szakadni a természet rendjéből, el tudjuk-e határolni magunkat? Nézetem szerint nem. Ha pedig nem, akkor a mesék alakjait - melyek természetes szerepek - ma is megtalálhatjuk a társadalomban. Ehhez persze ismernünk kell, hogy mit keresünk,mert esetleg már csak rejtve találjuk meg. Én most a népmesék királylányát keresem.

A fenti sorok gondolom egyértelműen utalnak rá, hogy ez nem egy tudományos értekezésnek indul. Bevallom, nem is áll szándékomban, hogy azzá tegyem. Sokkal inkább arra készülök, hogy szabadon kövessem a gondolataimat, amerre azok kalandoznak. Így lehet, hogy nem kapok kellően komoly válaszokat, kaphatok viszont kellően komoly kérdéseket. Azt gondolom, ez utóbbi sem megvetendő.

A meséről tudjuk, hogy univerzális világképet idéz meg. Éppen emiatt a mindenkori ember számára hordoz érvényes mondaivalót. Ez a feltételezés adja a bátorságot ahhoz, hogy ezúttal ne elsősorban asztrálmítoszi oldalról közelítsek a mese felé, hanem épp az ellenkező, legkisebb egység felől: az egyéni lét oldaláról. Ha a mese valóban többszintű, akkor a rendszer így is működő marad. (Kérdés, vajon a mi világunk még emberi léptékű maradt-e...) Nem tudom, ennek az írásnak lesz-e értelme, inkább csak kísérletnek szánom. Állításaim és következtetéseim nem a mesék egészére vonatkoznak, még csak nem is minden magyar népmesére, csupán azok egy részére. Mégis azt gondolom, hogy az a kb. 30 mese, amit a kérdés szempontjából átnéztem, kellő számú példát foglal magába ahhoz, hogy általánosabb következtetéseket is levonhassak belőlük.