• Nyomtatás
Részletek
Találatok: 4550


Közel féléves szünet után vasárnap újraindult a dévai szerkesztőségünkben székelő helytörténeti kör. Akárcsak tavaly ősszel, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásának köszönhető kirándulás úticélja most is a roppant gazdag történelmi hagyatékkal büszkélkedő Hátszeg vidéke volt. [Nyugati Jelen, 2004-05-06]


Ahol oly sok középkori magyar vonatkozású templom, várrom, vagy nemesi kúria (legalább 15) található, hogy megtekintésük több kiszállást igényel. Ráadásul a meseszép, még mindig hó borította Retyezát panorámája gazdagítja élményekben a látogatót.
“Helytörténész” csapatunk első állomása a felsőszálláspataki vár. A Zerechen, Keresztesi, majd a Mara családok birtokát képező várból már csak egy elég romos állapotú bástya maradt meg. 1962-ben még mind a 4 bástya látható volt, jegyezte meg egyik útitársunk, pedig a rombolás jóval korábban kezdődött, amikor Tiege tábornok ostromolta a Mara Izsák kurucainak menedéket adó várat.
Pár kilométerrel arrébb, Malajesden a Szerecseny vár romjai; ez a vár is az albániai eredetû Mara család birtokát képezte, s földrajzi fekvéséből kifolyólag középkori eszközökkel szinte bevehetetlen volt, állapítottuk meg a helyszínen.
A Hátszeg várostól pár kilométerre található naláczy kastély az ottani önkormányzat tulajdonát képezi. Az épület szebb napokat is látott, s a tervek szerint jobb időkre is számítani lehetne. A naláczy kastély lenne ugyanis a 2010-ben megnyíló dinoszaurusz park főhadiszállása. Felújítása 1-1,2 millió euróba kerülne, legalábbis a bukaresti építészeti egyetem professzorainak és diákjainak tavaly nyári felmérése szerint. A pénz előteremtése pedig kérdéses.
A hátszegi református templom a XIX. század elején épült, bár anyaegyház már a XVIII. században létezett. A körülbelül 100 fős gyülekezetnek tavaly sikerült kívül felújítania az épületet, jövő nyáron pedig belül is felújítja Bódis Miklós lelkipásztor reményei szerint. A reformátusnál valamivel régebbi a katolikus templom; a bejárat fölötti felirat szerint a Nopcsa család építette 1745-ben. A templom kriptájában lelt örök nyugalomra a híres nemesi család számos tagja, köztük Nopcsa László, aki Fatia Negraként szerepel Jókai Mór regényében.
Egynapos kirándulásunk talán legérdekesebb célja utoljára maradt: az őraljaboldogfalvi református mûemléktemplom. Az eredetileg római katolikus templom román stílusban épült, minden valószínûséggel a XIII. század elején. Dunántúli cisztercita hatásokat mutat az 1272–1280 közötti évekből. A szentélyt köríves ablak világítja, román kori félköríves kapujának pillérképzése az esztergomival mutat rokonságot, ismertette a fontosabb tudnivalókat Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei elnöke.
Bár a reformáció következtében fehér vakolattal takarták le az 1311–1400 között készült falfestményeket, az 1908-as feltárást követően újból láthatóvá váltak. A freskó felirata: Ez az eklézsia szenteltetett a Boldogságos Szûz Mária tiszteletére 1314-ben. Végül is a még katolikus templom oltalmazójától származik a település neve.
Manapság Őraljaboldogfalván talán 10 református sincs, s a katolikusok száma sem sokkal nagyobb. A templom mégis büszkén vészeli át a történelem viharait.