• Nyomtatás
Részletek
Találatok: 2829
"A moldvai (csángó) magyarok

A moldvai csángó magyarok három csoportban élnek.
Az egyik csoport Targul-Ocna (Bákó megye), I.
A második csoport Baco (Baco megye), II.
A harmadik Roman környékén (Roman megye) él. III.
I. A Targul-Ocna vidékiei közvetlen Háromszék és Csik szomszédságában vannak, a Kárpátokon túl. Számuk kb. 10–12 000.
II. A Bacon (a csángók kiejtése szerint Bákó) környékieket a Targul-Ocna környékiektő csak egy közbeékelt hegylánc választja el. Számuk kb. 25–30 000.
III. A Roman vidékiek már jóval beljebb esnek, a székelységgel kapcsolatuk gyönge. Teljesen román környezetben vannak s a románositás közöttük rohamos. Számuk kb. 15–20 000. Összesen kb. 50–60 000.

Vannak tiszta magyar falvak, ahol románul az öregebbje (különösen a nők) nem is tud. A vegyes falvakban a románositás gyorsabban megy. Eddig a vallási gyakorlataik magyar nyelven történtek, ami hozzájárult a magyar nyelv megtartásához. Különösen olyan helyeken, ahol a román érzésű papok nem müködhettek, a papok kis létszáma miatt, a magyar nyelvű kántorok a nyelvet megőrizték. Az utolsó évtizedekben azonban a magyar nyelv használata a templomból ki van tiltva. Mise alatt csak latinul volt szabad énekelni, legujabban pedig már behozzák a románt.
A Targul-Ocna környéki falvakban, egyet kivéve, mindenütt magyar kántorok vannak. Ezen a vidéken egy néhány székely iparos is letelepedett az utóbbi évtizedek alatt.
A legujabb (1930-as) román statisztika már feltünteti a moldvai magyarokat. Tehát elismerik hivatalosan őket, mint magyar kisebbséget. A bucuersti-i magyarság csatlakozott a magyar párthoz, tehát a román állam elvben elfogadta a regáti magyarság szervezkedési jogát s kisebbségi jellegét.

A MOLDVAI MAGYAROKRÓL SZÓLÓ FONTOSABB FELJEGYZÉSEK ADATAI

[...]

1588 Theiner: Mon. Pol. 15 000 A zöme magy.
1646 Marcus Bandinus 5000 1022 magyar család
1741 Jezierski B. Szaniszló 8000 Mind Erdélyből vándor.
1773 Saint-Priest francia követ 12 000 Kat. magy menekültek
1806 Bocskor István 50 000 magyar lélek él.
1806 Francia orsz. megbizottja 20 000 erdélyi magyar
1807 Hammer konzul 22 000 magyar származásu
1824 Lippa konzul 50 000 jórészben magyarok
1838 Gegő Elek 45–50 000 mind magyarok
1839 Petrás Ince János 57 300 valóságos magyar
vérből származnak
1844 Jernei János 45 184 jó nagyrészük magyar
1854 Auner 48 674 elenyésző kivétellel
mind magyar
1859 Hivatalos kimutatás 48 800 elenyésző kivétellel
mind magyar
1902 A Jasii püspökség schemat. 64 601 nem magyar a városokban

Ezen kimutatások elsősorban a moldvai római katholikusok számadatait tartalmazzák, de a kimutatók is majdnem kivétel nélkül magok is azt a megjegyzész teszik, hogy majdnem kizárólag magyarok ezek a moldvai katholikusok. A római katholikus vallást különben is magyar vallásnak nevezik ugy a románok, mint a római katholikus magyarok. Ez is azt bizonyitja, hogy ez a vallás majdnem kizárólag a magyarok vallása.

A HÁROM MAGYAR CSOPORT RÉSZLETESEBB ADATAI

I. A Targul-Ocna környéke:
1. Dormánfalva (Darmanesti) 3200 lélekszám
a hivek 60%-ka még magyar anyanyelvű, 40%-ka magyar származásu, de már magyarul nem beszélő. Az anyaegyházhoz, Dormánfalvához még hét község tartozik. Az elszórtan élő katholikusok románosodnak el.
2. Tatros (Trotus) 3600 lélekszám
a hivek 97%-ka magyar anyanyelvű. Tatroson kívűl még 15 községben élnek a hivek.
Tatroson 130 magyar család.
Szaláncon 180 magyar család.
Diószegen 135 magyar család. Tiszta magyar falu.
Onesten 280 magyar család.
3. Gorzafalva (Oituz) 4500 lélekszám
a hívek 100%-ka magyar anyanyelvű. Tizenkét faluban élnek szétszórtan. Két teljesen magyar falu van: Ujfalu, Szőlőhegy.
Gorzafalva 520 magyar család
Ujfalu 110 magyar család
Szőlőhegy 65 magyar család
Összesen kb. 10 000 lélek,
34 faluban élnek

II. A Bákó környéke:
1. Pusztina a magyar anyanyelvűek száma: 3200
7 faluban laknak
2. Bákó (Bacau) 21 faluban laknak 5000
A hiveknek már csak 405-a magyar anyany.
3. Lujzi-Lálugár 4500
A hivek 99%-ban magyarok, 6 faluban.
4. Bogdánfalva(Valea Seaca) 3500
A hivek 100%-ban magyarok, 4 faluban élnek.
5. Forrófalva (Buzdugan) 1720
Mind magyar. Két faluban élnek.
6. Nagypatak (Valea-Mare) 1800
Mind magyar.
7. Klézsa (Cleja) 5600
Mind magyar. Kilenc faluban élnek.
8. Valén (Valeni) 3500
70%-ban magyarok. Kilenc faluban élnek.
Prezest (Prajesti) 3500
Csak 40%-a magyar. 15 faluban élnek.
Összesen: 43 620 lélek,
74 faluban élnek.

III. Román környéke:
Kilenc főegyház és harminc fiókegyházzal, vagyis harminckilenc faluban élnek római katholikusok, számuk: 22 207 volt húsz évvel ezelőtt, tehát most kb. 31 000. A magyarok létszámát megállapitani nagyon nehéz. Szabófalva pl. 3491 lélekszámmal rendelkezik s mind magyar. Van még tiszta magyar falu itt: Jazu-Porcului és fantanel. 15–20 000 még most is magyarul beszél. Bár gyorsan románosodnak.
Összesen kb. 15–20 000 lélek,
39 faluban élnek.

A mellékelt adatokat és a csángókról tett megjegyzéseimet másfélévi helyszini tanulmányom alapján teszem.
1935/6 tanévben a Iasi-i római katholikus szemináriumban bölcseleti tanár voltam, s a szemináristákat heti 2–2 órában a magyar nyelvre tanítottam. 1936 nyarát a Targul-Ocna környéki (Tatros-Ojuz völgy) magyarok közt töltöttem. Három hónap alatt minden falut bejártam. A román érzelmü katholikus pakokkal, ez egy kivétellel magyra kántorral (diák) s a lakossággal behatóan érintkeztem. A többi vidékről a papság révén s 70 tagu növendékeimtől bő információt szereztem.
Rövid egy-két heti tartózkodásra a következő években is jártam Moldvában.
Tervem volt minden csángó faluból egy iparost és intellektüellt Erdélyben kiképezni. A szatmári róm. kath. püspöki konviktusben két csángó gyermeket el is helyeztem. A román gimnázium igazgatója azonban a közoktatásügyi minisztériumban jelentést tett róla, s e minisztérium szatmári püspökkel megigértette, hogy többé nem enged csángó gyermeket felvenni. Gr. Bethlen Györggyel s a jelenlegi erdélyi püspökkel tárgyaltam arról, hogy magán-családoknál (magyar-erdélyi) helyezzük el a csángó gyermekeket, s román iskolába járjanak, mert igy visszamehetnek Moldvába mint kántorok és intellektuellek. Azonfelül semmi magyar intézményt igy nem veszélyeztettünk volna. Egy másik mód (aminek a lehetősége még most is megvan) a gyermekek adoptálása lenne.
A magyar párt vállalta volna a neveltetések részbeni kiadását (20–30 gyermekről lett volna szó). Azonban épp akkor jött a pártok feloszlatása.

Budapest, 1939. V. 5.

Dr. Baumgartner Sándor s. k. "