Ezeket a XX. században a kõolajipar nagymértékû fejlõdése kiszorította az energiaiparból olyannyira, hogy jelenleg a fosszilis nyersanyagok (kõolaj, szén) mintegy kilencven százalékát használják energiatermelésre. Ez viszont több negatív környezeti változást eredményezett, úgymint a légkör gázösszetételének megbomlott egyensúlyi állapotát. Az utóbbi másfél évszázadban a levegõben levõ széndioxid mennyisége 28, a metán koncentrációja ötven, a dinitrogén oxidoké 13 százalékkal emelkedett.  

Európában elõször Szarvason  

Az Európai Unió célkitûzése, hogy 2010-ig a megújuló energiák aránya az energiaforrásokon belül elérje a 12 százalékot, az összes áramtermelésen belül pedig a 22 százalékot. Magyarország ökológia adottságainak ismeretében e törekvésben a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet. A szarvasi Mezõgazdasági Kutató-Fejlesztõ Kht. Európában elsõként kezdte meg, még az 1990-es évek elején, az ipari hasznosításra (energetikai, ipari rostanyag, papíripari alapanyag) alkalmas fûfélék nemesítését.  

Fû minden célra  

A szarvasi nemesítési program - amelyet Janowszky János és Janowszky Zsolt fûnemesítõk vezetnek - célkitûzése, hogy olyan nagy szárazanyag-tömeget, abban jó minõségû nyerscellulózt termõ, energetikai, papír-, fa-, textil- és építõipari hasznosításra egyaránt alkalmas fûfajtákat állítsanak elõ, amelyek talajhasznosítási, gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével új piaci távlatokat és foglalkoztatottsági lehetõségeket kínálnak akár a kedvezõtlen ökológiai adottságú térségekben is.  

A szarvasi kísérletek egyik eredménye a Szarvasi-1 nevû fûfajta, amelynek szárazság-, só- és fagytûrése kiváló. A Szarvasi-1 energiafû a nagy tûrõképességû, növényi betegségekkel szemben ellenálló, legkülönfélébb talajfajtákon termeszthetõ eredményesen, igénytelen és könnyen betakarítható növény.  

Versenytársa szénnek, fának  

Fûtõértéke eléri, illetve meghaladja a nyár-, a fûz-, az akácfa és a hazai barnaszenek hasonló értékadatait, így kiválóan alkalmas hõ- és áramtermelésre. Összehasonlítva az említett más energiahordozókkal az egységnyi energia költsége a Szarvasi-1-nél a legalacsonyabb.  

Kéntartalma csekély, a szénének mindössze a fele, hamutartalma a szén 12 százalékával szemben mindössze 4,2 százalék. Elégetése megfelelõ elõkezelési eljárások után (bálázás, brikettálás) történhet. Az energiafûbõl nyerhetõ gáz fûtõértéke is igen jelentõs.  

Holocellulóz tartalma eléri a fenyõét és a lomblevelû fákét, e jellemzõje és más tulajdonságai miatt a Szarvasi-1 kiválóan alkalmas papíripari hasznosításra is. Ez a felhasználási mód nagy kiterjedésû erdõk megmentését tenné lehetõvé, illetve papíripar települhetne olyan vidékekre is, ahol nincsenek erdõk.  

Lehet takarmány vagy üzemanyag  

Az energiafû nagy és jóminõségû rosttartalma miatt alkalmas takarmányozási célokra is. A Mezõgazdasági Kutató-Fejlesztõ Kht. a farostlemezzel egyenértékû "fûrostlemezt" állított elõ, így ipari rostanyagként is alkalmazható.  

Jelenleg kísérletek folynak arra is, hogy miként lehet az energiafûbõl legeredményesebb kinyerni a jármûiparban üzemanyagként használható bioalkoholt. Ugyancsak vizsgálják a textilipari hasznosítás lehetõségeit is.  

Bezárhatják a szenes erõmûveket  

A magyarországi elöregedett szenes erõmûvek mindegyikét érinti az uniós szabályozás, azaz, ha nem végzik el a rendkívül költséges környezetvédelmi beruházásokat, akkor tevékenységüket 2004. végén meg kell szüntetni. A Mátrai Erõmû Rt. már üzembe helyezte a kéntelenítõt, és ugyanilyen beruházás van folyamatban a Vértesi Erõmû Rt. oroszlányi erõmûvében. A többi szenes erõmû tulajdonosa úgy döntött, hogy nem költ kéntelenítõ berendezésre, hanem más tüzelõanyag használatára tér át.  

 

Forrás: Magyarország.hu