(Nagycsütörtök, „vándorló" ünnep.)

Az utolsó vacsora ünnepe. Jézus elbúcsúzik a tanítványoktól; kenyérrel és borral új szövetséget köt. A régiségben néhol ilyenkor állították a „hajnalfát"; s az asszonyok e napon „keresztet" jártak.

Végiglátogatták az utcai és a határban állított kereszteket, s imádkoztak, énekeltek előttük. A Galga mentén énekükkel „hazahívták" a messze földön nyugvók lelkeit is. A harangok elhallgattak, „Rómába mentek", búgattyúk és kereplők szóltak helyettük. Otthon is eloltották a tüzet, amiképpen a templomban is

az örökmécsest. Néhol passiójátékot tartottak; s az egész éjszakát átvirrasztották, hogy együtt lehessenek az ilyenkor virrasztó Jézussal.

Forrás: Molnár V. József: Kalendárium