(Az ige fogantatásának, az angyali üdvözletnek magasztos napja.)

„Mária hirdetete napja", „Testfogadó Boldogasszony", „Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja", „Boldogasszony fogadása", „Gyimőcsótó". Számos elnevezés ez ünnep „hatalmát" jelöli.

E napon mézillatúak az egek, az Atya haragja (bűneink miatt) - irgalmassággá változik; megbocsát. Az angyali üdvözlet, az Ige fogantatásának napján egykor a pap az oltár legalsó grádicsán földig hajolva köszöntötte a testben fogantat. Régi hitünkben „Mária a teljes Szentháromság eleven temploma". Napja a fák oltásának és szemezésének szakrális alkalma; a Skolasztika napjától pincében, ászok alatt tartott oltóág berakásának ideje. „Az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt". Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni; tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk - tartják a göcsejiek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle; de az ilyen fáról igen jó oltani. Székelyföldön az e napon oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötöttek; Sajótörben pedig a szemzett rózsafát olvasóval ékesítették. Gyümölcsoltókor a tápiógyörkiek a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölték, s a lemetszett gallyacskákból féregűző tüzet raktak. Szegeden jó mézelésért a méhek röplyukához gallyat állítottak. E napon fát ültettek a bánátiak: vörösbort ittak, hogy a fák vére növekedjék, s kukoricát pattogtattak, ettek, hogy a rügyek életre pattanását elősegítsék. A magzat után sóvárgó asszonyok e mágikus napon Tiszaligeten föltétlenül férjükkel háltak. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza az énekesmadarakat. A budaörsi gazdák kitárt istállóajtóval fogadták Isten madarát, a fecskét. A szent nászt játszották el ilyen módon.

Termőnap palántára; s e napon veti fel magát a hal a vízből. Derült idejével jó termést ígér.

Forrás: Molnár V. József: Kalendárium