Csurgó és térsége Somogy megyében a horvát határ mentén, szinte érintetlen természeti környezetben – elzárt határsáv volt - (Dráva folyó mentén, Duna Dráva Nemzeti Park területén, hatalmas erdõségekkel) közel 20 ezer lakosával hazánk egyik halmozottan hátrányos térsége. A munkanélküliség mára megközelítette a 20 %-ot.
Vidékfejlesztési projekt
Magyar Népmese Vidék Csurgó és Térségében
2001-ben a fejlesztési koncepciók felülvizsgálata idején „pattant” ki egy ötlet a kitörési lehetõségre. Csurgón épüljön meg a Magyar Népmese Park. Az ötlet fokozódott, mely köszönhetõ az itt élõk összetartó erejének, az innen elszármazók segítõ szándékának. Így alakult át a park elképzelés egy térségi projektté. Csurgó és térsége alakuljon át Magyar Népmese Vidékké.
4 év telt úgy el, hogy semmilyen forrás sem adódott a támogatásra. 2005-ben a nyilvánosságnak köszönhetõen szárnyalni kezdett a gondolat. A Napi Gazdaság találta meg a legvonzóbb és érthetõbb címet: „Csurgón épülhet meg a Magyar Disneyland”. Ettõl a mondattól vált közérthetõvé a projekt, holott közel sem ezt terveztük. Mi kizárólagosan a magyar népmesére, annak történelmi világára Mátyás király koráig és népmûvészeti népi kultúrára építettük fel elképzeléseinket.
A tervezés során hittünk a PEA I. pályázatban, be is adtuk, de valami értetlenség lehetett a szûkszavúra engedett szinte pár mondatos kifejtési lehetõség miatt, így nem fogadták be ötletünket. Meghívást kaptam a MATRA projektkidolgozó képzésre, itt sem léptünk elõre, de legalább egy új kör is megismerte terveinket.
Térségünk még a területfejlesztési társulás idõszakában határozatot hozott arról, hogy levédetjük elképzelésünket, de ezzel sem értünk el semmit, hiszen programot nem védenek le, csak címet. Minden projektünket tervezõ kollégám és térségi polgármester társam próbálkozott újabbnál-újabb lehetõségeket elérni, támogató vélemények, jobbnál-jobb ötleteken túl forrást nem találtunk. Magam, mint ötletgazda (amit azért nem hangoztatok szívesen, mert nem a nevem a fontos, hanem a térségünk jobb létének, az itt élõ emberek sorsának segítése, a hátrányokból való kilábalás a célom) is kerestem és keresem az egész világon a támogatókat, s keresnek meg engem is befektetni szándékozók, s egyetlen magyar milliárdos, aki óriási fantáziát látott e projektben, de ma már nem él – baleset áldozata lett.
Mirõl szól a projektünk?
Csurgón, a térség központjában, külterületen közút mellett egy 40 ha-os területen épül meg a Magyar Népmese Park, ahol a népmese és a hozzá rendelhetõ történelmi építmények (Attila udvarától Mátyás király palotájáig) s minden olyan épület beruházása történik meg, mely a népmesékben elõfordul. Itt lesz a szegény ember házától a királyi palotáig minden építmény, s az üveghegytõl az égig érõ paszulyig, valamint több meseliget, mese játszótér, lakoma ház, ahol a mesékben elõforduló étkeket kínálnak, minden olyan állat, mely a népmesékben elõfordul. A legnagyobb épület lesz az a királyi palota, mely a fogadó épületet is szolgálni fogja. Ebben lesz a népmese- könyvtár, mozi, kiállító tér azon mûvészek számára, kik a népmesékrõl alkotnak, itt lesz a jelmezkölcsönzõ mindazoknak, kik 1-1 mesét le is szeretnének játszani, s egyéb kiszolgáló helyiségek, de itt található a trónterem, hálószobák, s a heted-hét országra szóló lakodalmak helyszíne is. A parkban rengeteg foglalkoztatott dolgozhat majd, hiszen sok élõ „mese alakkal” lehet majd találkozni, s a mûködtetés eleve foglalkoztatási lehetõségeket kínál számos ember számára. A park egy kiinduló állomást is jelent, hiszen a térség 18 településén történnek beruházások. Minden településnek saját meseprogramja lesz, melyekhez épületeket és egyéb infrastruktúrát kell biztosítani foglalkoztatással együtt. A települések vagy mikro körzetenként választják meg a mesetípusokat, vagy teljesen önálló meseelemeket választanak. Mindezek a megvalósíthatósági tanulmány készítésének idején dõlnek el. Erre az Interregtõl nyertünk 13,5 M. Ft-ot, azonban szerzõdéskötés még nem történt, s az idõ gyorsan halad. Az Interregbe úgy kerültünk be, hogy a szomszédsági horvát kapcsolatok révén Kapronca megye bekapcsolódott, ahol legenda parkot terveztek. A pályázatban a tervdokumentációkra 80 M. Ft-ot terveztünk, melyet azért nem ítéltek meg, mert elõször szükséges a megvalósíthatósági tanulmány. Rendkívül nagy szükség van erre a lépésre, hiszen ennek alapján konkrétan fordulhatunk már befektetõk felé. Jelenleg hiába mondjuk el az érdeklõdõknek, hogy milyen terveink vannak, ezek csupán elképzelések.
Idén nyertünk a PEA II-bõl egy térségi projekt megvalósíthatósági tanulmányára és tervdokumentációinak elkészítésére 16,5 M. Ft-ot, mely szintén kapcsolódik projektünkhöz mégha a projekt címe nem is árulkodik errõl: „Regionális szociális inkubátor ház”. A csurgói elemrészében mutatkozik ez meg. A szociális inkubátor házban szociális szervezetek és a térségi intézményként mûködõ Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat kapnak helyet, mellette képzõ tantermek és 8 kézmûves mûhely kap helyet infrastruktúrájával. A mûhelyekben az önállóvá válást segítjük azon vállalkozást tervezõknek vagy vállalkozóknak, akik olyan termékeket állítanak elõ, melyek a népmeséhez kapcsolódnak. Leginkább ajándéktárgyak elõállítását (boszorkányok, tündérek, állatfigurák stb – agyagból, textil, bõrbõl, egyéb kézmûves technikákkal, valamint itt kap helyet a jelmez és díszlet mûhely) végzik majd kereskedelmi forgalomba kerüléssel.
A DDRFT-tól 2 M. Ft-os pályázatot nyertünk a meseprogram népszerûsítésére szóló képzés számára, melynek zárása elõtt tartunk, a hallgatók készülnek a vizsgára.
Minden elnyert pályázatot a Térségi Többcélú Társulásunk adott be.
A LEADER programban bekerültünk a 3. fordulóba szintén a Népmese Vidékre építve. Az akciócsoport szinte napi találkozásokat szervez az eredményes felkészülés és körültekintõ, megalapozott pályázat beadásra való készülõdéssel.
2004-ben Gyöngyösön a városi polgármesterek randevúja rendezvényen a fórumon szinte az én kérdésemmel foglalkozott a jelenlévõ 12 kormánytagot képviselõ miniszter ill. államtitkár, akiktõl azt kérdeztem, hogy támogatják-e s ha igen, miként a Csurgó és Térségében tervezett Magyar Népmese Vidék projekt elképzelést. Rendkívül pozitív válaszokat kaptam. 2005-ben Lajosmizsén kihelyezett kormányülésen folytattam hasonló felvetésemet kiegészítve, hogy támogatják-e nemzeti programként az NFT II-be való bekerülését népmese terveinket.. Errõl is elmondhatom, hogy befogadó és megértõ válaszokat kaptam, a jegyzõkönyvben is leírásra került a támogatás.
Pécs Megyei Jogú Város „Európa kulturális fõvárosa 2010” pályázathoz a Népmese Vidékkel kapcsolódtunk.
Idén felhívással fordultunk fafaragókhoz, hogy ajánljanak fel 1-1 köztéri padot, melyek mesefigurákkal faragottak, mivel mind a 18 településünkön létesül 1-1 meseliget, ahol a park bútorok és elemek mesefigurákat, mese elemeket tartalmaznak. Köszönetünket itt is tolmácsoljuk mindazon fafaragónak, kik a felajánlásokat már meg is tették, ill. 2006 tavaszára ígérték, s van településünk, ahol a padok mellett már több mesealakot állíthatnak a meseligetbe.
A térség több közössége, s kiemelkedõen a nyugdíjas klubok mesedarabokat tanulnak be, s adnak elõ közösségi összejöveteleken, sokan mesemondó versenyeket rendeznek, oktatási intézményeinkben rajzversenyeket rendeznek népmese ihletéssel, készülnek mesefigurák a mûvészeti oktatás keretében.
Sajnálattal kell bevallanom, hogy hiába telt el 4 esztendõ az ötlet megszületése óta, még ma is többen vannak a térségünkben, akik nem értik még a projekt lényegét, elképzeléseit, s megmosolyogják azt, aki hittel, lelkesedéssel beszél errõl. Mi lehet az oka? Nem rendelkeznek elegendõ információval, hitetlenek, többnyire elkeseredettek kilátástalanságokat tapasztalva.
Térségünk minden EU-s projektgyûjtési felhívásban elsõként említi a Népmese terveket (NFT II., TIPP, CROST, turisztikai és közlekedési ötletgyûjtés stb).
2005 az az év, amikor Népmese Vidék tervünk elvi és konkrét támogatásokat kap.
Ez az év a bizakodás mellett a már említett keserûségek mellett mást is hozott. Nem minõsítjük, mert nehéz az igazságot kideríteni, s igazán nem is ezzel akarunk foglalkozni, de sorban jelennek meg a hírek, hogy hol, mely városokban, térségekben terveznek hasonló projekteket. Debrecenben, ill Hortobágyon, Nyíregyháza Sóstófürdõn, és inkább nem sorolom, mert elsõ hallásra „ötlet-lopásnak” minõsítettem, aztán azonosultam azzal a ténnyel, hogy mindenki gondolkodik. Mindenki tele van jobbnál-jobb ötlettel és bárkinek eszébe juthat, s megvalósíthatja az elképzeléseket, mégis valami keserûség munkálkodik bennem, mert mi már évek óta küszködünk sanyarú helyzetünkben, s megtörténhet, hogy éppen a nehézségeink, szociális gondjaink, elszegényedésünk miatt szertefoszlik az a sok közös gondolkodás, éjszakákat átdolgozott idõ, mely nem egyes emberek gazdagodását jelentenék, hanem éppen az ellenkezõjét.
Kivonatos anyagok kerültek sok helyre, gondolkodó emberek kezébe. Számítógépemen meghaladta az ezer oldalas terjedelmet az alapötlet és a számos javaslat, mely többszörösen megfelelne egy megvalósíthatósági tanulmánynak. Természetesen átadom majd annak a pályázónak, aki megnyeri a közbeszerzési eljárást, s átadnám annak is, aki bármely napon megkeresne, hogy beruházna erre a projektre és azt mûködtetné.
A Magyar Népmese Vidék az a projekt, mely ha megvalósul, abban a legnagyobb és legszebb nemzeti értékünk elevenedik meg, hiszen itt a magyar lélek szólalhat meg!
C s u r g ó, 2005. november 29.
Bihariné Asbóth Emõke
Csurgó polgármestere