Mi lett a '48-as emlékműre befizetett milliókkal?

Egy fel nem épült emlékmű története. A kudarc hangképes lenyomata. Egy állampolgári ötlet, egy szép és máig vállalható gondolat útja a megvalósulás felé: Magyarországon – 1987. október 6-tól 2004 őszéig. 17 esztendő. És ez év október 6-a előtt: két friss rádióműsor...

 

	Pozsgay Imre

Múltidéző dokumentumok, archív felvételek, amelyek segítik az emlékezetet, az emlékezést is. 1848-49, Arad, '56, a nyolcvanas évek végének légköre, a rendszerváltás; és legeslegújabbkori történelmünk. Gondolkodó civilek, politikusok és hivatalos emberek. Évszámok… Egy ügy, a támogatói és a hozzá kapcsolódó bankszámla… Lelkesítő megfogalmazások, akciók, felajánlások, ígéretek, gáncsok, szakmai kritikák és a végén: köd és a vele járó homály – elvesztett nyomok,

	Pálfy G. István

félrevezető vallomással. Ez hangzott el az Emlékmű - emlék című dokumentum-műsorban szeptember 26-án.
1987-ben kezdődött, amikor október hatodikán reggel betelefonált a rádióba egy hallgató és felvetette: miért nincs az aradi vértanúknak emlékművük Magyarországon, a fővárosban?

Az aznapi Esti magazinban megkérdeztük a Budapest Galéria főigazgatóját és a Fővárosi Tanács művelődésügyi osztályának

	Emlékmű-terv 1988. - Népszava

munkatársát: elméletileg felépülhet-e állampolgári kezdeményezésre egy köztéri szobor a fővárosban? Az esti rádiós összeállítást hallva Nagybandó András szegedi otthonából leszaladt, egy nyilvános fülkéből felhívta a rádiót és közölte: ötvenezer forintot ajánl fel elsőként, ha gyűjtés indul és az emlékmű közadakozásból felépülhet...

	Szervátiusz Tibor

Az 1848-49-es szabadságharc hősei és mártírjai emlékművének felállítására 1988 márciusában hetvenöt tagú társadalmi védnökség alakul. A szükséges pénzt kizárólag adományokból kívánják összegyűjteni. Az emlékmű-alap számlájának vezetését a KISZ vállalja. Országszerte megindul az adakozás.

 

	Nagybandó András

Mint emlékezetes, a kuratórium egyhangúlag Szervátiusz Tibor szobrászművészt bízta meg az emlékmű megtervezésével és a budai várban a Szent György teret nézte ki az emlékmű színhelyéül. E döntések, illetve választások szakmai berkekben (képzőművészek és városvédők körében) heves vitát váltottak ki.
2004-ben úgy fest a dolog, hogy egyrészt nincs emlékmű,

	Márton János

másrészt nincs meg az elkülönített számlára gyűjtött pénz, 1991-92-ben: még mintegy négy és fél, öt millió forint. A Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: a számlavezetéssel megbízott DEMISZ (etekintetben a KISZ jogutódja) ma is tisztségviselőkkel rendelkező, nyilvántartásban szereplő szervezet; képviselőjének állítása szerint a pénzt 1992-ben visszafizették az adományozóknak. Ezt azonban kérésre sem igazolta.

	Dessewffy Arisztid

Takács István a DEMISZ irodavezetője 1993-ban a Magyar Rádió 168 óra című műsorában azt nyilatkozta, hogy a pénz maradéktalanul rendelkezésre áll, tehát hozzá lehet férni; a számláról addig egyetlen egy kifizetés történt: Nagybandó András kapta vissza kamatostul ötvenezer forintját, mert kérte...
A 23. órában megszólaltattuk azt a

	Sólyom László

vidéki vállalkozót, aki annak idején százezer forintot fizetett be a számlára, de szót kaptak olyanok is, akik 100, vagy akár csak 20 forinttal járultak hozzá még a kezdet kezdetén az emlékmű-alaphoz. Sem ők, sem azok a védnökségi tagok, akik ugyancsak 500-tól 50 ezer forintig terjedő összeggel nyomatékosították elkötelezettségüket a szándék megvalósítása iránt - nem kapták vissza a pénzüket. És nem is igazán kérnék...

	Stumpf István

A védnökség 1994-ben ülésezett utoljára. Az ügy azóta feledésbe merült, de a védnökség máig nem oszlatta fel magát, vezetése és tagjai a célt, amelyre szövetkeztek - ma is megvalósítandónak tartják. Becslések szerint az egykor összegyűlt summa ma már 40-50 millió forint körülire rúgna. A számlán 2003 decemberében állítólag 1.412 forint volt...
A műsorban (A 23. óra - Riportban elbeszélve) megszólaltak többen az egykori "civil" adományozók közül, valamint Dessewffy Arisztid, Dobos Gabriella, Kósa Ferenc (Kaposvár), Márton János, Nagybandó András, Pálfy G. István, Pozsgay Imre, Sólyom László, és Stumpf István.

 

A tizenhárom aradi vértanú	A Reform cikke - 1988.

Kapcsolódó hanganyagok: A Demisz irodavezetője (1993. március - 168 óra)

A 23. óra - Riportban elbeszélve (2004. október 2.) Emlékmű-emlék (2004. szeptember 26.)