Gercse faluból megmaradt, még ma is látható (sajnos romjaiban álló) közel 800 éves templom. Nagy Emese, kiváló régész 1956-ban vezette az itteni feltárási munkát. Az ő írásából adunk rövid összefoglalást.

A templom helyén a római időkben már állt valamilyen épület, hiszen a Csúcs-hegy keleti oldalán is voltak római lakóházak és Óbuda sincs messze. Feltárás közben a templom hajója alól előkerültek római eredetű kövek, sőt a templomot körülvevő falba beépítve is találtak ilyeneket. A falak a XII. századból származ-nak. Nem kizárt, hogy egyike azon templomoknak, melyeknek építését Szent István rendelte el törvényeiben (tíz falu köteles felépíteni és fenntartani egy templomot).

A templom eredetileg román stílusban épült. A szentély patkó alakúra van kialakítva. Ez a megoldás ritka Magyarországon, csak egy-két felvidéki templomnál találunk hasonlót. A templom feltehetően torony és karzat nélkül épült. Az Árpád-kori épület pusztulását minden bizonnyal tűzvész okozta. Az biztosan megállapít-ható, hogy a födémszerkezet leégett, ugyanis a középkori padozatot feltáráskor égett faszénréteg borította, melyre agyagüledék rakódott le.
A templom leromlását az is magyarázza, hogy a falu lakosságának 1595-ben történt kitelepítése után 1728-ig nem volt gazdája, közel 133 évig nem használták. Sőt nagy valószínűséggel a falu többi megmaradt kőépületével együtt a gyakori hadi események alatt átmenetileg szállásul szolgált.
Romos állapotából a templom a XVIII. század folyamán született újjá. A német telepesek számára Payermann János solymári és hidegkúti plébános 1728-ban 260 forintnyi összeget kapott a Kamarától a templom helyreállítására.

Fortuna Parti budai kamarai építőmester 1732-ben fejezte be a munkát. Az újjáépített templom barokk stílusú. A szentély két oldalán sekrestyét és még egy tároló helyiséget építettek, ezzel a szentély patkó alakját kiegyenesítették.
A templomot 1774-ben ismét renoválták. Ezt a dátumot jelzi az oromfalon ma is fellelhető évszám. Minden bizonnyal ebben az időben építették meg a karzatot is.

Ebben a templomban volt egy ideig elhelyezve a mai remetei Mária-kegy-kép. A lakosság által Maria Lustűnak elkeresztelt templom pusztulása 1817 utánra tehető, miután feladatát a közben felépült hidegkúti templom és a máriaremetei, akkor még kápolna, vették át.
A templom közvetlen környékén temetőt találunk (ez is közép- kori jellegzetesség). A temetők még ma is szinte fényképei a lakosság kultúrájának, gazdasági helyzetének. Joggal következtet- hetünk tehát az egykori Gercse sírleleteiből hajdani lakóinak életére, vagyoni állapotára.
A templomhajó alatt és a templomon kívül feltárt sírokból kikerült leletek nem jelezték a falu különleges gazdagságát. Az oltár előtt a Szunyogh és a Terstyánszky család sírkövét találták meg. A két családnak egy ideig a gercsei templom volt a temetkezési helye. Az 1739-es pestis százhatvannégy halottjának nagy része is itt nyugszik.

Forrás: http://www.e-pesthidegkut.hu/index.php?inc=anyag/kirak&fa_id=96