Szántai Lajos: A két hollós, Mátyás király és a Pálos rend

Saját gyermekét az emberfia, elég nehezen szokta dicsérni. Nem is igen illik. Úgy kéne, hogy más tegye ezt helyettünk. S hogy ezzel a könyvel, mégis kivételt teszünk, s saját kiadványunkat dicsérjük ezeken a hasábokon arra egyetlen elfogadható okunk van, mégpedig az, hogy ennek a könyvnek az újra megjelenését a nagyérdemű kényszerítette ki tőlünk.


Természetesen ez a mű is, mint megannyi más, Szántai Lajos nevével fémjelzett könyv, szintén előadásjegyzet. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert mindannyiunk nagy bánatára és veszteségére a "szerzőt" mind a mai napig senkinek sem sikerült a tollforgatásra rávenni. Néha fel-felbukkannak zsengéi fénymásolt formában, de könyvet még sajnos nem írt Szántai Lajos. Csak reménykedni tudunk, hogy egyszer majd mégiscsak elköveti ezt a "hibát".

A könyv első megjelenésének ideje fontos dátum. S mert tudjuk, hogy nevezetes napokon, nevezetes helyeken, nevezetes dolgok történnek, így ez az információ számunkra is felértékelődhet. 2000. augusztus 29. Dobogókőn egy évvel korábban, ezen a napon tört fel a mélyből egy forrás, mely tiszta vizével talán a megújulást, a megtisztulást hozta el közénk.

Ez a forrás az újonnan alakult kiadónak is keresztszülője lett. A könyv megjelenésekor nagyon büszkék voltunk elsőszülöttünkre. Nem volt "izmos", s nem ismertük jövőjét. Azt viszont tudtuk, hogy szellemisége, s amit tartalmaz nélkülözhetetlen történelmünk megismeréséhez. Mindjárt az első lapok egyikén találkozhatunk egy grafikával, mely egy várromra szállt hollót ábrázol csőrében gyűrűvel, ami előtt a Magyar Szent Korona egy oltárkövön látható, s a kép előterében két oroszlán fekszik, nem túl barátságosan. Önmagáért beszél a grafika. Benne van minden, ami esszenciálisan elmondható a "két hollósról". Sőt ennél egy kicsit több is, hiszen a két oroszlán lehetne Vitéz János szobájában lévő egyik képen megjelenő két bestia is, amelyek ott a széttört magyar címer előtt fekszenek, s amelyek a szomorú jövőt sejtetik. A grafika Pénzes Szabolcs alkotása. Senki ne remélje, hogy könnyű olvasmányban lesz része. Nem is lehet ezt a témát félvállról, "könnyen" kezelni, hiszen a nemzet sorsát befolyásoló rendről és az utolsó nagy magyar királyról esik benne szó. PÁLOS, PILIS, PÁROS, PIROS, PÁLOSZ, tudjuk, hogy összetartozó fogalmak.
De azt vajon tudjuk-e, hogy hol volt a Pilis hegy, vagy a Budaszentlőrinci pálos főkolostor? Tudjuk-e hogy a három Pál közül, melyikük a Pálos rend névadója? Vagy arról tudunk-e mi volt Szent Özséb terve? Amennyiben ezekre a kérdésekre nemleges választ adunk, úgy jó, ha elolvassuk ezt a könyvet.

Két hollósról van szó. De vajon csak a hollók kötik össze Hunyadi Mátyást és a Pálos rendet? Ennél messzebbre mutat kapcsolatuk. A pálosok azért küzdöttek, remetéskedtek, viaskodtak, hogy a Szent Koronának utoljára még legyen magyar uralkodója. Ez azért válik fontossá, mert le kell zárni egy programot, melyet Atilla indított el. Hiszen Hollós Mátyást, második Atillaként is emlegetik. Tehát nyugodtan kijelenthetjük: úgy tartozik össze Mátyás a Pálos renddel, mint a címerükben lévő hollók a csillagos égen megjelenő Holló (Corvus) csillagképpel.

Ajánlom ezt a könyvet jó szívvel mindenkinek, aki érti, érzi a magyar történelem e két szereplőjének igazi nagyságát, szentségét. "Többek között ezért is érthető, hogy 1491-ben a magyar főpapok és főurak miért mondják a következőket: az isteni Mátyás szent testét koporsóba kell helyezni, és ezt a koporsót, vallásos szertartással, az ellenséggel szembe kell vinni. Csak így győzhetünk!" Ennek fényében már csak egy kérdésem lenne: HOL VAGY MÁTYÁS KIRÁLY?

Sárosi Zoltán