A Magyar Hagyomány Műhelye vezető tanára és szervezői  örömmel értesítik Önt, hogy a műhely  tanfolyama 2010. januárjában újra indul. Reméljük, hogy a mellékelt részletes tájékoztatóban leírtak tetszését adják, s nemsokára a  tanfolyam hallgatói között köszönthetjük.
Isten segítse döntésében! 

Budapest, 2009. december 1.  

Molnár V. József
a Magyar Hagyomány Műhelye vezető  tanára

Magyar Hagyomány Műhelye 1. számú melléklet

A Magyar Hagyomány Műhelye kétszer egy éves tanfolyamának általános ismertetése   
 

A tanfolyam időtartama:

Első év, kezdése: 2010. január utolsó hétvégéjén, záró alkalom 2010. decemberében. Második év, kezdése: 2011. január utolsó hétvégéjén, záró alkalma 2011. decemberében. A tanfolyam foglalkozásai mindkét esztendőben januártól decemberig (kivéve a nyári hónapokat: június, július, augusztus) minden hónap utolsó egész hétvégéjén péntek délután 4 órától vasárnap délután 4 óráig tartanak. Némelyik hónapban ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd) módosíthatja ezt az időpontot.

A tanfolyam 2010. első  félévének öt alkalma: január 29-31., február 26-28., március 26-28., április 23-25., május 28-30.  

A tanfolyam helye:

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, 1028 Budapest, Községház u. 10.  

Megközelíthető: a Moszkva tértől piros 56-os villamossal a hűvösvölgyi végállomásig, onnan a 64-es, Solymárra közlekedő autóbusszal a 6. (Dózsa Gy. u-i) megálló, közvetlenül egy közlekedési lámpás kereszteződés előtt; további "jellegzetesség” a Széphalom bevásárló központ. Községház utca balra fölfelé.  

A tanfolyam vezetője és szervezői:

Molnár V. József  1163 Budapest, Tekla u. 5. VI. 111., telefon: 40-70-671

Bognár Erzsébet Katalin 1045 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3., telefon: 06-30-295-0613,

      villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Monzák Péter 1026 Budapest, Gárdonyi G. u. 40., telefon: 06-20-381-6146,  394-49-23

      villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A tanfolyam célja és szellemisége:

A Magyar Hagyomány Műhelye a természetes műveltség világképét közvetíti, a gyermek- és ifjúságneveléshez szándékozik mintákat adni. Mindenek előtt azokat a mintákat, amelyek az intézményes oktatásból hiányoznak és véleményünk szerint elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermek vele született adottságaiban, "gyermekségében" megerősödjék, s az ifjú felnőtté érjen.

A tanfolyam szellemiségét a természetes műveltség, mindenek előtt a magyar természetes műveltség határozza meg. Az a világkép, amelynek velünk születő alapformái, az ősképek a társadalmi és gazdasági változások mellett sem (vagy alig) módosulnak; amelyeket a természettel közvetlen kapcsolatban lévő, annak törvényeit tiszteletben tartó ember mindenütt és mindig idõszerűen alkalmazott, "használt"; hagyományőrző vidéken használ ma is: az általánosat, a mindenkire kötelező érvényűt egyedien, személyre nemzetségre, nemzetre, s korra jellemző módon.

Olyan műveltség ez, melyet "nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben, nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást." (Tamási Áron).  

A Magyar Hagyomány Műhelye tanfolyamon, e szerves műveltségre alapozó iskolában mind az elméleti, mind a gyakorlati munkát műhelyszerűen, a hallgatók cselekvő részvételével szándékozunk megvalósítani, a szellemi és a kézműves tevékenység lehető legjobb egybehangolásával, a tanfolyam valamennyi foglalkozásán. Mester és tanítvány együtt keresi majd a legalkalmasabb módszert, figyelembe véve a hazai pedagógia legnemesebb eredményeit.

Várjuk mindazokat a tanfolyam mindkét évére, akik fontosnak tartják a Műhely szellemiségét  és célkitűzéseit. E szellemiség az élet minden területén “eligazít”, az egyre inkább igényelt természetességet segíti.  
 

férfiaknál minden 16 évet, lányoknál minden 14 évet betöltött magyar állampolgár, s határon túli magyar, s magyart becsülő, iskolai végzettségre, vallási, világnézeti, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Felvételi vizsgát nem szervezünk.   

A tanfolyam jellege:

Zárt tanítási, tanulási forma, beiratkozott hallgatók számára. Év közben, pótlólagosan senki nem csatlakozhat, a zárt forma az előadások, foglalkozások alkalmi látogatását nem teszi lehetővé. A beiratkozott hallgató saját elhatározásából bármikor kiléphet, ám az adott félévre befizetett tandíjából az "el nem használt összeget" nem igényelheti vissza. A foglalkozásról indokoltan távol maradó hallgató sem kaphat visszatérítést a befizetett tandíjból.

A hallgató a tanfolyamról csak összeférhetetlenség esetén zárható ki, indokolt esetben, a műhelyvezetõ javaslatára, a tanfolyamvezető döntése alapján, tandíj visszatérítés nélkül.

Az adott évre beiratkozott hallgató valamennyi szellemi műhely előadássorozatán s az ezekhez tartozó szemináriumokon részt vehet, s egyben ajánlott is a részvétele azokon, a tanfolyamvégi minősítés miatt. A kézműves mesterségek közül egyet választhat csupán, mivel egy-egy mesterség míves elsajátítása a tanfolyam célja - az adott keretek között. A kézműves műhelyek párhuzamosan, "egy időben" működnek.  

Mind a szellemi mind pedig a kézműves műhelyekben otthon végzendő munkát is kapnak a hallgatók, személyiségükre szabott, önálló feladatot kell vállalni (kutatás, gyűjtés, nevelési minták, szokásjátékok alkalmazása, tárgykészítés ...). A kapott és vállalt munkáról szóban, írásban, gyakorlatban adnak számot: a tanfolyam végére kinek-kinek műhelyenként vizsgamunkát kell készítenie. Az évközi- és vizsgamunkát a műhelyvezetők minősítik.  

A tanfolyamon való részvételről igazoló oklevelet kapnak a hallgatók. A választott kézműves műhelyben elkészített vizsgamunkák, valamint az adott témában elkészített dolgozat illetve tanulmány adják alapját az igazoló okmány kiadásának.

A tanfolyamot elvégzett hallgató  arra számíthat, hogy az itt szerzett műveltségnek egyre inkább társadalmi igénye érik, és a tanultak, tapasztaltak okán pedagógiai, emberi biztonsága, tartása növekszik.  

A Magyar Hagyomány Műhelye tanfolyam a természetes műveltség világképét közvetíti, e világkép adta formák, minták, módszerek mind a családban, mind az intézményben "itt és most" eredménnyel alkalmazhatók, az egész-séget szolgálják egyre szórtabbá vált világunkban.  

A beiratkozás a kitöltött és aláírt "Jelentkezési lap" (3. számú melléklet) Bognár Erzsébet Katalin címére postán való eljuttatásával történik, másrészt pedig az első félév díja első  részletének (25.000,-Ft) a befizetésével a helyszínen 2010. január végén.  

A tandíj az év eleji félévekre (januártól-májusig) 45.000,-Ft, az évvégi félévekre, amelyek négy tanítási hónapot tartalmaznak (szeptembertől decemberig) 36.000,-Ft. A tandíjat minden félévben két részletben kell befizetni. Az év eleji félév két részlete: 25.000,- illetve 20.000,-Ft, az évvégi féléveké pedig 20.000,- illetve 16.000,-Ft. Befizetés a helyszínen január, március illetve szeptember és október hónapokban.  

A jelentkezési lapot 2010. január 10-ig az alábbi címre postán kérjük elküldeni, NEM!!! ajánlott küldeményként:  

Bognár Erzsébet Katalin   1043 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3.  

A határidőn túl beérkező  jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A tanfolyam önköltséges, ezért fizetési haladékot, illetve a megjelölt részletfieztésen kívül további kedvezményt adni nem tudunk.

A tanfolyam létszámának alsó határa 90 fő, a felső határ pedig 120 fő. Elégtelen jelentkező esetén nem tudjuk elindítani a tanfolyamot. Túljelentkezésnél a jelentkezés sorrendjét vesszük figyelembe. A tanfolyam indulásáról január közepén értesítést küldünk.

A kézműves műhelyek foglalkozásai külön költséget jelentenek, az összegek a műhelyek ismertetésénél találhatók (2. számú melléklet). A befizetés idejéről, felhasználásának módjáról a műhelyvezetők döntenek, a tanfolyam első foglalkozásán erről tájékoztatást is adnak majd.  

A máriaremetei  cserkészházban, maximum 500,-Ft/fő/éjszaka áron, ágynemű és melegvíz (fürdőszoba) használattal.

Az iskola közelében a Gyertyás Vendéglő, annak szomszédjában lévő Pizzéria illetve a közeli élelmiszerboltok állnak rendelkezésre.  

Kérjük, hogy a műhely-, szeminárium- és kézműves foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, esetleges késését, távolmaradását indokolja. A foglalkozások mindig kerek órakor kezdődnek és 50 perces időtartarmúak. Egy-egy óra közé 10 perc szünetet iktatunk.  

Kérjük, hogy az iskola rendtartását szíveskedjék tiszteletben tartani  -  azt kifüggesztve találja majd a 212. terem bejáratánál.   

____________________________________________________________________________________   

Magyar Hagyomány Műhelye              2. számú melléklet

Műhelyek, szemináriumok, az I. félév tanrendje  

Szellemi műhelyek és szemináriumi foglalkozások  

- Műveltségünk egyetemes csillagmítoszi alapjai  

Környezetünk, teremtett világunk esztendőről esztendőre történő változása nem más, mint  Teremtőnknek e világunk forgószínpadán egyszerre gyönyörűségünkre és egyszerre okulásunkra bemutatott, hónapról hónapra változó tánca. E forgószínpad világegyetemünk nagy előadóterme, fekete táblája pedig a sötét mennybolt, melyre nem krétával, hanem fényes csillagokkal rajzol, maga a professzor...  E tizenkettes ritmus nem független tőlünk, bennünk is dobog, nem véletlenül része az emberiség egyetemes hagyományának és műveltségének. E ritmus, e tánc képi beszédét megtanulni olvasni tehát saját érdekünk, e képi beszédet, mint ajándékot kibontani gyönyörűségünk, magyarokként pedig büszke örökségünk. A tájékozódás eme örök formájáról éppen ezért nagy erővel igyekeznek lebeszélni bennünket, az iskolai nevelést pedig a felvilágosodásnak titulált nagy európai elsötétítés óta, a kép-zés, vagyis a képességek felszabadításának kivonásával pusztán ok-okozati összefüggések tornyosuló halmazává, oktatássá torzították. E gyakorlattal szakítva, mi igyekszünk e teremtett világot nem alkotójától függetlenül, a Teremtőt nem művétől leválasztva, hanem egységében bemutatni. Hiszen a mű magyarázza alkotóját is…             

 Örökségünk e részének  birtokbavételéhez Pap Gábor művészettörténész vert hidat, az öt előadás során nagyrészt az ő nyomdokán, ill. hagyományunk ma is élő útján járunk.  

Előadó: Grátz Antal              Tervezett óraszám: 5 x 4 óra            

 építész 

- A MAGYAR JOGI HAGYOMÁNY; A SZENT KORONA ÉS A SZENT KORONA-TAN 

A féléves tárgy célja, hogy minden érdeklődőt figyelmét felhívja arra, hogy mit jelent, vagy mint kell jelentsen az ezredforduló magyarságának is a Magyar Szent Korona és a köréje fonódó közjogi, közéleti hagyomány. A magyarság ősi és keresztény világszemlélete olyan etikai alapú, de ugyanakkor praktikus közéleti és hatalomgyakorlási elvrendszert alkalmazott és intézményrendszert alakított ki, amely szerkezeténél fogva az évszázadok során megőrizte a magyar államiságot és a magyar öntudatot. A szeminárium során mindazon jogelvekről, és közjogról szerezhetünk ismereteket, amelyek hozzájárultak a magyar alkotmányos függetlenséghez, a magyar állam gyakorlati és elvi egységéhez. A szeminárium során kiemelt figyelmet szentelünk a szakralitás, és közjogi hagyományaink elválaszthatatlanságára, kapcsolatára, a Szent Korona ezt biztosító kivételes szerepére. Az alkotmányjogi ismereteket kiegészíti a jogszabályok létrejöttét előidéző történelmi, politikai háttér bemutatása.

1. A Szent Korona-eszmeiség és Szent Korona-tan;
2. A Szent Korona eszmeisége: őshagyomány és kereszténység;
3. A magyar történeti alkotmány és a Szent Korona-tan;
4. A Szent Korona-tan történetisége: a középkor;
5. A Szent Korona-tan történetisége: az újkor;

6.            A Szent Korona-tan időszerűsége.  

Előadó:  Dr. Tóth Zoltán József                Tervezett óraszám: 4 x 4 óra             

  jogtörténész, alkotmányjogász,              

  politológus, egyetemi docens   
 

- ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK FÉNYES NEMZETSÉGE, MITIKUS TÖRTÉNELEM  

A krónikás és mondai hagyomány szerint az ősi magyar királyság nem Szent Istvánnal, még csak nem is Atillával, hanem Hunor és Magyar atyjával, Nimróddal veszi kezdetét. Ókori és középkori források egyöntetűen vallják, hogy Nimród volt az egész földkerekség legelső királya. Koronája és vele együtt királysága az Égből szállott alá. Az ő eszmei királyságának időszerű megfeleltetése az a Kárpát-medencei magyar királyság, amely Atillán, Szent Istvánon, Szent Lászlón és Hunyadi Mátyáson keresztül immár több, mint másfél évezrede gyakorolja emberiség-javító és emberiség-nemesítő küldetését.  

1.              Hol van Európa közepe és széle? A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése. A magyarság őshazája és ősvallása. A magyarok első és második bejövetele.

2.              A szentistváni fordulat. Felzárkózás Európához vagy Európa felzárkóztatása Magyarországhoz. Térítés vagy visszatérítés? Az első magyar király Atilla és Szent István

3.              Hol volt a középkori magyar királyság központja? Egy rejtező királyi székhely életjelei.

4.   Magyar népmese: a Fény ösvénye, a lélek beavatásának, a világmindenség modellezésének őseszköze; népmesekincsünk.  

Műhelyvezető: Szántai Lajos, kutató              Tervezett óraszám: 9 x 2 mindkét évben   
 

- Emeljük föl szavunkat - Anyanyelvi foglalkozások tervezett tárgykörei 2010 januárjától

A hivatalos tudomány és oktatás a magyar nyelvet eredetében valamiféle származéknak, járulékos képződménynek állítja be, mai szókincsét pedig szerkezetében összefüggéstelennek, jórészt kölcsönzött, önmagukban önkényes, véletlen- vagy megegyezésszerű elemekbõl összetevődőnek tekinti, melyeket aztán mai világunk (vagy inkább világtalanságunk) erői még tovább nyomnak lefelé, egészen a fogyasztói lét szintjére. Bebizonyítjuk, hogy e fölfogásnak éppen az ellenkezője igaz: a magyar nyelv önálló és máshonnan nem levezethető, szókincse pedig csodálatos, igen magas fokú belső szervezettséget mutat. A többértelmű szavak - csakúgy, mint az azonos alakúak - szótárakban művileg szétválasztott jelentései egymással valójában szorosan egybetartoznak, s a valóság alapvető összefüggéseit, létállapotait és mozgásképleteit jelenítik meg, a mindennapi életet, illetve tapasztalást meghaladó szinten. Az előadásokon általában egy-egy “kulcsszót” járunk körül (pl. KöLT, SüN, KéP stb.) és fejtünk föl, rámutatva arra is, hogy a kibontakozó rendszer miért nem tárható föl a mai tudomány eszközeivel és szemléletével. A szavak, illetve jelentések közötti kapcsolatok megvilágításához vagy mélyebb megértéséhez gyakran szükség van műveltségünk egyéb területeinek, a népszokások, vallási képzetek, népdalok, népmesék és az ábrázoló művészetek tanúságára, melyek egymással sajátos mellérendelő viszonyban állva sugallják azt - amit amúgy is sejtenénk -, hogy népi műveltségünk egységes, különbözõ területei egymást erősítik, igazolják vissza. Emeljük föl szavainkat (a konzumlétbõl, vagyis a sárból, ahol most vannak), míg egy pontot túl már ők emelnek bennünket még följebb.

Az előadásokhoz gyakorlati foglalkozás társul, melyen a hallgatóságtól elvárt cselekvő  részvétellel további szavakat dolgozunk fel egyénileg és csoportosan, előzetes otthoni fölkészüléssel, fölkérés és vállalás alapján. Minden félév végén két-három oldal terjedelmű dolgozatot ajánlatos beadni.  

Tervezett témakörök

2010. január: Anyanyelvünk főbb sajátosságai az indogermán nyelvekkel szemben, hangtanban, alaktanban, mondattanban. Bevezetés a szócsaládok vizsgálatába, és a szerves műveltséghez illeszkedő nyelvészet elvi-módszertani alapjaiba.

Február - március: Szócsaládok, folytatás. Mit szűr a szűr és hogyan? Ige és névszó, mint a valóság kétféle viselkedése: folyamat- illetve állapotszerűsége.

Április – május: E két alkalmat a ragozási rendszer áttekintésére fordítjuk. A nyugat-európai nyelvek kettős rendszert működtetnek az igék és névszók kezelésére - conjugatio illetve declinatio néven - míg a magyar egységesen mindkettőt ragozza.   

Szeptember - Október: Szócsaládok. – Az eddig tanultak elmélyítése. A többjelentésű szavak – csakúgy, mint az azonos alakúak – szótárakban művileg szétválasztott jelentései egymással valójában egybetartoznak, s a valóság alapvető összefüggéseit, létállapotait és mozgásképleteit jelenítik meg, a mindennapi életet, illetve tapasztalást meghaladó szinten. Az előadásokon általában egy-egy „kulcsszót” járunk körül (pl. KöLT, SüN, KéP stb.) és fejtünk föl, rámutatva arra is, hogy a kapott rendszer miért nem tárható föl az akadémikus tudomány eszközeivel és szemléletével. - Gyakorlati feladatok, illetve szemináriumi tárgykörök a félév e tárgyban tervezett alkalmaira: 1) Megállapítani saját nevünk egyik – esetleg mindkét – tagjának szócsaládját a magyar nyelvben (ez akkor is lehetséges, ha idegenes hangzású a nevünk). 2) Ugyanezt tenni a magyar népi műveltség/hagyomány valamely, általunk jelentősnek vagy különösnek vélt fogalmával.

November - december: Bevezetés a szerves mondattanba. Mellérendelés a mondatfűzésben. E két alkalmat a mondat vizsgálatára szánjuk. Megvitatjuk a „mellérendelő magyar gondolkodást” (Karácsony Sándortól), közben élesen bírálva a ma kizárólagos uralomra törő generatív nyelvészeti iskolát.   

A tanfolyam második éve

2011. január  – február: Szócsaládokról tanultak további mélyítése; szerves rendszer nyomai az angol nyelvben. Szemináriumi feladatok: 1) Megállapítani életünk, hitünk vagy szakmánk valamely jelentős szavának, kifejezésének rokonságát. 2) Egyalakú szavak gyűjtése, jelentéseik közötti összefüggésének felderítése, pl. tűz, lép, ideg(en), stb.. 3) Lakóhelyünk valamely fontos földrajzi nevének elhelyezése a szókincs szerves rendszerében.

Március –  május: A ragozásról tanultak bővítése, mélyítése. Szemináriumi feladatok a három alkalomra: 1) Egy, a népi műveltség szempontjából fontos főnév (névszó) teljes ragozási rendszerének bemutatása, az esetleges hiányok, kivételes jelenségek kiemelésével. 2) Ugyanezt tenni egy, hasonlóan fontos igével (vigyázat, ez jóval nagyobb feladat!) 3) Több ily módon bemutatott ige rendszerének összehasonlítása, a különbségek magyarázata.

Szeptember – december: Mondattan – folytatás. Az előadásokhoz kapcsolódó feladatok: 1) Példák gyűjtése mellérendelésre népdalok, mondókák szövegéből. 2) Példák gyűjtése alárendelésre népmesék szövegéből. 3) Példák gyűjtése az indogermán nyelvi szennyezés szemléltetésére mai szövegekből (újságok, rádió, tv, Világháló).  

Műhelyvezető: dr. Végvári József nyelvész              Tervezett óraszám: 9 x 1 + 9 x 1 óra szeminárium             

- TELJESSÉG  – KIESÉS – HAZATALÁLÁS  (2010. szeptember)

Minden életterületnél (a földműveléstől az államformáig) bemutatunk elébb egy egész-séges, a teljességet tartalmazó állapotot, e mellé tesszük európai életünk közelmúltbeli példáit, azonnal látatva így az egész-ségesből történő kiesettség okát – ez minden esetben egy rákos burjánzás -, végül ismét egész-séges élethelyzetek bemutatása következik, a hazatalálás mai példái.  

„IS-IS”  ÉLETTÖRVÉNY (2010. október)

Ismert a 2160 évenkénti világkorszak-váltás rendszere. A Halak után a Vízöntő köszönt reánk, de mivel ez utóbbi rá is terül a mellette levő kettőre, már ma is meghatározza életünket. Az „is-is” élettörvény sok-sok példája bizonyítja ezt, felkészítve a világot, s minket is egy új szellemi felvilágosodásra, ami a magyarság magára találása is egyúttal.   

A TEREMTŐ  ZENEI ARCA (2010. november)

A zene, a városi zene, a reneszánsz bankár-pápák trónra lépésével a Pénz Isten helyébe kerülésével indul el a zenei hangok fizikai oldalát jelentő felhangrendszer útján – s bár néhány évszázad alatt örök értékű remekműveket hoz létre – „haladása” feltartóztathatatlan a pusztulás lejtőjén. Az élővel, földdel, növénnyel, állattal foglalkozó falu zenéje ellenben nem sodródik bele ebbe a 400 éves zsákutcába. A népzene máig őrzi az Univerzum élő rendjével azonos, egyetemes, időt álló törvényeket: a millió változatban való megjelenést, a rögtönözhetőséget; a névtelenséget, a „szerzői jog”-hoz nem kötődést; az egyszólamúság tisztán megindokolható felsőbbrendűségét a többszólamúsággal szemben; az égi és földi skálákat és hangszereket; a mindennapi élet és a zenélés mágikus – nem színpadra szánt – összetartozását.   

A LUCASZÉK  ÉS A REÁL-HUMÁN SZÁMTAN (2010. december)

Miért nevezzük széknek a templomi szószéket, amikor nincs is szék formája? Miért nevezzük széknek az egyetemi tanszéket, az esküdtszéket, a mészárszéket? Miért székes a székesegyház, és miért székes Székesfehérvár? S végül, szék-e egyáltalán a lucaszék? Úgy tűnik, hogy a válaszokat ez utóbbi rejti magában: a lucaszék, a „babonás” népi hiedelemvilág e semmire nem becsült táltos-gebéje.   

LAKODALOM VAGY MENYEGZŐ? (2011. január)

Túl vagyunk a mélyponton, amikor is a mai fiatalok már megelégelték az önkormányzati házasságkötést, mikor 10 perc alatt házassá nyilvánítják őket, s azt érzik: nem is történt velük semmi. Mely szertartás-elemek azok, melyek ma is őszintén átélhetők, melyre egyre több a „szomjas lélek”. (Előadás gyakorlati foglalkozással.)  

A TÁNCHÁZMOZGALOM EGYETEMES JELENTŐSÉGE (2011. február)

A Magyarországon fogant, majd innen kiterebélyesedő táncházmozgalom három fő  pilléren nyugszik.

1. A benne résztvevők a táncot nem nézik, hanem táncolják.

2. A zenélés  és a táncolás improvizáltan és nem műalkotások előadásával történik.

3. A hangszeres zene, a verses nyelv és a tánc szerves egységet alkot.

A jövő  feladata, hogy a tánc az évköri és emberéleti szertartásrend részévé  emelkedjen, csak ez védheti meg a fokozatos „discosodástól”.  

ARANYALMA - A magyar népi játékhagyomány, mint mikrokozmosz (2011. március)

A játékok tanításának természetes módjai. A gyermeklelkű felnőtt puszta létének fontossága. A játékok és az évkör. Jobbra megyünk, vagy Nap irányba? A hamisan éneklő gyermek hallóvá nevelése. A fiúk zenei nevelése. A színpadi játékfűzések készítésének természetes módja. A gyermekekkel vele születő (rajzos, tér, zenei, szám, jogi) ősképek. Új játékok születése. Egyetemes élettörvények a játékhagyományban.   

ÉLET ÉS ISKOLA (2011. április)

Az összeállításban tételesen sorba vesszük a Tanulás teremtéssel adatott legfontosabb formáit, és ezek mellé állítjuk párba az úgynevezett „porosz” iskolarendszerben alkalmazott formákat. Az összevetésből tisztán kirajzolódik az, hogy mennyiben természetes vagy természetellenes ez utóbbi rendszer, melyben mi magunk nevelődtünk, s gyermekeink is töltik legszebb éveiket. De ami ennél is fontosabb: pontos eligazítást kapunk az összehasonlítás révén ahhoz, merre érdemes változtatni az állami iskolarendszeren, a különböző reformpedagógiákon, gyermekeink ismeretszerzésre fordított magánéletén.   

MERRE TOVÁBB? - Örök időkre szóló figyelmeztetések Bartók Béla színpadi műveiben. (2011. május)

A kékszakállú  herceg vára

Igaz-e, hogy ha szeretünk valakit jobb, ha lemondunk lényének részletes megismeréséről, mert ősi törvény: a Tudás-vágy megöli a Szeretetet, s a kapcsolat elhal. „Judit szeress, sohse kérdezz!” – halljuk egyre nyomatékosabban az operában. Válaszunk: nem igaz, mivel a mű kulcsmondata ez: „Nyithatsz-csukhatsz minden ajtót!” Persze a teljes megismerésnek feltétele van!

A fából faragott királyfi

Törvényszerű-e, hogy ha az Ember a Mechanika, a Technika „csodáival” veszi magát körül, az Élet benne és körülötte is egyre gépiesebbé  válik, s gyorsuló tempóban pusztulni kezd? Igen, törvényszerű. De van feltámadás!

Csodálatos mandarin

Kérdés: a Pénz vagy az Isten méltó arra, hogy életünk középpontjában legyen? Ma már tisztán látjuk, a Pénz lehet nagyhatalom, sőt világhatalom, de az Élővilág középponti irányítója csak a Teremtő lehet.   

Műhelyvezető: Hintalan László János tanár               Tervezett óraszám: 9 x 2 óra előadás             

beszélgetéssel 

- A rajzi nevelés természetes módszerei, az eredendő kifejezésmódot, a belső  látást előhívó művészetterápiás módszer  

Az eredendő kifejezésmód velünk született Isten adta képesség, mely a bennünk rejlő õsképek segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki. Az emberi kultúrában eredményei a népművészetben, a törzsi művészetben és az ősi művészetekben maradt fenn. Sajnos letűnőben lévő modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan eltűnik ez a képesség. Szerencsére azonban a képesség maga nem irtódik ki az emberből, hanem visszahúzódik a lélek legmélyére, a tudattalan világába.

Az előadásokon olyan rajzpedagógiai módszereket mutatunk be, amelyek képesek a természetes vizualitást újból előhívni. A módszer mind iskoláskorú gyermekeknél, mind pedig felnőtteknél igen eredményesen alkalmazható. Így újból tudják használni belső látásukat, mely előhívja a lélek tudattalan belső tartalmait. Az ősképek segítségével meg tudják fogalmazni, és fel tudják ismerni önmaguk belső világát, jobban meg tudják érteni a népi műveltség, népművészet rejtett üzeneteit. A módszer egy ősi, több ezer évvel ezelőtti kelet-ázsiai taoista rajzpedagógiai eljárásra épül. Az így előhívott belső látás segítségével először a személyiség rejtett világa fogalmazódik meg rajzi, személyes mítoszok formájában. Ezeket a sajátos rajzi megfogalmazásokat elemezni is fogjuk érzelmileg sérült állami gondozásban élő gyermekek és fiatalok rajzain. Utána a természet évkörös változásrendjén végighaladva ősi magyar műveltségünk és népművészetünk rajzi feldolgozása történik. Régi református templomok kazettás mennyezetei segítségével a csillagmítoszi hagyomány megismerése, újrafogalmazása jelenik meg a gyermek és a felnőtt rajzokon.  

Műhelyvezető:  Platthy István, művészetterapeuta, rajztanár Tervezett óraszám: 9 x 2 óra előadás               

-ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉNET – A kiegyezéstől a II. világháborúig    

  I. A magyarországi nemzetiségi mozgalmak kezdetei. A nemzetiségi mozgalmak irredentává válása.    

A nagy rejtély: a  nemzetiségi mozgalmak hangadói – éppen azért, mert a magyar király a német-római birodalom császára is, és székhelye nem Magyarországon van – feltételezik (sugalmazzák is nekik a magyar államiság bécsi ellenfelei), hogy a király szabadulni akarna a magyar alkotmánytól, de még inkább a Szentkorona-tantól mint hatalmát gyöngítőtől... És e nemzetiségi vezetők különös taktikát választanak: szövetséget próbálnak kötni a német-római (később osztrák) császárral azonos személy: a magyar  király ellen. A nemzetiségi mozgalmak a XIX. század negyvenes éveiben válnak irredenta mozgalmakká.

Ekkor még nem küzdenek a Habsburg Birodalom bomlasztásáért, de küzdenek az önálló magyar államiság ellen, meg akarják bontani a Szent Korona országai területi épségét. Így nem irredenta mozgalmak még a Habsburg-házi osztrák császár szemével nézve, de irredenták ugyanazon Habsburg-házi magyar királyéval nézve.  

  II. A kiegyezés rejtélyei. A nemzetiségi mozgalmak  és a Magyarország-ellenes irredenta a kiegyezés után.    

Az 1868. évi nemzetiségi törvény rejtélye. A rejtély mögött az áll, hogy a magyar nemzetiségi törvényt megszületésekor azoknak a képviselői tagadják meg, akiket egyenrangúsít. A magyar nemzetiségű képviselők egyhangúlag szavazzák meg a magyar nemzeti hegemóniával szembeforduló liberális szellemiségű törvényt, de 24 (román és szerb) nemzetiségi képviselő tiltakozásképpen kivonul az ülésteremből. Miért tiltakoznak? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Maga a törvény úgy biztosítja a nemzetiségek kollektív jogait, önvédelmüknek mind politikai, mind gazdasági feltételeit, felekezeti és világi önigazgatásukat, hogy teljes mértékben tehetetlenné tesz bármily esetleges asszimiláló törekvést.

A Magyarország-ellenes irredenta elszántsága és elbizakodottsága.

Bemutatjuk a legfurcsább szövetséget, azt, amelyben a magyar trón várományosa, Ferenc Ferdinánd fogott össze az irredenta nemzetiségi mozgalmak vezetőivel.     

     

III. Magyarország  az első világháborúban. Trianon felfoghatatlansága. Trianon rejtélye – metafizikai megközelítéssel.    

Nemcsak Trianon rejtélyes, megmagyarázhatatlan, hiszen már az első világháború kitörése is érthetetlen, elfogadottá vált magyarázatai kitörésének mind hiteltelenek, kivéve azt az egyet, hogy a világháború kitörése minden idők legügyesebb manipulációjának az eredménye... Ráveszik a háború kirobbantására azokat, akiknek semmi érdekük nem fűződik a háború kitöréséhez. Oroszországnak nincs valódi háborús célja, az Osztrák–Magyar Monarchiának sincs. De a legnagyobb rejtély mégsem a háború kitörése, hanem az, hogy miért nem volt szabad elfogadniuk 1917-ben az antant vezető politikusainak IV. Károly császár-királynak a különbéke-ajánlatát.    

De Trianon elsősorban azért felfoghatatlan, mert kétszer akkora területet ajánlanak fel az utódállamoknak, mint amekkorára a román, szerb és szlovák irredenták számítottak.   

Kik döntöttek Trianonban? Nem azok döntöttek, akik a nyilvánosság előtt szerepeltek.    

Trianon rejtélyének metafizikai megközelítése:      

Nem az ész és nem az érzelem határozza meg azoknak a magatartását sem, akikről feltételezi a szakirodalom, hogy a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. A Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke senkinek sem a világ épeszű emberei közül. Mégis tönkreteszik, és akik tönkreteszik, azok – akármennyire hihetetlen –  pontosan  úgy viselkednek, mintha  nem  valódi politikusok, nem valódi  pénzemberek, hanem  a  Nagy  Misztériumjáték elvarázsolt  résztvevői lennének. Pontosan  úgy  viselkednek,  mint majdnem kétezer évvel előbb az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak a keresztre feszítését előkészítők. Igen, mintha semmi  sem lett volna fontosabb Trianonban, mint a legártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztre feszítése. A misztériumjáték újrajátszása.     

      

IV. A Kárpát-medence Trianon után      

A román, szerb, szlovák, osztrák trianoni pszichózisok felfoghatatlansága.

A trianoni pszichózis és a magyar közjog. A magyar nemzet a Szent Korona védelmében.

Az első  és a második bécsi döntés rejtélye. (Az I. vh. előtti Magyarország-ellenes irredenta tervek szerint húzták meg a határokat.)

A II. világháború  rejtélyei.

A trianoni békediktátum 1947. évi „megismétlésekor” a békekötés diktálói sok tekintetben felülmúlták első világháború utáni elődeiket. Mi is történt 1947-ben Párizsban? Minél több hiteles dokumentumát ismerjük meg az 1947-es párizsi békediktátumot előkészítő tárgyalásoknak, az egész 1945-től 1947-ig tartó színjáték annál abszurdabbnak, annál felfoghatatlanabbnak tűnik. A legszemléletesebb példa: amikor az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői Sztálin kénye-kedvének kiszolgáltatják Közép-, illetve Kelet-Európát, nemcsak azt tudják Sztálinról, hogy tömeggyilkos és háborús bűnös, hanem azt is, hogy mire készül e térség országainak népei ellen.   

Magyarország  és a Kárpát-medence magyarsága a II. világháború után.   

Műhelyvezető: Kocsis István, író Tervezett óraszám: 4 x 2 óra   
 

- AZ EMBERÉLET SZENTSÉGE   

A családi nevelés régi mintái, különös tekintettel a születés körülményeire és a gyermekévekre. E támában “annak a társadalomnak a szokásait igyekszem bemutatni, amelyben az ember az életet, s az őt eltartó teremtett mindeneket Isten ajándékának tekintette, s akképpen is bánt vele - becsülte meg. Azt a ma már csak igen szórványban föllelhető életformát, amelyben a született gyermeket áldásként fogadta a család, s a templomi keresztelő mellett a Nappal (Őrség, Göcsej) és a Holddal (Gyimes) is megáldatta; azt a közösséget, amelyben a szülőanyának a Boldogasszony minden bajtól megóvó ágyát készítették el, s a gyermek bölcsőjének is szentséges szerepe adódott, amelyben házasságra fészeknyi gyermek okán léptek a különneműek, s nászuk, amelyet a madarak január végi násza kapuzott, s az ezt követő Mária mennyegzője játék áldott - Isten közelében, a ház fönt-jében, a padláson történt. Azt az életformát, amelyben minden megpróbáltatás Istentől eredőnek tartott és könnyű szívvel fogadott el az ember, s éppen ezért javát, épülését szolgálta; amelyben a halál az utolsó átváltozást hozta, s készület előzte meg, advent, várakozás”.              

(Molnár V. József: Az emberélet szentsége Bp., 2001.)  

Műhelyvezető:  Molnár V. József Tervezett óraszám: 9 x 1 óra

      magyarságkutató, tanár mindkét évben  
 
 
 

- AZ ESZTENDŐ  KÖRÉNEK SZOKÁSRENDSZERE  

Az esztendőkörös szokások, szokásjátékok bokra, amely a régi ember életét a mindig ugyanúgy és mégis mindig másképpen visszatérő változásokhoz, a Mindenség rendjéhez igazította.

“Az évkört már az ókorban tizenkét közel egyforma időtartamú résszé tagolta az égi egyenlítőn körbemozgó (a régi ember által megtalált és kitüntetett!) tizenkét csillagkép: az állatöv égi “képírása”. A tizenkét csillagképhez tizenkét egymást kiegészítő tulajdonság kötődött (kötődik!), földi életünk, élő környezetünk változásainak és átváltozásainak köre, rendszere. A változások és átváltozások időpontjaihoz, már a legrégibb, nyomot, emléket hagyó időkben őskép adta, hitrege alapozta szokásjátékok tartoztak; s fokozatosan lelket-testet rendező ünneppé nemesedtek az esztendőkörös változásrend kitüntetett pontjai. A középkori keresztény ünnepek (Jézusról, Szűz Máriáról, az angyalokról, prófétákról és a szentekrõl való megemlékezés alkalmai) csaknem kivétel nélkül az úgynevezett pogány ünnepek helyére kerültek. A régi formák, “edények” új tartalommal teltek meg. Az ókor végére megkövesült, személytelenné üresedett rendszert az élő, a személyes, az eredendő váltotta fel.”              (Molnár V. József: Kalendárium  Bp., 1998.)             

Műhelyvezető:  Molnár V. József Tervezett óraszám: 9 x 1 óra

      magyarságkutató, tanár mindkét évben  
 

- AZ EREDENDŐ  VILÁGKÉP  

A gyermekkel születő  ősképek, azok rendszere, a gyermek eredendő rokonító  gondolkodása, szent időtlensége - a gyermekrajzok üzenete.

“Aki megérti a gyermek képírását, közelebb kerül az alkotóhoz (a gyermekhez és az Istenhez egyaránt!), többet, lényegibbet tud meg róla, mint ezen üzenet ismerete nélkül. A gyermek nem titkolódzik, rajza nem titkosírás, a dolgok elmondásának eszköze csupán, hiszen még nyiladozó értelme alkalmatlan arra, hogy szóvá tegye, mondatokba formálja, ami lelkében fészkel, ami öröme, biztonsága; hogy szóljon arról a világról, amelyet a Teremtő “ígért” neki (az ígért világot minden gyermek következetesen “számon kéri” a környezetétől), hogy mondja: éppen az ígért világ, az összhang hiányában mi bántja, mi okozza késő beszédét, dadogását, gügyeségét... “                            (Molnár V. József: Ég és föld ölelésében  Bp., 1998.)             

Műhelyvezető:  Molnár V. József Tervezett óraszám: 9 x 1 óra

      magyarságkutató, tanár + 9 x 1 óra szemináriumi foglalkozás

            mindkét évben 

- Őstörténetünkről  

Napjainkban fokozódó érdeklődéssel fordulunk népünk eredete, s ezen belül származásunk különböző elméletei felé. Az eredetkutatás nem poros tudományág, hanem kiemelkedően fontos része a meghatározó és megtartó nemzettudatnak. Ezért nem lehet közömbös a számunkra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, mit mondanak minderről a korabeli krónikák, elméleti és helyszíni vizsgálatok, a régészeti leletek, hagyományvilágunk szerteágazó, gazdag emlékei.

Ezen belül  áttekintjük a különböző elméleteket, azok bizonyító, megerősítő  vagy megcáfoló érveit. Az elméleti vizsgálódások mellett áttekintjük a helyszíni kutatások tényeit is, elsősorban az előadó  által végzett belső-ázsiai expedíciók alapján. Érintjük azokat a mindmáig fennmaradt civilizációs örökséget, a fennmaradt sokoldalú hagyományokat, amelyeket mindmáig megőriztek azok a népek, amelyeknek őseit joggal sorolhatjuk rokonnépeink közé. A helyszínen szerzett tapasztalatokat kiegészítjük a nemzeti tv-csatornákban ismételten bemutatott ismeretterjesztő filmsorozataink kiválogatott részleteivel is.

Megkülönböztetett szerepet tulajdonítunk a magyar őshaza kutatóinak, továbbá  a keletről elinduló népvándorlás egyes hullámainak, amelyek végső soron a Kárpát-medencébe juttatták el népünket.

Az előadássorozat célja, hogy történelmi szempontból is megalapozza és rendszerezze a magyar őstörténettel kapcsolatos tárgyi ismereteket, erősítse a nemzeti összetartozást, s így értelmi és érzelmi oldalról is járuljon hozzá a szilárd, hiteles nemzettudat kiformálásához.    
 

Az előadássorozat tematikai tervezése:  

Őstörténetünk néhány alapkérdéséről:

a magyar eredetkutatás jelentősége; a magyar őstörténet fogalma, kapcsolódó elvi kérdések; a népek rokonságfogalmának összetett értelmezése; az egyes tudományágak szerepe a rokonság megállapításában (régészet, néprajz, történelem, antropológia és genetika, összehasonlító vallástörténelem, összehasonlító zenetudomány, stb.)  

A magyarság eredetének eltérő elméletei:

a finn-ugor elmélet kialakulása és meghatározó szerepe az akadémikus értelmezésben; egyéb eredetelméletek (a sumír, szkíta, hun, stb. rokonságfogalmak) és azok valóságtartalma; a civilizációs rokonság fogalma és értelmezése   

A magyarság eredetének kutatása:

legjelentősebb keletkutatóink és munkásságuk eredménye: Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Baktay Ervin…  a magyarság részvétele a népvándorlásban: a Turáni-alföld, Kaukázusi őshaza,

Levédia, Etelköz.   

A magyarság feltételezhető rokonnépei és a rokonságra utaló jelenségek: a népvándorlás korára visszavezethető kapcsolatok: ujgurok, jugarok, türk utódnépek (kazahok, kirgizek, tadzsikok, stb.); hasonló elemek a régészeti leletekben, a népszokásokban, a tradíciókban, a népdalokban, a népmesékben, a nyelvi elemekben, stb.; a végső konklúzió: nem vagyunk egyedül!  

Az eladásokat kiegészíti egyórányi szeminárium. Kapcsolódóan esetenként filmvetítés  a „Ki népei vagyunk?” ill. a „Selyemút” c. ismeretterjesztő filmsorozatokból.  

Előadók:  Dr. Bárdi László egyetemi docens               Tervezett óraszám: 4 x 2 óra    
 

- TEMPLOMÉPÍTÉSZET – X-XV. század - kerek templomok

Szent István korát megelőző  időszak: Tarnaszentmária, Gimeskosztolány. Az ősi kereszténység bizonyítékai: a kerektemplomok. Faragványok, berendezés, freskók: sok esetben a bibliai témáknál is gyakoribb, nemcsak a peremvidékeken található Szent László legenda. Legfrissebb feltárások, kutatások.   

Előadók:  Gondos Béla, Gárdonyi Zoltán               Tervezett óraszám: 2 x 4 óra            

- Vallás és társadalomtudományok

A szakrális valóság kitüntetetten a Szent Korona apostoli valósága, a társadalomtudományok, poszt szekuláris társadalomtudományok – szociológia, közgazdaságtan, politikatudomány, kommunikáció és médiatudomány, valamint az emberi jogok globalizációkori generációja – szempontjából. A felvilágosodás anyagelvű társadalomtudományának kritikája.  

Előadó:  Wass Csaba Tervezett óraszám: 5 x 2 ór

      szociológus, egyetemi tanár  

A magyar népzene helye Eurázsiában; az eurázsiai zenekultúrák kapcsolatai; magyar pásztorok zenei hagyománya és hangszereik  

Előadó: Juhász Zoltán Tervezett óraszám: 4 x 4 óra             

  népzenész, tanár, fizikus   
 
 
 
 
 

TERVEZETT ELŐADÓK, TÉMÁK PÉNTEK ESTÉNKÉNT:   
 

 

Kézműves műhelyek, - szokásjáték- és táncműhely  

Írott-festett vászonkelme azon technikáinak elsajátítása, mellyel kép hozható létre. Míg a kép készül, betekintést nyer készítője a mesterség ezen szegletén túl, a saját és az egyetemes világképbe.

1. Félév: Az anyagismerettel párhuzamosan az ősműveltség és messzi eleink hagyatékának kelléktárából merítünk. Húsvét előtt a hagyományos tojásírással, annak jelkészletével, értelmével, szokásaival ismerkedünk meg.
2. Félév: A csengersimai kazettás mennyezet 12 képe mentén, Pap Gábor által azonosított 12 évköri egységgel, azaz jeggyel való megismerkedés a cél. Ezekből kiválasztva mindenki a saját jegyének megfelelőt készíti el, kb. 1x1 méteres vászonra az első félévben megismert technikák alapján.  

Előre látható anyagköltség: 4.000 Ft/ félév.  

Műhelyvezető: Szabó Antónia, képzőművész Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra             

Népi bőrművesség, pásztorkészségek, saját tervezésű használati tárgyak, öltözetkiegészítők készítése.  

Műhelyvezető:              Tóth Ilona, bőrműves              Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra             

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 5.500,-Ft  

Népi faragástechnikák elsajátítása hagyományos mintakincs alapján, tárgykészítés.

Műhelyvezető:              Máté László, faszobrász              Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra  

A hallgató külön költsége a tanfolyam teljes idõszakára kb. 16.000,-Ft.  

Különbözõ méretű  és hasznú kosarak kötése, alaptechnikák elsajátítása. A hallgatók megismerkedhetnek a fonáshoz szükséges anyagokkal, azok termesztésével és  beszerzési lehetősgéivel; megtudhatják, mely szerszámok nélkülözhetetlenek a kosárfonáshoz; betekintést nyerhetnek a szalma, csuhé, gyékényfonás rejtelmeibe.  

Műhelyvezető: Gelencsér Mária  Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 4.000,-Ft  

- Nemezelés  – hagyomány és művészet a mindennapi használatban

Megismerkedünk a nemezkészítés hagyományával, hogy abból merítve mai világunkba illő tárgyakat készítsünk. Célunk, hogy olyan tudást adjunk a hallgató kezébe, amivel később bármit el tud készíteni nemezből. Megismertetünk új és hagyományos alapanyagokat, eszközöket és a nemezkészítés mai felhasználását.  

Műhelyvezetők: Vidák Anna és Szedlák József,

      Nemezelők Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra             

A hallgató külön költsége az első tanfolyami évre kb. 8.000,-Ft  

A rajzműhelyben az előadások során bemutatott rajzpedagógiai módszer gyakorlati kipróbálása történik. Aki ezen rendszeresen részt vesz, biztos lehet benne, hogy elfelejtett belső látása újból megnyílik, képes lesz önmaga képi megfogalmazására és jobb megértésére. Rajzkészsége újból kibontakozik, öröme telik a rajzolásban, festétben. Ha pedagógus, akkor továbbiakban tanítani is fogja tudni, ha művészember, akkor segít művészetének megújulásában, ha egyszerűen érdeklődő, akkor életét egy újabb nagyszerű tevékenységgel fogja gazdagítani, amelyben örömét lelheti. A műhelymunka során az így felfedezett tudással népművészeti alkotásokat dolgozunk fel az aktuális természeti időszaknak megfelelően.  

Műhelyvezető:  Platthy István, rajztanár               Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra             

A hallgató külön költsége a tanfolyam első évére kb. 3.000,-Ft  

A madzagszövéstől a gobelinig, gyapjúszövés, székely festékesek, vászonszövés.  

Műhelyvezető:              Pirók Irén               Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 3.500,-Ft  

- Szokásjáték-műhely   

Diákok és felnőttek történelmi és jeles napi játékai. A szokásjáték műhely feladata: az időszerű  ünnep, rítus, szokásjáték szombati alkalmait létrehozza, segítse a hallgatók részvételét a játékokban. Elmélet, felkészülés, játék.

“Úgy érzem, kényelmes hozzáállás a hagyományos közösségek ünnepeit elhagyni azért, mert mások az életfeltételeink! Mivel az ünnepeket létrehozó törvényszerűség állandó, a közösség megmaradása érdekében meg kell találnunk a ma kor valódi ünneplésének lehetőségeit ...   Munkám célja ..., hogy az ünnepek lényegét megérezve - megértve olyan élményt nyújtsak a hallgatóságnak, ami a szokásjátékok követésére ösztönzi őket, akár családjukban, akár mesterségesen szervezett közösségeikben”.              

“Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Kiss Áron és a tudós néprajzkutatók máig tartó hosszú sora kezünkbe adták a célravezető nemes egyszerűség, a hozzáértés és a jó ízlés kulcsát.

Ne áltassuk magunkat avval, hogy a mai ifjúság műveltségében benne van, amit ők ajánlottak. Nincs benne. S ha valaki azt gondolná, nem érdemes hozzákezdeni sem, hisz oly bizonytalan a tanítgatás eredménye korunkban, a nyelv zagyva korában ...   és mit tehet az ember, ha csak egy fűszál bízatott rá ...   annak azt ajánlom, dúdolja el magában az egyik legszebb csángó-magyar népdalunkat:

“Elment, elment az én párom,

Le az úton egy fűszálon...”

És dúdolja újra és újra, addig, amíg nem érti: egy fűszálon is el lehet veszni. Örökre.”

Műhelyvezetők:  Barcsik Elza óvoda- és drámapedagógus, Tervezett óraszám:             

               Monzák Péter drámapedagógus 9 x 5 óra elmélet és előkészület

            + 9 x 2 óra szokásjáték, ünnep, rítus   
 

Olyanok jelentkezését várjuk, akik szeretnének jól és párjaikkal szépen is táncolni, de nem érnek rá táncegyüttesbe járni, színpadi szereplésekre sem vágynak. Akik épp ezért örülnek egy komoly, 1-2 éves képzésnek, állandó közösségben, ahol egymást is taníthatják a résztvevők. Akik lehetnek már táncosok, de olyan kezdők is, akik pontosan tudnak ritmusra mozogni, tisztán énekelnek és érzékenyek más művészetek iránt is….!

A foglalkozás részei: éneklés, tánctanulás eredeti felvételekre, filmnézés, elmélet. Nyárra ajánlott tánctáborok, önköltséges részvétel alapján. Tervezett tánctípusok: női karikázók, férfitáncok (tempó, verbunk, legényes), dunántúli, kartali, szatmári, széki, mezőségi, kalotaszegi páros táncok, valamint néhány menyegzői szertartásos tánc. Szükséges kellékek: bőrtalpú cipő, szoknya. A hónapközi, otthoni gyakorláshoz az énekszöveg jegyzék és hangkazetta átmásolható. „Felvételi” az első januári alkalmon. Akit nem tudunk fogadni, annak egy másik műhelyt kell választani.

A Magyar Hagyomány Műhelye többi résztvevőinek szombatonként 17.00-tól 19.00 óra között nyílik alkalma táncot tanulni a Táncműhely tagjainak segítségével. Célunk itt a táncolástól való félelem feloldása, hogy néhány lépéssel ugyan, de örömmel részt tudjon mindenki venni a közös, 20-22 óra közötti ünnepek élő zenés táncalkalmain.  

Műhelyvezetők:     Hintalan László János, Zeneművészeti Főiskola tanár, táncházvezető             

                  Erdei Gabriella, Táncművészeti Főiskola  

Tervezett időtartam: 9 x 5 óra, + 9 x 2 óra közös tánc (és játék), valamint az esti ünnepek   
 

“Varázs”-műhely: hímzés, varrás  

Nem a ruha teszi… –  vagy mégis? Az öltözködés mágikus vonásai. A beavatás egyre magasabb szintjeinek megfeleltethető nő öltözete. Az életszentség megjelenítése a viseletben. A műhely célja:

II. saját öltözék megalkotása  

a gyakorlati megvalósítás menete:

1. különböző minőségű  textíliák és fonalak megismerése

3. viseleti darabok: szoknya, kötény, ing, mellény varrása

4. különféle díszítések, technikák, öltésmódok elsajátítása, alkalmazása  

Műhelyvezető: Sütő Zsuzsa, tanár Tervezett időtartam: 9 x 5 óra   
 

A kézműves műhelyek hallgatói külön költségét egyrészt a szerszámok ára képezi, másrészt anyagár (ennek fejében az elkészített tárgy a hallgató saját tulajdona). A kézműves műhelyek készítik el a szokásjátékok eszközeit is.

A műhelymunkához (mind a szellemi, mind pedig a kézműves foglalkozásokhoz) ajánlatos irodalom (könyv, jegyzet, hangfelvétel) egy része a helyszínen megvásárolható.     
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Az I. félév tanrendje

*              2010. január 29-én, pénteken 15-16 óráig a tanfolyam ünnepélyes megnyitása lesz a program.

**              ld. “Tervezett előadók, témák péntek esténként”                         
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Magyar Hagyomány Műhelye 3. számú melléklet

J E L E N T K E Z É S I    L A P   
 

Alulírott az 1. és 2. számú  mellékletben közölteket tudomásul véve, a leírtakkal mindenben egyetértve jelentkezem és fölvételemet kérem a Magyar Hagyomány Műhelye tanfolyam első évére.   
 

Név: ............................................................................ Foglalkozás: ...............................……………………

Kedvelt foglalatosság: …………………….……………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………..........................

Születés ideje: ..........év, … hó … nap; Lakcím (irányítószámmal): .........…………..........................................   

Telefon: .................................., ................................. Villámlevél: ……………………………….........……     
 
 

Kézműves műhelyek és játék-, táncműhely (a választott, egyetlen műhelyfoglalkozást kérjük aláhúzni):               

Ezen jelentkezési lap beérkezési határideje 2010. január 10-e. A jelentkezés az első félévi díj első részletének 2010. januárban a helyszínen történő befizetésével elfogadott.   
 

Kelt: ............................................, 2009. ….. ..........................................      
 
 
 
 

      aláírás