tanfolyamaik 2012. januárban újra indulnak.

  

  

Kezdés: 2012. január utolsó hétvégéjén, záró alkalom 2012. decemberben. A tanfolyam foglalkozásai januártól decemberig (kivéve a nyári hónapokat: június, július, augusztus) minden hónap utolsó egész hétvégéjén péntek délután 3 órától vasárnap délután 4 óráig tartanak. Némelyik hónapban ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd) módosíthatja ezt az időpontot. 

A tanfolyam 2012. első félévének öt alkalma: január 27-29., február 24-26., március 23-25., április 27-29., május 18-20.

 
A tanfolyam helye: 

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, 1028 Budapest, Községház u. 10.

 

Megközelíthető: a Moszkva tértől a 61-es villamossal a hűvösvölgyi végállomásig, onnan a 64-es, Solymárra közlekedő autóbusszal a 6. (Dózsa György utcai) megálló, közvetlenül egy közlekedési lámpás kereszteződés előtt; további "jellegzetesség” a Széphalom bevásárló központ. A Községház utca balra fölfelé vezet, az iskola a harmadik telek, közvetlenül egy óvoda után.

 

Molnár V. József 1163 Budapest, Tekla u. 5. VI. 111., telefon: 40-70-671

Bognár Erzsébet Katalin 1045 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3., telefon: 06-30-295-0613,

villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Monzák Péter 1026 Budapest, Gárdonyi G. u. 40., telefon: 06-20-381-6146,  394-49-23

villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

A Magyar Hagyomány Műhelye a természetes műveltség világképét közvetíti, a gyermek- és ifjúságneveléshez szándékozik mintákat adni. Mindenek előtt azokat a mintákat, amelyek az intézményes oktatásból hiányoznak és véleményünk szerint elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermek vele született adottságaiban, "gyermekségében" megerősödjék, s az ifjú felnőtté érjen.

A tanfolyam szellemiségét a természetes műveltség, mindenek előtt a magyar természetes műveltség határozza meg. Az a világkép, amelynek velünk születő alapformái, az ősképek a társadalmi és gazdasági változások mellett sem (vagy alig) módosulnak; amelyeket a természettel közvetlen kapcsolatban lévő, annak törvényeit tiszteletben tartó ember mindenütt és mindig időszerűen alkalmazott, "használt"; hagyományőrző vidéken használ ma is: az általánosat, a mindenkire kötelező érvényűt egyedien, személyre, nemzetségre, nemzetre, s korra jellemző módon.

Olyan műveltség ez, melyet "nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben, nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást." (Tamási Áron).

 

A Magyar Hagyomány Műhelye tanfolyamon, e szerves műveltségre alapozó iskolában mind az elméleti, mind a gyakorlati munkát műhelyszerűen, a hallgatók cselekvő részvételével szándékozunk megvalósítani, a szellemi és a kézműves tevékenység lehető legjobb egybehangolásával, a tanfolyam valamennyi foglalkozásán. Mester és tanítvány együtt keresi majd a legalkalmasabb módszert, figyelembe véve a hazai pedagógia legnemesebb eredményeit.

Várjuk mindazokat a tanfolyamra, akik fontosnak tartják a Műhely szellemiségét és célkitűzéseit. E szellemiség az élet minden területén “eligazít”, az egyre inkább igényelt természetességet segíti.

 

férfiaknál minden 16 évet, lányoknál minden 14 évet betöltött magyar állampolgár, s határon túli magyar, s magyart becsülő, iskolai végzettségre, vallási, világnézeti, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Felvételi vizsgát nem szervezünk. 

 

Zárt tanítási, tanulási forma, beiratkozott hallgatók számára. Év közben, pótlólagosan senki nem csatlakozhat, a zárt forma az előadások, foglalkozások alkalmi látogatását nem teszi lehetővé. A beiratkozott hallgató saját elhatározásából bármikor kiléphet, ám az adott félévre befizetett tandíjából az "el nem használt összeget" nem igényelheti vissza. A foglalkozásról indokoltan távol maradó hallgató sem kaphat visszatérítést a befizetett tandíjból. 

A hallgató a tanfolyamról csak összeférhetetlenség esetén zárható ki, indokolt esetben, a műhelyvezető javaslatára, a tanfolyamvezető döntése alapján, tandíj visszatérítés nélkül.

Az adott évre beiratkozott hallgató valamennyi szellemi műhely előadássorozatán s az ezekhez tartozó foglalkozásokon részt vehet, s egyben ajánlott is a részvétele azokon, a tanfolyamvégi minősítés miatt. A kézműves mesterségek közül egyet választhat csupán, mivel egy-egy mesterség míves elsajátítása a tanfolyam célja - az adott keretek között. A kézműves műhelyek párhuzamosan, "egy időben" működnek.

 

Mind a szellemi mind pedig a kézműves műhelyekben otthon végzendő munkát is kapnak a hallgatók, személyiségükre szabott, önálló feladatot kell vállalni (kutatás, gyűjtés, nevelési minták, szokásjátékok alkalmazása, tárgykészítés). A kapott és vállalt munkáról szóban, írásban, gyakorlatban adnak számot: a tanfolyam végére kinek-kinek műhelyenként vizsgamunkát kell készítenie. Az évközi- és vizsgamunkát a műhelyvezetők minősítik.

 

A tanfolyamon való részvételről igazoló oklevelet kapnak a hallgatók. A választott kézműves műhelyben elkészített vizsgamunkák, valamint az adott témában elkészített dolgozat illetve tanulmány adják alapját az igazoló okmány kiadásának.

A tanfolyamot elvégzett hallgató arra számíthat, hogy az itt szerzett műveltségnek egyre inkább társadalmi igénye érik, és a tanultak, tapasztaltak okán pedagógiai, emberi biztonsága, tartása növekszik.

 

A Magyar Hagyomány Műhelye tanfolyam a természetes műveltség világképét közvetíti, e világkép adta formák, minták, módszerek mind a családban, mind az intézményben "itt és most" eredménnyel alkalmazhatók, az egész-séget szolgálják egyre szórtabbá vált világunkban.

 

a kitöltött és aláírt "Jelentkezési lap"  Bognár Erzsébet Katalin címére postázása a megjelölt határidőig, valamint az első félév díja első részletének (25.000,- Ft) a befizetése a helyszínen 2012. január végén.

 

A tandíj az év eleji félévre (januártól-májusig) 45.000,- Ft, az őszi félévre, amely négy tanítási hónapot tartalmaz (szeptembertől decemberig), 36.000,- Ft. A tandíjat minden félévben két részletben kell befizetni a helyszínen január, március illetve szeptember és október hónapokba. Az év eleji félév két részlete: 25.000,- illetve 20.000,- Ft, az év végi félévé pedig 20.000,- illetve 16.000,- Ft. 

 

A jelentkezési lapot 2012. január 10-ig az alábbi címre postán kérjük elküldeni, NEM!!! ajánlott küldeményként:

 

Bognár Erzsébet Katalin   1043 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3.

 

A határidőn túl beérkező jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A tanfolyam önköltséges, ezért fizetési haladékot, illetve a megjelölt részletfizetésen kívül további kedvezményt adni nem tudunk.

A tanfolyam létszámának alsó határa 90 fő, a felső határ pedig 120 fő. Elégtelen jelentkező esetén nem tudjuk elindítani a tanfolyamot. Túljelentkezésnél a jelentkezés sorrendjét vesszük figyelembe. A tanfolyam indulásáról január közepén értesítést küldünk.

A kézműves műhelyek foglalkozásai külön költséget jelentenek, az összegek a műhelyek ismertetésénél találhatók (2. számú melléklet). A befizetés idejéről, felhasználásának módjáról a műhelyvezetők döntenek, a tanfolyam első foglalkozásán erről tájékoztatást is adnak majd.

  

Szállás: A Máriaremetei  cserkészházban, maximum 500,- Ft/fő/éjszaka áron, meleg víz (fürdőszoba) használattal. Saját hálózsákot hozni kell!

 

Étkezés: Az iskola közelében a Gyertyás Vendéglő, annak szomszédjában lévő Pizzéria illetve a közeli élelmiszerboltok állnak rendelkezésre.

 

Kérjük, hogy a műhely-, szeminárium- és kézműves foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, esetleges késését, távolmaradását indokolja. A foglalkozások mindig kerek órakor kezdődnek és 50 perces időtartamúak. Egy-egy óra közé 10 perc szünetet iktatunk.

Az egyes előadások kezdetéig szíveskedjenek mobiltelefonjaikat kikapcsolni!

 

Kérjük, hogy az iskola rendtartását szíveskedjék tiszteletben tartani  -  azt kifüggesztve találja a földszinti folyosón.

 

 ____________________________________________________________________________________

 

 

Szellemi műhelyek és szemináriumi foglalkozások

 

 
Ebben az előadássorozatban a teremtett világ természetes tér-idő kereteivel, és mindezeknek a magyar hagyományban és művelődésben megjelent leképeződéseivel, „modelljeivel” ismerkedünk, - egy, a térrel és idővel hivatásszerűen foglalkozó építészmérnök tolmácsolásában.  Az első öt előadásban a csillagmítoszi keretrendszerben tájékozódunk, vagyis hogy mi az a Kos hava, Bika hava, és így tovább; miféle istenadta tulajdonságok ezek, s hogy mindez egyúttal mitől egyetemes, keresztény és magyar. Örökségünk e részének birtokbavételéhez Pap Gábor művészettörténész vert hidat, az öt előadás során nagyrészt az ő nyomdokán, ill. hagyományunk ma is élő útján járunk.  S hogy mindez miképpen öltött testet a népmesekincsünkben, a magyarul történő szentistváni térítésben, zseniális népi építészetünkben vagy éppen a magyarul mondott szentolvasóban, azt a II. félév előadásaiból tudhatjuk meg.

 

Előadó: Grátz Antal építész           

Tervezett óraszám: 9 x 2 óra

 

 

A krónikás és mondai hagyomány szerint az ősi magyar királyság nem Szent Istvánnal, még csak nem is Atillával, hanem Hunor és Magyar atyjával, Nimróddal veszi kezdetét. Ókori és középkori források egyöntetűen vallják, hogy Nimród volt az egész földkerekség legelső királya. Koronája és vele együtt királysága az Égből szállott alá. Az ő eszmei királyságának időszerű megfeleltetése az a Kárpát-medencei magyar királyság, amely Atillán, Szent Istvánon, Szent Lászlón és Hunyadi Mátyáson keresztül immár több, mint másfél évezrede gyakorolja emberiség-javító és emberiség-nemesítő küldetését.

 

1. Hol van Európa közepe és széle? A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése. A magyarság őshazája és ősvallása. A magyarok első és második bejövetele.

2. A szentistváni fordulat. Felzárkózás Európához vagy Európa felzárkóztatása Magyarországhoz. Térítés vagy visszatérítés? Az első magyar király Atilla és Szent István

3. Hol volt a középkori magyar királyság központja? Egy rejtező királyi székhely életjelei.

4. Magyar népmese: a Fény ösvénye, a lélek beavatásának, a világmindenség modellezésének őseszköze; népmesekincsünk.

 

Műhelyvezető: Szántai Lajos kutató
Tervezett óraszám: 9 x 2

 

 - A MAGYAR JOGI HAGYOMÁNY; A SZENT KORONA ÉS A SZENT KORONA-TAN 

 

A féléves tárgy célja, hogy minden érdeklődőt figyelmét felhívja arra, hogy mit jelent, vagy mint kell jelentsen az ezredforduló magyarságának is a Magyar Szent Korona és a köréje fonódó közjogi, közéleti hagyomány. A magyarság ősi és keresztény világszemlélete olyan etikai alapú, de ugyanakkor praktikus közéleti és hatalomgyakorlási elvrendszert alkalmazott és intézményrendszert alakított ki, amely szerkezeténél fogva az évszázadok során megőrizte a magyar államiságot és a magyar öntudatot. A szeminárium során mindazon jogelvekről, és közjogról szerezhetünk ismereteket, amelyek hozzájárultak a magyar alkotmányos függetlenséghez, a magyar állam gyakorlati és elvi egységéhez. A szeminárium során kiemelt figyelmet szentelünk a szakralitás, és közjogi hagyományaink elválaszthatatlanságára, kapcsolatára, a Szent Korona ezt biztosító kivételes szerepére. Az alkotmányjogi ismereteket kiegészíti a jogszabályok létrejöttét előidéző történelmi, politikai háttér bemutatása.

1. A Szent Korona-eszmeiség és Szent Korona-tan; 

2. A Szent Korona eszmeisége: őshagyomány és kereszténység; 

3. A magyar történeti alkotmány és a Szent Korona-tan; 

4. A Szent Korona-tan történetisége: a középkor; 

5. A Szent Korona-tan történetisége: az újkor; 

6. A Szent Korona-tan időszerűsége.

 

Előadó: Dr. Tóth Zoltán József  jogtörténész, alkotmányjogász, politológus, egyetemi docens

Tervezett óraszám: 4 x 2 óra
  

 

A hivatalos tudomány és oktatás a magyar nyelvet eredetében valamiféle származéknak, járulékos képződménynek állítja be, mai szókincsét pedig szerkezetében összefüggéstelennek, jórészt kölcsönzött, önmagukban önkényes, véletlen- vagy megegyezésszerű elemekből összetevődőnek tekinti, melyeket aztán mai világunk (vagy inkább világtalanságunk) erői még tovább nyomnak lefelé, egészen a fogyasztói lét szintjére. Bebizonyítjuk, hogy e fölfogásnak éppen az ellenkezője igaz: a magyar nyelv önálló és máshonnan nem levezethető, szókincse pedig csodálatos, igen magas fokú belső szervezettséget mutat. A többértelmű szavak - csakúgy, mint az azonos alakúak - szótárakban művileg szétválasztott jelentései egymással valójában szorosan egybetartoznak, s a valóság alapvető összefüggéseit, létállapotait és mozgásképleteit jelenítik meg, a mindennapi életet, illetve tapasztalást meghaladó szinten. Az előadásokon általában egy-egy “kulcsszót” járunk körül (pl. KöLT, SüN, KéP stb.) és fejtünk föl, rámutatva arra is, hogy a kibontakozó rendszer miért nem tárható föl a mai tudomány eszközeivel és szemléletével. A szavak, illetve jelentések közötti kapcsolatok megvilágításához vagy mélyebb megértéséhez gyakran szükség van műveltségünk egyéb területeinek, a népszokások, vallási képzetek, népdalok, népmesék és az ábrázoló művészetek tanúságára, melyek egymással sajátos mellérendelő viszonyban állva sugallják azt - amit amúgy is sejtenénk -, hogy népi műveltségünk egységes, különböző területei egymást erősítik, igazolják vissza. Emeljük föl szavainkat (a konzumlétből, vagyis a sárból, ahol most vannak), míg egy pontot túl már ők emelnek bennünket még följebb.

Az előadásokhoz gyakorlati foglalkozás társul, melyen a hallgatóságtól elvárt cselekvő részvétellel további szavakat dolgozunk fel egyénileg és csoportosan, előzetes otthoni fölkészüléssel, fölkérés és vállalás alapján. Minden félév végén két-három oldal terjedelmű dolgozatot ajánlatos beadni.

 

Anyanyelvünk főbb sajátosságai az indogermán nyelvekkel szemben, hangtanban, alaktanban, mondattanban. Bevezetés a szócsaládok vizsgálatába, és a szerves műveltséghez illeszkedő nyelvészet elvi-módszertani alapjaiba.

Mit szűr a szűr és hogyan? Ige és névszó, mint a valóság kétféle viselkedése: folyamat- illetve állapotszerűsége. 

Ragozási rendszer: nyugat-európai nyelvek kettős rendszert működtetnek az igék és névszók kezelésére - conjugatio illetve declinatio néven - míg a magyar egységesen mindkettőt ragozza. 

Szócsaládok. A többjelentésű szavak – csakúgy, mint az azonos alakúak – szótárakban művileg szétválasztott jelentései egymással valójában egybetartoznak, s a valóság alapvető összefüggéseit, létállapotait és mozgásképleteit jelenítik meg, a mindennapi életet, illetve tapasztalást meghaladó szinten. Az előadásokon általá¬ban egy-egy „kulcsszót” járunk körül (pl. KöLT, SüN, KéP stb.) és fejtünk föl, rámutatva arra is, hogy a kapott rendszer miért nem tárható föl az akadémikus tudomány eszközeivel és szemléletével. - Gyakorlati feladatok, illetve szemináriumi tárgykörök a félév e tárgyban tervezett alkalmaira: 1) Megállapítani saját nevünk egyik – esetleg mindkét – tagjának szócsaládját a magyar nyelvben. 2) Ugyanezt tenni a magyar népi műveltség/hagyomány valamely, általunk jelentősnek vagy különösnek vélt fogalmával. 

Megvitatjuk a „mellérendelő magyar gondolkodást” (Karácsony Sándortól), közben élesen bírálva a ma kizárólagos uralomra törő generatív nyelvészeti iskolát.

Szócsaládokról tanultak mélyítése; szerves rendszer nyomai az angol nyelvben. 

1) Megállapítjuk életünk, hitünk vagy szakmánk valamely jelentős szavának, kifejezésének rokonságát.

2) Egyalakú szavakat gyűjtünk, jelentéseik közötti összefüggését derítjük fel, pl. tűz, lép, ideg(en), stb.

3) Lakóhelyünk valamely fontos földrajzi nevének elhelyezése a szókincs szerves rendszerében.

A ragozásról tanultak bővítése, mélyítése. 1) Egy, a népi műveltség szempontjából fontos főnév (névszó) teljes ragozási rendszerét mutatjuk be, az esetleges hiányok, kivételes jelenségek kiemelésével.

2) Ezt tesszük hasonlóan fontos igékkel is, ezek rendszerét összevetjük, a különbségeket magyarázzuk.

Mondattanhoz kapcsolódóan példákat gyűjtünk 1) mellérendelésre népdalok, mondókák szövegéből,

2) alárendelésre népmesék szövegéből, 3) az indogermán nyelvi szennyezés szemléltetésére mai szövegekből (újságok, rádió, tv, Világháló).

 

Műhelyvezető: dr. Végvári József nyelvész

Tervezett óraszám:9 x 1 + 9 x 1 óra szeminárium

  

 

AZ „IS-IS” ÉLETTÖRVÉNY 

Ismert a 2160 évenkénti világkorszak-váltás rendszere. A Halak után a Vízöntő köszönt reánk, de mivel ez utóbbi rá is terül a mellette levő kettőre, már ma is meghatározza életünket. Az „is-is” élettörvény sok-sok példája bizonyítja ezt, felkészítve a világot, s minket is egy új szellemi felvilágosodásra, ami a magyarság magára találása is egyúttal. 

  

ÉLET ÉS ISKOLA 

Az összeállításban tételesen sorba vesszük a Tanulás teremtéssel adatott legfontosabb formáit, és ezek mellé állítjuk párba az úgynevezett „porosz” iskolarendszerben alkalmazott formákat. Az összevetésből tisztán kirajzolódik az, hogy mennyiben természetes vagy természetellenes ez utóbbi rendszer, melyben mi magunk nevelődtünk, s gyermekeink is töltik legszebb éveiket. De ami ennél is fontosabb: pontos eligazítást kapunk az összehasonlítás révén ahhoz, merre érdemes változtatni az állami iskolarendszeren, a különböző reformpedagógiákon, gyermekeink ismeretszerzésre fordított magánéletén. 

 

A TEREMTŐ ZENEI ARCA 

A zene, a városi zene, a reneszánsz bankár-pápák trónra lépésével a Pénz Isten helyébe kerülésével indul el a zenei hangok fizikai oldalát jelentő felhangrendszer útján – s bár néhány évszázad alatt örök értékű remekműveket hoz létre – „haladása” feltartóztathatatlan a pusztulás lejtőjén. Az élővel, földdel, növénnyel, állattal foglalkozó falu zenéje ellenben nem sodródik bele ebbe a 400 éves zsákutcába. A népzene máig őrzi az Univerzum élő rendjével azonos, egyetemes, időt álló törvényeket: a millió változatban való megjelenést, a rögtönözhetőséget; a névtelenséget, a „szerzői jog”hoz nem kötődést; az egyszólamúság tisztán megindokolható felsőbbrendűségét a többszólamúsággal szemben; az égi és földi skálákat és hangszereket; a mindennapi élet és a zenélés mágikus – nem színpadra szánt – összetartozását. 

 

ARANYALMA - A magyar népi játékhagyomány, mint mikrokozmosz 

A játékok tanításának természetes módjai. A gyermeklelkű felnőtt puszta létének fontossága. A játékok és az évkör. Jobbra megyünk, vagy Nap irányba? A hamisan éneklő gyermek hallóvá nevelése. A fiúk zenei nevelése. A színpadi játékfűzések készítésének természetes módja. A gyermekekkel vele születő (rajzos, tér, zenei, szám, jogi) ősképek. Új játékok születése. Egyetemes élettörvények a játékhagyományban. 

 

MERRE TOVÁBB? - Örök időkre szóló figyelmeztetések Bartók Béla színpadi műveiben.

A kékszakállú herceg vára 

Igaz-e, hogy ha szeretünk valakit jobb, ha lemondunk lényének részletes megismeréséről, mert ősi törvény: a Tudás-vágy megöli a Szeretetet, s a kapcsolat elhal. „Judit szeress, sohse kérdezz!” – halljuk egyre nyomatékosabban az operában. Válaszunk: nem igaz, mivel a mű kulcsmondata ez: „Nyithatsz-csukhatsz minden ajtót!” Persze a teljes megismerésnek feltétele van!

A fából faragott királyfi

Törvényszerű-e, hogy ha az Ember a Mechanika, a Technika „csodáival” veszi magát körül, az Élet benne és körülötte is egyre gépiesebbé válik, s gyorsuló tempóban pusztulni kezd? Igen, törvényszerű. De van feltámadás!

Csodálatos mandarin

Kérdés: a Pénz vagy az Isten méltó arra, hogy életünk középpontjában legyen? Ma már tisztán látjuk, a Pénz lehet nagyhatalom, sőt világhatalom, de az Élővilág középponti irányítója csak a Teremtő lehet. 

  

Műhelyvezető: Hintalan László János tanár, kutató beszélgetéssel            
Tervezett óraszám: 4 x 2 óra előadás

- A RAJZI NEVELÉS TERMÉSZETES MÓDSZEREI, AZ EREDENDŐ KIFEJEZÉSMÓDOT, A BELSŐ LÁTÁST ELŐHÍVÓ MŰVÉSZETTERÁPIÁS MÓDSZER

Az eredendő kifejezésmód velünk született Isten adta képesség, mely a bennünk rejlő ősképek segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki. Az emberi kultúrában eredményei a népművészetben, a törzsi művészetben és az ősi művészetekben maradt fenn. Sajnos letűnőben lévő modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan eltűnik ez a képesség. Szerencsére azonban a képesség maga nem irtódik ki az emberből, hanem visszahúzódik a lélek legmélyére, a tudattalan világába.

Az előadásokon olyan rajzpedagógiai módszereket mutatunk be, amelyek képesek a természetes vizualitást újból előhívni. A módszer mind iskoláskorú gyermekeknél, mind pedig felnőtteknél igen eredményesen alkalmazható. Így újból tudják használni belső látásukat, mely előhívja a lélek tudattalan belső tartalmait. Az ősképek segítségével meg tudják fogalmazni, és fel tudják ismerni önmaguk belső világát, jobban meg tudják érteni a népi műveltség, népművészet rejtett üzeneteit. A módszer egy ősi, több ezer évvel ezelőtti kelet-ázsiai taoista rajzpedagógiai eljárásra épül. Az így előhívott belső látás segítségével először a személyiség rejtett világa fogalmazódik meg rajzi, személyes mítoszok formájában. Ezeket a sajátos rajzi megfogalmazásokat elemezni is fogjuk érzelmileg sérült állami gondozásban élő gyermekek és fiatalok rajzain. Utána a természet évkörös változásrendjén végighaladva ősi magyar műveltségünk és népművészetünk rajzi feldolgozása történik. Régi református templomok kazettás mennyezetei segítségével a csillagmítoszi hagyomány megismerése, újrafogalmazása jelenik meg a gyermek és a felnőtt rajzokon.

 

Műhelyvezető: PlatthyIstván művészet terapeuta, rajztanár

Tervezett óraszám: 5 x 2 óra előadás 

- ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉNET – A kiegyezéstől a II. világháborúig

 

I. A magyarországi nemzetiségi mozgalmak kezdetei. A nemzetiségi mozgalmak irredentává válása.     

A nagy rejtély: a nemzetiségi mozgalmak hangadói – éppen azért, mert a magyar király a német-római bi-rodalom császára is, és székhelye nem Magyarországon van – feltételezik (sugalmazzák is nekik a magyar államiság bécsi ellenfelei), hogy a király szabadulni akarna a magyar alkotmánytól, de még inkább a Szentkorona-tantól mint hatalmát gyöngítőtől... És e nemzetiségi vezetők különös taktikát választanak: szövetséget próbálnak kötni a német-római (később osztrák) császárral azonos személy: a magyar király ellen.A nemzetiségi mozgalmak a XIX. század negyvenes éveiben válnak irredenta mozgalmakká. 

Ekkor még nem küzdenek a Habsburg Birodalom bomlasztásáért, de küzdenek az önálló magyar álla¬miság ellen, meg akarják bontani a Szent Korona országai területi épségét. Így nem irredenta mozgalmak még a Habsburg-házi osztrák császár szemével nézve, de irredenták ugyanazon Habsburg-házi magyar királyéval nézve.

 

Az 1868. évi nemzetiségi törvény rejtélye. A rejtély mögött az áll, hogy a magyar nemzetiségi törvényt megszületésekor azoknak a képviselői tagadják meg, akiket egyenrangúsít. A magyar nemzetiségű képviselők egyhangú¬lag szavazzák meg a magyar nemzeti hegemóniával szembeforduló liberális szel-lemiségű törvényt, de 24 (román és szerb) nemzetiségi képviselő tiltakozásképpen kivonul az ülésteremből. Miért tiltakoznak? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Maga a törvény úgy biztosítja a nemzetiségek kollektív jogait, önvédelmüknek mind politikai, mind gazdasági feltételeit, felekezeti és világi önigazgatásukat, hogy teljes mértékben tehetetlenné tesz bármily esetleges asszimiláló törekvést.

A Magyarország-ellenes irredenta elszántsága és elbizakodottsága.

Bemutatjuk a legfurcsább szövetséget, azt, amelyben a magyar trón várományosa, Ferenc Ferdinánd fogott össze az irredenta nemzetiségi mozgalmak vezetőivel.

      

III. Magyarország  az első világháborúban. Trianon felfoghatatlansága. Trianon rejtélye – metafizikai megközelítéssel. 

Nemcsak Trianon rejtélyes, megmagyarázhatatlan, hiszen már az első világháború kitörése is érthetetlen, elfogadottá vált magyarázatai kitörésének mind hiteltelenek, kivéve azt az egyet, hogy a világháború kitörése minden idők legügyesebb manipulációjának az eredménye... Ráveszik a háború kirobbantására azokat, akiknek semmi érdekük nem fűződik a háború kitöréséhez. Oroszországnak nincs valódi háborús célja, az Osztrák–Magyar Monarchiának sincs. De a legnagyobb rejtély mégsem a háború kitörése, hanem az, hogy miért nem volt szabad elfogadniuk 1917-ben az antant vezető politikusainak IV. Károly császár-királynak a különbéke-ajánlatát. 

De Trianon elsősorban azért felfoghatatlan, mert kétszer akkora területet ajánlanak fel az utódállamoknak, mint amekkorára a román, szerb és szlovák irredenták számítottak.

Kik döntöttek Trianonban? Nem azok döntöttek, akik a nyilvánosság előtt szerepeltek. 

Trianon rejtélyének metafizikai megközelítése:  

Nem az ész és nem az érzelem határozza meg azoknak a magatartását sem, akikről feltételezi a szakirodalom, hogy a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. A Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke senkinek sem a világ épeszű emberei közül. Mégis tönkreteszik, és akik tönkreteszik, azok – akármennyire hihetetlen – pontosan úgy viselkednek, mintha nem valódi politikusok, nem valódi  pénzemberek, hanem a Nagy Misztériumjáték elvarázsolt résztvevői lennének. Pontosan úgy viselkednek, mint majdnem kétezer évvel előbb az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak a keresztre feszítését előkészítők. Igen, mintha semmi sem lett volna fontosabb Trianonban, mint a legártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztrefeszítése. A misztériumjáték újrajátszása. 

   

IV. A Kárpát-medence Trianon után 

A román, szerb, szlovák, osztrák trianoni pszichózisok felfoghatatlansága. 

A trianoni pszichózis és a magyar közjog. A magyar nemzet a Szent Korona védelmében. 

Az első és a második bécsi döntés rejtélye. (Az I. világháború. előtti Magyarország-ellenes irredenta tervek szerint húzták meg a határokat.) 

A II. világháború rejtélyei.

A trianoni békediktátum 1947. évi „megismétlésekor” a békekötés diktálói sok tekintetben felülmúlták el-ső világháború utáni elődeiket. Mi is történt 1947-ben Párizsban? Minél több hiteles dokumentumát is-merjük meg az 1947-es párizsi békediktátumot előkészítő tárgyalásoknak, az egész 1945-től 1947-ig tartó színjáték annál abszurdabbnak, annál felfoghatatlanabbnak tűnik. A legszemléletesebb példa: amikor az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői Sztálin kénye-kedvének kiszolgáltatják Közép-, il-letve Kelet-Európát, nemcsak azt tudják Sztálinról, hogy tömeggyilkos és háborús bűnös, hanem azt is, hogy mire készül e térség országainak népei ellen. 

Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága a II. világháború után. 

 

Műhelyvezető: Kocsis István, író
Tervezett óraszám: 3 x 2 óra

 

 

A családi nevelés régi mintái, különös tekintettel a születés körülményeire és a gyermekévekre. E témában “annak a társadalomnak a szokásait igyekszem bemutatni, amelyben az ember az életet, s az őt eltartó teremtett mindeneket Isten ajándékának tekintette, s akképpen is bánt vele - becsülte meg. Azt a ma már csak igen szórványban föllelhető életformát, amelyben a született gyermeket áldásként fogadta a család, s a templomi keresztelő mellett a Nappal (Őrség, Göcsej) és a Holddal (Gyimes) is megáldatta; azt a közösséget, amelyben a szülőanyának a Boldogasszony minden bajtól megóvó ágyát készítették el, s a gyermek bölcsőjének is szentséges szerepe adódott, amelyben házasságra fészeknyi gyermek okán léptek a különneműek, s nászuk, amelyet a madarak január végi násza kapuzott, s az ezt követő Mária mennyegzője játék áldott - Isten közelében, a ház föntjében, a padláson történt. Azt az életformát, amelyben minden megpróbáltatás Istentől eredőnek tartott és könnyű szívvel fogadott el az ember, s éppen ezért javát, épülését szolgálta; amelyben a halál az utolsó átváltozást hozta, s készület előzte meg, advent, várakozás”.

              (Molnár V. József: Az emberélet szentsége Bp., 2001.)

 

Műhelyvezető: Molnár V. József  magyarságkutató, tanár
Tervezett óraszám: 9 x 1 óra 

 

Az esztendőkörös szokások, szokásjátékok bokra, amely a régi ember életét a mindig ugyanúgy és mégis mindig másképpen visszatérő változásokhoz, a Mindenség rendjéhez igazította.

“Az évkört már az ókorban tizenkét közel egyforma időtartamú résszé tagolta az égi egyenlítőn körbemozgó (a régi ember által megtalált és kitüntetett!) tizenkét csillagkép: az állatöv égi “képírása”. A tizenkét csillagképhez tizenkét egymást kiegészítő tulajdonság kötődött (kötődik!), földi életünk, élő környezetünk változásainak és átváltozásainak köre, rendszere. A változások és átváltozások időpontjaihoz, már a legrégibb, nyomot, emléket hagyó időkben őskép adta, hitrege alapozta szokásjátékok tartoztak; s fokozatosan lelket-testet rendező ünneppé nemesedtek az esztendőkörös változásrend kitüntetett pontjai. A középkori keresztény ünnepek (Jézusról, Szűz Máriáról, az angyalokról, prófétákról és a szentekről való megemlékezés alkalmai) csaknem kivétel nélkül az úgynevezett pogány ünnepek helyére kerültek. A régi formák, “edények” új tartalommal teltek meg. Az ókor végére megkövesült, személytelenné üresedett rendszert az élő, a személyes, az eredendő váltotta fel.”              (Molnár V. József: Kalendárium  Bp., 1998.)

                            

 Műhelyvezető: Molnár V. József magyarságkutató, tanár

 

 

A gyermekkel születő ősképek, azok rendszere, a gyermek eredendő rokonító gondolkodása, szent időtlensége - a gyermekrajzok üzenete.

“Aki megérti a gyermek képírását, közelebb kerül az alkotóhoz (a gyermekhez és az Istenhez egyaránt!), többet, lényegibbet tud meg róla, mint ezen üzenet ismerete nélkül. A gyermek nem titkolódzik, rajza nem titkosírás,a dolgok elmondásának eszköze csupán, hiszen nyiladozó értelme alkalmatlan arra, hogy szóvá tegye, mondatokba formálja, ami a lelkében fészkel, ami öröme, biztonsága. Alkalmatlan, hogy szóljon arról a világról, amelyet a Teremtő „ígért” neki (az ígért világot minden gyermek következetesen „számon kéri” a környezetétől). Arra is, hogy mondja: éppen az ígért világ, az összhang hiányában mi bántja, mi okozza késő beszédét, dadogását, gügyeségét…”                    (Molnár V. József: Ég és föld ölelésében  Bp., 1998.)

                            

Műhelyvezető: Molnár V. József magyarság kutató, tanár
Tervezett óraszám: 3 x 2  +  2 x 2 óra

 

*  *  *

 

 

Dr. Eöry Ajándok, Dr. Papp Lajos, Szabó György - gyógyítás, egész-ség

Bodnár György, Bogár László, Molnár Géza - gazdaság, gazdálkodás, építés

Harangozó Imre – vallás, hitvilág; 

Obrusánszky Borbála – őstörténet; 

Domonkos László – viselettörténet

Szabó Antónia – népművészetünk jelrendszere használati tárgyainkon, építészetünkben

 

 

Írott-festett vászonkelme azon technikáinak elsajátítása, mellyel kép hozható létre. Míg a kép készül, betekintést nyer készítője a mesterség ezen szegletén túl a saját és az egyetemes világképbe.

I. Félév: Az anyagismerettel párhuzamosan az ősműveltség és messzi eleink hagyatékának kelléktárából merítünk. Húsvét előtt a hagyományos tojásírással, annak jelkészletével, értelmével, szokásaival ismerkedünk meg. 

II. Félév: A magyar népmesekincsen keresztül, Pap Gábor által azonosított 12 évköri egységgel, azaz jeggyel, tulajdonságkörrel való megismerkedés a cél. Mindenki a saját jegyének megfelelő mesét rajzolja, festi, dolgozza fel, kb. 1x1 méteres vászonra az első félévben megismert technikák alapján.

Előre látható anyagköltség: 4.000 Ft/ félév.

 

Műhelyvezető: Hajdú Ildikó, óvónő
Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

  

Népi bőrművesség, pásztorkészségek, saját tervezésű használati tárgyak, öltözet kiegészítők készítése.

 

Műhelyvezető: Tóth Ilona, bőrműves              

Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 5.500,- Ft

 

Népi faragástechnikák elsajátítása hagyományos mintakincs alapján, tárgykészítés.

Műhelyvezető: Máté László, faszobrász              

Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra 

A hallgató külön költsége a tanfolyam teljes időszakára kb. 16.000,- Ft.

 

Különböző méretű és hasznú kosarak kötése, alaptechnikák elsajátítása. A hallgatók megismerkedhetnek a fonáshoz szükséges anyagokkal, azok termesztésével és  beszerzési lehetőségeivel; megtudhatják, mely szerszámok nélkülözhetetlenek a kosárfonáshoz; betekintést nyerhetnek a szalma, csuhé, gyékényfonás rejtelmeibe.

 

Műhelyvezető: Gelencsér Mária
Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 4.000,- Ft

 

Megismerkedünk a nemezkészítés hagyományával, hogy abból merítve mai világunkba illő tárgyakat készítsünk. Célunk, hogy olyan tudást adjunk a hallgató kezébe, amivel később bármit el tud készíteni nemezből. Megismertetünk új és hagyományos alapanyagokat, eszközöket és a nemezkészítés mai felhasználását.

 

Műhelyvezetők: Vidák Anna és Szedlák József, nemezelők
Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége a tanfolyami évre kb. 8.000,- Ft

 

A rajzműhelyben az előadások során bemutatott rajzpedagógiai módszer gyakorlati kipróbálása történik. Aki ezen rendszeresen részt vesz, biztos lehet benne, hogy elfelejtett belső látása újból megnyílik, képes lesz önmaga képi megfogalmazására és jobb megértésére. Rajzkészsége újból kibontakozik, öröme telik a rajzolásban, festésben. Ha pedagógus, akkor továbbiakban tanítani is fogja tudni, ha művészember, akkor segít művészetének megújulásában, ha egyszerűen érdeklődő, akkor életét egy újabb nagyszerű tevékenységgel fogja gazdagítani, amelyben örömét lelheti. A műhelymunka során az így felfedezett tudással népművészeti alkotásokat dolgozunk fel az aktuális természeti időszaknak megfelelően.

 

Műhelyvezető: Platthy István, rajztanár              
Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége kb. 3.000,- Ft

 

A madzagszövéstől a gobelinig, gyapjúszövés, székely festékesek, vászonszövés.

 

Műhelyvezető: Pirók Irén              
Tervezett műhelyfoglalkozás: 9 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 3.500,- Ft

 

Diákok és felnőttek történelmi és jeles napi játékai. A szokásjáték műhely feladata: az időszerű ünnep, rítus, szokásjáték szombati alkalmait létrehozza, segítse a hallgatók részvételét a játékokban. Elmélet, felkészülés, játék.

“Úgy érzem, kényelmes hozzáállás a hagyományos közösségek ünnepeit elhagyni azért, mert mások az életfeltételeink! Mivel az ünnepeket létrehozó törvényszerűség állandó, a közösség megmaradása érdekében meg kell találnunk a ma kor valódi ünneplésének lehetőségeit...   Munkám célja ..., hogy az ünnepek lényegét megérezve - megértve olyan élményt nyújtsak a hallgatóságnak, ami a szokásjátékok követésére ösztönzi őket, akár családjukban, akár mesterségesen szervezett közösségeikben”.

              (Részlet Barcsik Elza szakdolgozatából)

“Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Kiss Áron és a tudós néprajzkutatók máig tartó hosszú sora kezünkbe adták a célravezető nemes egyszerűség, a hozzáértés és a jó ízlés kulcsát.

Ne áltassuk magunkat avval, hogy a mai ifjúság műveltségében benne van, amit ők ajánlottak. Nincs benne. S ha valaki azt gondolná, nem érdemes hozzákezdeni sem, hisz oly bizonytalan a tanítgatás eredménye korunkban, a nyelv zagyva korában...   és mit tehet az ember, ha csak egy fűszál bízatott rá ...   annak azt ajánlom, dúdolja el magában az egyik legszebb csángó-magyar népdalunkat:

“Elment, elment az én párom, Le az úton, egy fűszálon...”

És dúdolja újra és újra, addig, amíg nem érti: egy fűszálon is el lehet veszni. Örökre.”

(Zilahi Józsefné óvodapedagógus)

Műhelyvezetők: Barcsik Elza óvoda- és drámapedagógus,

                            Monzák Péter drámapedagógus
Tervezett óraszám: 9 x 5 óra elmélet és előkészület+ 9 x 2 óra szokásjáték, ünnep, rítus

 

Olyanok jelentkezését várjuk, akik szeretnének jól és párjaikkal szépen is táncolni, de nem érnek rá táncegyüttesbe járni, színpadi szereplésekre sem vágynak. Akik épp ezért örülnek egy komoly, 1-2 éves képzésnek, állandó közösségben, ahol egymást is taníthatják a résztvevők. Akik lehetnek már táncosok, de olyan kezdők is, akik pontosan tudnak ritmusra mozogni, tisztán énekelnek és érzékenyek más művészetek iránt is….! 

A foglalkozás részei: éneklés, tánctanulás eredeti felvételekre, filmnézés, elmélet. Nyárra ajánlott tánctáborok, önköltséges részvétel alapján. Tervezett tánctípusok: női karikázók, férfitáncok (tempó, verbunk, legényes), dunántúli, kartali, szatmári, széki, mezőségi, kalotaszegi, moldvai táncok, valamint a mennyegző szertartásos tánca. Szükséges kellékek: bőrtalpú cipő, szoknya. A hónapközi, otthoni gyakorláshoz az énekszövegek jegyzéke és hangkazetta átmásolható. „Felvételi” az első januári alkalmon. Akit nem tudunk fogadni, annak egy másik műhelyt kell választani. 

A Magyar Hagyomány Műhelye többi résztvevőinek szombatonként 17.00-tól 19.00 óra között nyílik alkalma táncot tanulni a Táncműhely tagjainak segítségével. Célunk itt a táncolástól való félelem feloldása, hogy néhány lépéssel ugyan, de örömmel részt tudjon mindenki venni a közös, 20-22 óra közötti ünnepek élő zenés táncalkalmain.

 

Közös éneklés – keretében mindenki megismer és a tanfolyam végére megtanul egy csokrot. Ezen kívül a különböző foglalkozásokhoz, alkalmakhoz (szokásjáték műhely, táncműhely) is kapcsolódnak egyéb énekek, de mindenhol nem tud mindenki részt venni. 

Az egy teljes évre szánt énekeket a Műhely tanárai állítják össze, felvételük másolható lesz. A foglalkozás  szombaton 17.00 és 17.30 között lesz, Hintalan László vezeti.

 

Műhelyvezetők: Hintalan László János, tanár, táncházvezető

                            Erdei Gabriella, Táncművészeti Főiskola

Tervezett időtartam: 9 x 5 óra, + 9 x 2 óra közös tánc (és játék), valamint az esti ünnepek

 

 

Nem a ruha teszi… – vagy mégis? Az öltözködés mágikus vonásai. A beavatás egyre magasabb szintjeinek megfeleltethető nő öltözete. Az életszentség megjelenítése a viseletben. A műhely célja:

I. szellemi háttér feltérképezése;

II. saját öltözék megalkotása

 

A gyakorlati megvalósítás menete:

1. különböző minőségű textíliák és fonalak megismerése

2. saját szabásminta elkészítése

3. viseleti darabok: szoknya, kötény, ing, mellény varrása

4. különféle díszítések, technikák, öltésmódok elsajátítása, alkalmazása

 

Műhelyvezető: Sütő Zsuzsa, tanár
Tervezett időtartam: 9 x 5 óra

 

*  *  *

A kézműves műhelyek hallgatói külön költségét egyrészt a szerszámok ára, másrészt az anyagár képezi (ennek fejében az elkészített tárgy a hallgató saját tulajdona). A kézműves műhelyek készítik el a szokásjátékok eszközeit is. A műhelymunkához (mind a szellemi, mind pedig a kézműves foglalkozásokhoz) ajánlatos irodalom (könyv, jegyzet, hangfelvétel) egy része a helyszínen megvásárolható.

 

2012. január 27-én, pénteken 15 órakor a tanfolyam ünnepélyes megnyitása lesz a program, amelyet Végvári József előadása követ 

J E L E N T K E Z É S I    L A P

 

 

Alulírott jelentkezem és fölvételemet kérem a Magyar Hagyomány Műhelye egyéves tanfolyamra.

 

 

Név: ............................................................................ Foglalkozás: ...............................……………………

 

Kedvelt foglalatosság: ………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………......................

…………………………………………………………………………………………………......................

 

Születés ideje: …..........év, …….. hó ….. nap;

 

Lakcím (irányítószámmal): ..........……..........................................................................................................

 

Telefon: ................................................................... Villámlevél: ……..……………………….........……...

 

 

Kézműves műhelyek és játék-, táncműhely (a választott, egyetlen műhelyfoglalkozást kérjük aláhúzni):

 

              - Batikolás

              - Bőrművesség

              - Fafaragás

              - Kosárfonás

              - Nemezelés

              - Rajzműhely

              - Szövés

              - Szokásjátékműhely

              - Táncműhely

              - “Varázs”-műhely

 

Ezen jelentkezési lap beérkezési határideje 2012. január 10-e. A jelentkezés az első félévi díj első részletének 2012. januárban a helyszínen történő befizetésével lesz elfogadott.

 

 

 

Kelt: ............................................, 2011. ….. ..........................................

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                    ..........................................………

                                                                                                                                                                                                                     aláírás