A Népmûvészet Mestere kitüntetõ címet a Hagyományok Háza felterjesztésére, a kulturális miniszter jóváhagyásával adományozta a kormány Czérna Miklósnak, a vajdasági népmesekincs és mesemondói hagyomány éltetõjének, továbbadójának.
A kitüntetését az augusztus 19-én tartott központi ünnepségek után, Szabadkán, 2005. augusztus 27-én este, a IV. Nemzetközi Interetno Fesztivál gálamûsorán adta át Varga Imre szabadkai fõkonzul.
A fõkonzul méltató szavai után, a szabadkai Népkör nevében Brezovszky Roland köszöntötte az idõs Miklós bácsit, majd a Hagyományok Háza részérõl Agócs Gergely beszélt a vajdasági mesemondásról, a vajdasági mesekutatásról, illetve annak a ténynek a jelentõségérõl, hogy a magyar állam a határon túli magyar népi kultúra jeles egyéniségeit is támogathatja.
Mindezeket követõen a színpadra hívott Czérna Miklós elmondott egy legendamesét és egy tréfás anekdotát – ezzel láthatóan nagy sikert aratott a szabadkai fõtéren összegyûlt hallgatóság körében.
Czérna Miklós 1919-ben született, jelenleg az észak-bácskai Oromhegyesen lakik. A hagyományosabb mûfajok, állatmesék, legendamesék, Mátyás-trufák mellett tréfás és pajzán anekdoták, katonatörténetek kiváló elõadója. Az elmúlt években több neves folklorista is megfordult nála. Gyûjtött nála Burány Béla, a vajdasági magyar erotikus népmesék ismert gyûjtõje és kiadója, valamint az is az õ érdeme, hogy az újvidéki rádió stúdiójában készítettek Miklós bácsival felvételeket. Bodor Anikó népzenekutató a népdaltudása miatt kereste föl, Karácsony Molnár Erika folklorista a helyi hagyományokról, a népszokásokról kérdezte. Bodor Anikó hívta föl Raffai Judit szabadkai népmesekutató figyelmét Czérna Miklósra, így 2004 májusában, augusztusában és novemberében Raffai Judit a Hagyományok Háza két folklorista munkatársával és Dénes Zoltán operatõrrel filmfelvételeket készített. Czérna Miklós házában, illetve egy nyilvános szereplését, az oromhegyesi falunap is rögzítették.
A helyi közösség ismeri és „hasznosítja” Miklós bácsi tudását. Sokszor megkérték-megkérik, hogy meséljen, énekeljen vagy „egyszerûen” csak beszéljen a régi Oromhegyesrõl, a régi hagyományokról. Így részt vett több alkalommal a falunapokon, a "Napsugaras õsz" ünnepségen. Még nyolcvanon felül is ott volt a helyi „Gazdag ág” rendezvényén, amely a hagyományos ismeretek vetélkedõjét és a néprajzi szemlét egyesíti és amelyet 2004-ben a tizenhetedik alkalommal rendeztek meg.
A Népmûvészet Mestere címet tehát megérdemelten kapta Czérna Miklós, emellett azonban szimbolikus értéke is van, hogy a vajdasági magyar népi kultúrát a szövegfolklór területén is ilyen elismerés érte.