„Hol volt, hol nem volt…”, volt egyszer egy díjkiosztó ünnepség…
„Gratulálok! Nagyon ritka, hogy a rajzpályázatok díjkiosztója ilyen interaktív legyen! A gyerekek nagyon jól érzik magukat!”
Azt hiszem ez a három mondat magáért beszél. Az elsõ „Hol volt, hol nem volt…” Népmese Ünnep és Kiállítás nagy sikert aratott mind a gyerekek, mind az õket kísérõ szülõk és pedagógusok körében.
Hogy mirõl is van szó?
A Második Nagy Népmese Rajzpályázatra közel háromezer alkotás érkezett, melyet a háromtagú zsûri hosszas tanácskozás után tudott csak értékelni. Közel háromszáz rajzot méltattak arra, hogy felkerüljön a népmese honlap galériájába, s további százharmincöt alkotást, hogy kiállításon bemutathassák õket.
A kiállítás Budapesten az Aranytíz Mûvelõdési Központban került megrendezésre 2005. január 28-án. A rendezvény fénypontja a díjkiosztó gála volt, melynek során ötvennégy tehetséges fiatal kapott értékes díjakat. A beküldõ iskolák közül három intézmény (Igazgyöngy Alapfokú Mûvészeti Iskola, Pallavicini Sándor Általános Iskola, Szépia Rajzstúdió) részesült nívódíjban, melyet a számtalan szebbnél-szebb alkotásért ítélt oda a zsûri. Az értékelés nehéz feladatát Adorján Lászlóné (a zsûri elnöke), Kocsis Klára és Koszecz Sándor látták el.
„Gratulálok! Nagyon ritka, hogy a rajzpályázatok díjkiosztója ilyen interaktív legyen! A gyerekek nagyon jól érzik magukat!” Azt hiszem ez a három mondat magáért beszél. A „Hol volt, hol nem volt…” Népmese Ünnep és Kiállítás „tárt karokkal” fogadta a gyerekeket, hiszen egész napos kézmûves foglalkozással várta Adorján Lászlóné és Kádár Manni a gyerekeket. A díjkiosztó ünnepség után lazult a hangulat, szendvicsekkel, üdítõvel és pogácsával vendégelték meg a résztvevõket. A finom falatok után együtt csodálhattuk Az égig érõ fát, hiszen a Márku Színház közénk varázsolta ennek a csodálatos mesének a hangulatát. Megtudtuk hogyan szabadította meg Jancsi a királykisasszonyt a sárkány fogságából, s hogy ezen hõstettért elnyerte a királykisasszony kezét. Navratil Andrea és a Berbécs zenekar segítségével rögtön el is jártuk a lakodalmi táncot, hiszen a zenészek fergeteges hangulatot teremtettek moldvai zenéjükkel. De sajnos minden nap véges, így a Népmese Ünnep is véget ért…
Csak remélni tudom, hogy ez a nagyszerû kezdeményezés a jövõben is megállja a helyét, és mégtöbb ilyen szép napot ad a gyerekeknek. Hiszen értük vagyunk…
Pintér Viktória
A rendezvény képtárát és az alkotásokat a Népmese honlap Képtárában lehet megtekinteni.
A rendezvény támogatói voltak:
Ez úton is köszönjük a támogatást!