Hatvan éve hogy Finnország elvesztette Karélent és azt a Szovjetunióhoz csatolták, most mind többen hangoztatják a visszacsatolást Finnországban. Egy 100 000 aláírásból álló felhívás, ma azt követeli, hogy Oroszországgal kezdődjenek újra meg a tárgyalások.
A HIVATALOS Finnország még nem reagált e követelésre. A „Pro Karelia” szervezet, amely a száműzött-emigráns karéliak vagy azok leszármozattaiból áll, azt tervezi, hogy egy fél millió aláírást biztosan össze-gyűjtenek. Ez nem lenne egy lehetetlen feladat, hiszen egy friss közvéleménykuta-tás azt mutatja, hogy a finnek 38%-a pozi-tívan áll a gondolathoz, hogy Karelent és a többi északi és keleti részeket, amelyeket a második világháború után veszítettek el, most tárgyalásokkal, visszaszármaztatják.
Több, mint 400 000 karéli finnt kényszeritettek lakóhelyük elhagyására, amikor Szovjetunió átvette azt a részt.
A finnek közt az váltja ki a legnagyobb bizonytalanságot, hogy mi lesz a jelenlegi Karelen sorsa, és mibe kerülhet az elhagyatott „infrastruktúra” felépítése. Az „új karéliaiak” manapság különböző keleti népek keveréke, akiket a sztálini időkben kényszertelepítéssel odaköltöztettek vagy egyeseknek előnyöket ígértek, ha odaköltöznek.
Karelen visszaszármaztatása Finnországhoz, a finnek nem újkori feltevés, hiszen a téma még Urho Kekkonen, (finn elnök 1956-81), idejében is aktuális volt. Ez a finn kívánság soha nem talált elegendő megértésre a keleti szomszédnál. Az évek multán ez a téma, fel sem merült a két ország között, napjainkig.
|
Az utóbbi hetekben, viszont a Karéli kérdés tüzes témává alakult Finnország és Oroszország kapcsolatában. Az orosz nagykövet másodembere Vjatjeslav Tutjnin először megvádolta Finnországot hogy nem helyezi előtérbe az orosz-finn kapcsolatokat, másodszor pedig felrótta, hogy Finnország már nem egy hídépítő ország Oroszország és az EU között. Ezután nagy sietve Vladimir Grinin nagykövet biztosította a finn felet, hogy a kapcsolat a két ország közt mégis kitűnő, amit a finn vezetők is igazoltak.
A múlt héten megjelent „Helsingin Sanomat” közvélemény-kutatása szerint Finnországban az orosz gyűlölet nagyobb, mint a többi volt szovjet államban. 62 százaléka a finneknek negatív az oroszokkal szemben. Egy hasonló kutatás Oroszországban viszont azt mutatta ki, hogy az oroszok a barátaik közé sorolják a finneket.
Stefan Lundberg, Dagens Nyheter (Helsinki)