A Váralja Szövetség tiltakozását fejezi ki a kanadai-román vegyesvállalat, a Roşia Montană Gold Corporation által az erdélyi Verespatakra tervezett arany- és ezüstbánya megnyitása ellen. 

 

Tiltakozásunknak különös aktualitást ad, hogy a már tíz éve tervezett bányanyitás elé nem várt akadályok gördültek: a Roşia Montană Gold Corporation anyavállalata, a Kanadában bejegyzett Gabriel Resources gazdasági nehézségei miatt beruházásait leállítja. Emellett a romániai belpolitikai változások is újabb lehetőséget adnak arra, hogy Verespatak és környezete megmenekülhessen, folyóink tisztasága és ivóvizünk jó minősége megmaradhasson, mivel az új kormányzat már nem támogatja a bányanyitást. 

A verespataki bányaberuházást a Váralja Szövetség az alábbiakban tételesen felsorolt okokból ellenzi. 

 

1. A bányászat során a bányacég mára elavultnak számító és rendkívül környezetszennyező cianidos technológiát alkalmazna. Egy esetleges természeti katasztrófa, emberi mulasztás esetén a 2000-ben már megtapasztalt ciánszennyezés többszöröse érné el Magyarországot a Maros folyó közvetítésével. Egyelőre kevesek előtt ismert tény, hogy a Maros-hordalékkúp, amely Magyarország egyik legnagyobb felszín alatti vízkészletét rejti, érzékeny kapcsolatban áll a felszíni vizekkel, így a Maros 

folyóval is. Egy ciánszennyezés megmérgezhetné a Dél-Alföld jelentős részének vízellátását biztosító vízkészletünket! 

 

2. A cianidos technológia nemcsak ivóvízkészletünkre, hanem folyóinkra és vizes élőhelyeinkre nézve is komoly kockázati tényező. Egy esetleges ciánszennyezés megölné folyóinkat, elvéve vidéki honfitársaink megélhetését. A tragédia egyszer már megtörtént, Magyarországot azóta sem kárpótolták. 

 

3. A bánya üzemeltetése rendkívüli mértékű környezetszennyezéssel járna együtt, amely a bányacég becslései szerint is száz éven át szennyezné a Kárpát-medence vízrendszerét. 

 

4. Verespatak páratlan, műemléki értétekben gazdag történelmi városközpontja az erdélyi bányavárosok egyike, épített öröksége része nemzeti kultúránknak. Megóvása 

elsőrangú nemzeti érdek! 

 

5. Valójában nem érdeke a helyi lakosságnak egy olyan beruházás megvalósulása, amely során maga a település is megsemmisül, miközben a környező – természeti értékekben gazdag – táj véglegesen tönkremegy. Az aranyból a helyiek lényegében nem részesednének, a bányacég mindössze 15 évig adna munkát a helyieknek. 

 

A Váralja Szövetség a fenti okokból a verespataki bányaberuházás megakadályozását nemzeti ügynek és magyar belbiztonság-politikai célkitűzésnek tartja. Álláspontunk meghozatalában kizárólag a magyar nemzeti érdekeket és a fenntarthatóság alapelveit vettük figyelembe. 

 

Úgy véljük, Magyarország Kormányának kötelessége, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás megakadályozását nemzetpolitikai célkitűzései közé emelje – különösen azáltal, hogy az ügy új lehetőségeket kapott. Számunkra nem utolsó szempont az sem, hogy Verespatak olyan határokon átívelő kérdés, amely a magyar és a román társadalmat nem szétválasztja, hanem összeköti. 

 

A Váralja Szövetség ezért egy tanulmány kidolgozását követően kezdeményezni fogja Magyarország Kormányánál a verespataki bányaberuházás elleni hivatalos magyar 

fellépést. 

 

Budapest, 2012. szeptember 27. 

 

Váralja Szövetség