MAGYAROK' EREDETE A' RÉGI, ÉS MOSTANI MAGYAROKNAK NEVEZETESEBB TSELEKEDETEIVEL EGYÜTT
A' magyaroknak Országlásáról és azoknak emlékezetesebb tselekedeteiről, a' Nemzetnek kezdetétől fogva III. András királyig.

Írta: Szekér J. Aloysius
A' Böltselkedésnek, és Szentséges Theológiának Tanítója, most pedig tábori pap.

Második Bővített Kiadás
Az árra kötetlen 5 forint
PESTEN, Hartleben Konrád Adolf könyvtárosnál, a Vátzi útszában, 1808.

Digitalizálta: Sáfár István (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
Valós történelem levelező lista (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Tartalomjegyzék
AZ ELSŐ KIADÁSHOZ TARTOZÓ ELŐLJÁRÓ BESZÉD. 2
A MÁSODIK KIADÁSHOZ TARTOZÓ ELŐLJÁRÓ BESZÉD 5
ELSŐ KÖNYV. 9
ELSŐ SZAKASZ. 9

§ 1. A' Magyar Nemzetnek eredete. 9
§. 2. A' Magyarok Eleinek első lakó-helye. 10
§. 3. Az első Magyaraknak, vagy is, akkor úgy neveztetett Hunnusoknak élete, rende, és szertartása. 12
§. 4. Azoknak áldozatja, és annak ideje 's helye. 13
§. 5. Birodalmok szaporodván, két részre osztatik. 13
§. 6. Hunnusok Birodalmának első emlékezete a' régi írásokban. 14

TEUMAN. 15

METEUS. 16
§. 9. Először a' Tatárok, azután az Éjszaki népek ellen hadakozik Meteus. 16
§. 10. Meteus a' Sinabeliekkel hadat visel, és rajtok győzedelmeskedik. 17
§. 11. A' Sinaiak fortélyjal akarják meghódítani a' Hunnusokat. 18
§. 12. Meteus' Hunnok Fejedelmének halála. 19

LAOCHAM. 19
§. 13. A' Sinai Császár Laochamot Követséggel tiszteli. 19
§. 14. Midőn a' Sinaiak tétováznak, Laochám nagy pusztítást tesz Chensy Tartományban. 20
KIUNTCHING. 21
§. 15. Kiuntching ellenkezéssel van a' Sinaiakhoz. 21
§. 16. A' Sinaiak magok szerentsétlenségire felbontják a' békességet. 22
§. 17. A' Sinaiak haszontalanúl szándékoznak a' Hunnok Biradalmát elrontani. 23

ICHISIEUS. 23
§. 18. Ichisieus Császárságra lépvén, a' Sinaiakkal szüntelen ellenkezésben vagyon. 23
§. 19. Békességet akarván kötni, nagyobb elenkezésbe esik. 25

OUGOEI. 25
§. 20. Ougoei Birodalmának kezdete tsendes. 25
§. 21. A' Hunnok Fejedelme személye szerint a' Sinai Birodalomba szándikozik. 26

OUSULI. 27
§. 22. Gyenge korában lészen Oesuli Fejedelemmé. 27

KIULICHO. 27
§. 23. Kiulicho lesz Császár a' Hunnok között. 27

TCIETIHE. 28
§. 24. Keményen bánik a' Sinai Követtel. 28
§. 25. A' Hunnok kétszer győzedelmeskednek a' Sinaiakon. 29

HOLOKO. 30
§. 26. Dítséretesen vetekednek Tcietihének két fajai a' Birodalomról. 30
§. 27. A' Leulan Országot Birodalma alá hódítja Holoho Fejedelem. 31
§. 28. Hadat visel a' Sinaiakkal. 32
§. 29. Kegyetlen áldozatot tesznek a' Hunnusok. 33

HOYENTI. 34
§. 30. A' meghólt Császárjoknak végső rendelésit a' Hunnok elváltoztatják. 34
§. 31. Hoyenti Uralkodásának szerentsésebb a' kezdete, hogy sem a' vége. 35

HIULI. 36
§. 32. Az özvegy Császárnénak Attya Zenebonát indít a' Sínaiak, és Hunnok küzött. 36

VOJENKIUTI. 37
§. 33. Rosz erkőltsének emlékezetét hagyta maga után. 37

HONHÁZI. 38
§. 34. A' Fejedelemség eránt nagy hasonlás vagyon a Hunnusok között. 38
§. 35. Honházi az Öttsével viaskodik. 39

FOTCHULOJOTI. 40
§. 36. A' meghalt Honházi Császár Feleségeinek példás vetekedése. 40
§. 37.A' Hunnus Fejedelemnek Követje álhatatlan a' maga Urához. 40

SOBIAJOTI. 41
§. 38. Tsendesen Országol. 41

TOHEAJOTI. 42
§. 39. Nyúgodalmason uralkodik. 42

OUTCHOULIEOUJOTI. 42
§. 40. A' Sinai Császár a' Hunnusohhoz idegenséget mutat. 42
§. 41.A' Hunnok Fejedelme látogatására megy a' Sinai Császárnak. Kr.u. 1 43
§. 42.Felbomlik a' két Udvar között való barátság. 43

HIENLE. KR.U. 13 44
§. 43. Szűntelen való ellenkezésben vagyon Hienle a' Sinai Császárral. 44

JUUS. KR.U. 18 45
§. 44. A' Sinai Császár Juust leteszi a' Fejedelemségről. 45
§. 45. A' Sinai Birodalomnak igáját a' Hunnoh kirázzák nyakokból. Kr. u. 42 46

PUNUH. KR.U. 46 46
§. 46. Juusnak az ő Fija eránt tett rendelései haszontalanok lettek. 46
§. 47. A' Hunnusok Napkeleti Birodalmának végső veszedelme kezdődik. Kr.u. 48 47
§. 48. Napkeleten a' Hunnusok Birodalmának vége szakad. Kr.u. 49 49
§. 49. Elhagyván Hazájokat, Napnyúgot felé indúlnak. Kr.u. 318 50


MÁSODIK SZAKASZ. 50
§. 1.A' Hunnusoknak Európába való készülete. 51

BALAMBER. KR.U. 374 51
§. 2. Európába való bejövetele. 51
§. 3. Pannóniában letelepednek. 51

KARATON. KR.U. 386 52
§. 4. Theodózius Császár embertelenül bánik a' Hunnok Követjével. 52
§. 5.A' Keresztény Hitnek kezdete a' Hunnusoknál. 52

ULDIN KR.U. 399 53
§. 6.A' Hunnok Királyja kedvez a' Rómaiaknak. 53

BENDEKUTZ. KR.U. 410 53
§. 7. Aetius Római Vezér a' Hunnusoknál neveltetik. 53
§. 8. Bendekutz rendelése. 53

ATTILA. KR.U. 434 54
§. 9. Attila kezd Országlani. 54
§. 10. A' Napkeleti Birodalmat adózóvá teszi. 55
§. 11.Napnyúgoti Népek ellen indúl Attila. Kr.u. 451 55
§. 12.Attila Aetiussal vérontó ütközetet tart. 56
§. 13. Olasz Ország' romlására készül Attila. Kr.u. 452 57
§. 14. Velentze Városának kezdete. 58
§. 15. Olasz Országnak sok nevezetes Városait pusztítja Attila. 58
§. 16. Róma Városának pusztításáról Leo Pápa lebeszélli Attilát. 60
§. 17. Attila halála, és temetése. Kr.u. 454 61
§. 18. A' Hunnusok Birodalmának vége szakad Európában. Kr.u. 469 62


HARMADIK SZAKASZ 64
§1. Az Avarok Napkeleten Országlanak. 64
§2. Napnyugot felé indulván béjönnek Európában. Kr.u. 553 64
§ 3. Pannóniát elfoglalják. Kr.u. 557 65
§ 4. Nagy Károly Napnyugoti Császár az Avarokat meggyőzvén, adózóvá teszi. Kr.u. 791 66
§ 5. Az Avarok' Fejedelme megkereszteltetik. Kr.u. 792 67
§ 6. Szoros törvény alá veszi Károly Császár az Avarokat. 68
§ 7. Az Avarok közzül sokan Kersztény Hitre tértek Nagy Károly Császár idejében, úgyhogy már azon időben is vóltak Püspökségek az Avaroknál Pannóniában. Kr.u. 795 69


NEGYEDIK SZAKASZ 72

§ 1. Magyarok nevezetének eredete. 72
§ 2. Hazánkban a' Magyarok neve alatt béjött Népnek eredete. 72
§ 3. A' Magyaroknak Ásiából Európába való készűlete. 73

ALMUS KR.U. 884 74
§ 4. Kiindúlnak a' Magyarok Ásiából. 74
§ 5. Európában bejövetelek után első ütközetek vólt Orosz-Országban Kiovia Városánál. Kr.u. 889 74
§ 6. A' Magyarokhoz kaptsolják magokat a' hét Kun Vezérek ésa bészállanak velek egyűtt Magyar-Országban. 76
§ 7. Elérkezések után leg-elsőben Ungvárt veszik meg a' Magyarok. 78

ÁRPÁD KR.U. 889 78
§ 8. Fejedelemnek választatik Árpád. 78
§ 9. Árpád Zalánt a' Bolgárok Fejedelmét, a' ki a' Duna, és Tisza között uralkodik vala, meggyőzi, és az egész földet, mellyet bír vala, elfoglalja. Kr.u. 889 79
§ 10, Árpád a' Szamos és Maros vizei jözött lévő földnek elfoglalására Menmoroth ellen egynehány Magyar Vezéreket küld. Kr.u. 890 82
§ 11. Bihar Várát elfoglalják a' Magyarok. Kr.u. 891 83
§ 12. Tuhutum elfoglalja ErdélyOrszágot. Kr.u. 892 83
§ 13. A' Magyarok a' Maros vizétől egész a' Dunáig terjedett Tartományt magokévá teszik. Kr.u. 893 84
§ 14. Belgrádnál szerentsésen viaskodnak a' Magyarok, onnan Horváth-Ország ellen indúlnak. 85
§ 15. Arnuf Napnyúgoti Császár segítségűl hívja a' Magyarokat. 86
§ 16. A' Bolgárok Királyjával való had után a' Magyarok magokévá teszik Pannóniát. 86
§ 17. Árpád Fejedelem, és a' Népnek Nagygyai felosztják magok közt az eddig nyert földet. Kr.u. 894 87
§ 18. Karinthiát, Baváriát, és Olasz-Országot pusztítják a' Magyarok. Kr.u. 900 88
§ 19. Baváriában megverettetnek a' Magyarok; ők pedig azután meggyőzvén Lajos Császárt adózóvá teszik. Kr.u. 901 89
§ 20. Árpád' halála és temetése. Kr.u. 907 90

ZOLTÁN KR.U. 907 90
§ 21. Zoltán szeretsésen kezdi Fejedelemségit. 90
§ 22. Zoltán Fejedelmet elfogják a' Németek. Kr.u. 925 91
§ 23. Henrik Császártól a' Magyarok meggyőzettetnek. Kr.u. 934 91
§ 24. Több esztendőkig tartanak a' Magyarok és Németek között való villongások. Kr.u. 948 92

TOXUS KR.U. 948 93
§ 25. A' Napkeleti Császárt adózóvá teszik a' Magyarok. 93
§ 26. Berengárius nagy számú pénzt fizet a' Magaroknak. 94
§ 27. Otto Császár a' Magyaroknak három legfőbb Hadi Vezéreit elfogja és felakasztatja. Kr.u. 956 95
§ 28. A' Görögöktől meggyőzettetnek a' Magyarok Adrianopolis Városánál. Kr.u. 970 96
§ 29. A' Magyarok térítésére jön Sz. Volfgang. Kr.u. 971 98

GEISA KR.U. 972 99
§ 30. Geisa az Otto Császárral tett frigyet megerősíti. 99
§ 31. A' Magyaroknak az Évangyéliom hírdettetik. Kr.u. 973 99
§ 32. Két Püspöpségre osztatnak fel a' Magyarok. 100
§ 33. Szent István születik Geisa és Sarolta Fejedelmi Szülőktől. Kr.u. 983 101
§ 34. Geisa Pannónia hegyére behozza a' Sz. Benedek Szerzetesseit. Kr.u. 995 101
§ 35. Geisa Herczegnek Magzoti, és azok eránt tett okos rendelései. Kr.u. 997 102

SZENT ISTVÁN KR.U. 997 103
§ 36. Szent Isván Magyarok' Fejedelme lészen, azután pedig Királynak koronáztatik. Kr.u. 1000 103
§ 37. Kupa Herczeget méggyőzi Sz. István. Kr.u. 1003 104
§ 38. Gyula Herczeget meggyőzvén Sz. István, Erdélyt Magyar-Országhoz kaptsolja. Kr.u. 1004 105
§ 39. A' Bolgárok ellen hadakozik, és azokat meggyőzi Szent István. 107
§ 40. Konrád Császár Szent István ellen hadat indít. 107
§ 41. Az Ország Vármegyékre felosztatik, és Nádor-Ispánság, és Fő Ispánságok kezdődnek Magyar-Országban. 109
§ 42. Ország-Gyűlést tart, és Törvényeket hoz Szent István. 110
§ 43. Első Szerzetes Klastromok Magyar-Országban. 110
§ 44. Imre Herczegnek jó és okos nevelése. 112
§ 45. Szent Istvánnak okos rendeléseit Imre Herczeg reménytelen halála félbe szakasztja. Kr.u. 1031 113
§ 46. Péternek a' Magyar Királyságra útat tsinál Szent István. 113
§ 47. Négyen az Ország Nagygyai közül Sz. Istvánt orozva meg akarják ölni. 115
§ 48. Szent Istvánnak végső rendelései, és annak bóldog halála. Kr.u. 1038 116
§ 49. A' Magyar-Nemzet már Sz. István idejében nagyon szerette a' Deák-nyelvet, vóltak Oskolák már akkor Magyar-Országban. 117
§ 50. Sz. István idejében sokan vóltak, a' kik a' Magyar Anyaszentegyházban szent élettel fényeskedtek. 119

PÉTER KR.U. 1038 119
§ 51. Péter Magyar Királynak koronáztatik. Kr.u. 1038 119
§ 52. Pétert erkőltstelensége miatt a' Magyarok leteszik a' Királyságból. Kr.u. 1041 120

ABA SÁMUEL KR.U. 1041 121
§ 53. Aba Samut választák Királynak a' Magyarok, de ez is kegyetlenkedik rajtok. Kr.u. 1041 121
§ 54. Sz. Gellért Csanádi Püspök jövendőlése szerint Aba Samu Király három esztendeig való Királysága után megölettetik. Kr.u. 1044 123
§ 55. Aba Samu Királyban vóltak némelly ditséretes erkőltsök. 124
§ 56. Péter viszsza tétetik a' Királyságba, és attól ismét megfosztatik. Kr.u. 1046 126

I. ANDRÁS KR.U. 1046 127
§ 57. I. András emeltetik Péter után a' Királyságra. 127
§ 58. I. András megengedi az Országban a' Pogány rendtartást. Kr.u. 1046 127
§ 59. Nagy üldözés támad a' Magyar Anyaszentegyházban. Kr.u. 1046 128
§ 60. I. András Király megkoronáztatik, és a' pogány rendtartást, mellyet előbb félelemből megengedett, most keményen megtíltja. Kr.u. 1047 129
§ 61. Előbb, hogy sem III-dik Henrik Császárral megütközzön András, a' Tihani Klastrom' építésről fogadást tészen. 130
§ 62. Henrik Császárt másodszor is meggyőzi András Király. Kr.u. 1051 132
§ 63. IX-dik Leo Pápa Magyar-Országba jön, és Henrik Császár, 's András Magyar Király között békességet szerez. Kr.u. 1052 133
§ 64. Radó Palatinus emberűl viseli magát a' Horvátok ellen. Kr.u. 1052 134
§ 65. András és Béla között viszálkodás támad. mellyből Andrásnak veszedelme következik. 134
§ 66. I. András Királynak hibái és dítséretes erkőltsei. Kr.u. 1061 135

I. BÉLA KR.U. 1061 136
§ 67. I. Béla Királynak koronáztatván, okos, és hasznos rendeléseket tesz az Országban. Kr.u. 1061 136
§ 68. Az Ország Gyűlésében okossan, és erőssen védelmezi a' Keresztényi Hitet. 137
§ 69. Hírtelen halállal végzi Országlását. Kr.u. 1063 137

SALAMON KR.U. 1063 138
§ 70. Salamont másodszor is megkoronázzák a' Magyarok. Kr.u. 1063 138
§ 71. Gróf Vid' veszedelmes tanátsából zendűlés támad az Országban. 139
§ 72. Desiderius Győri Püspök eggyességet szerez Salamon Király, és Béla fijai között, azután Geisa maga kezével teszi Salamon' fejébe a' Koronát. 140
§ 73. Salamon Király a' Kunokkal való Hadban nagy hasznát veszi Geisának, és Lászlónak. 141
§ 74. Belgrád' megvételekor, a' hol leg-ditsőségesebben viselte magát a1 Sopron-Vármegyei Nemesség, Geisa, és László gyanúságba esnek Salamon Király előtt. Kr.u. 1072 143
§ 75. Vid Grófnak rosz tanátsát követvén Salamon Király, az Országot elveszti. Kr.u. 1074 145

I. GEISA KR.U. 1074 148
§ 76. Geisa akaratja ellen felveszi a' Királyságot. Kr.u. 1074 148
§ 77. Geisa midőn Salamonnal egyességre akar lépni, e' világból kiszóllíttatik. Kr.u. 1077 149

SZENT LÁSZLÓ KR.U. 1077 150
§ 78. Szent László Salamont a' Visegrádi tömlötzbe rekeszti. Kr.u. 1077 150
§ 79. Szent István koporsója felnyitásakor a' Visegrádi tömlötzből kieresztetvén Salamon, új háborúságot kezd maga veszedelmére. Kr.u. 1083 151
§ 80. Horváth-Országot a' Magyar Koronához kaptsolja Sz. László Király. Kr.u. 1092 153
§ 81. Sz. László kétszer ütközik meg a' Kunokkal, és mind annyiszor győzedelmeskedik. Kr.u. 1091 154
§ 82. A' Magyar Anyaszentegyházban megvólt engedve a' felszentelendő Egyházi embereknek a' házasság Sz. László Király idejében. 155
§ 83. Az Ország Bóldogságával egybe-kaptsolja László az Isteni ditsőségnek elő-mozdítását. 156
§ 84. Sz. László Országlásának vége. Kr.u. 1095 157

KÁLMÁN KR.U. 1095 158
§85. Kálmán a' Magyar Koronához kaptsolja Dalmátziát, Rámát, és Horváth-Országnak a' Tengerhez közelebb való részit. 158
§ 86. A' Keresztes Katonák Magyar-Országban zenebonát támasztanak. Kr.u. 1096 159
§ 87. Az Orosokkal, és Kunokkal szerentsétlenűl ütközik meg. 160
§ 88. Kálmánnak Álmuson elkövetett kegyetlensége. 161
§ 89. Kálmán Királynak végső rendelése, és halála. Kr.u. 1114 163

II. ISTVÁN KR.U. 1114 164
§ 90. Gyemge korában veszi fel a királyságot. Kr.u. 1114 164
§ 91. Előbb a' Görögökkel, utóbb a' Velentzeiekkel hadat visel, és Dalmátziát viszsza nyeri. Kr.u. 1123 165
§92. Mind az Oroszok, mind pedig a' Tsehek ellen haszontalanúl indúl meg István. Kr.u. 1125 166
§ 93. A' Kunoknak ismét más felekezete telepedik le Magyar-Országban. Kr.u. 1125 167
§ 94. II-dik István okos rendeléseket tesz az Országban, maga pedig az Istenhez tér. Kr.u. 1131 167

II. BÉLA. KR.U. 1131 168
§ 95. Második, vagy is Vak Béla szerentsésen kezdi Királyságát. Kr.u. 1131 168
§ 96. Egyéb tselekedetei, és élete' vége. Kr.u. 1141 170

II. GEISA KR.U. 1141 170
§ 97. Geisa Király' idejében szállottak bé a' Szászok Erdély-Országba. Kr.u. 1143 170
§ 98. Győzedelmeskedik mind Borich, mind pedig az Austriai Németek ellen. 172
§ 99. Konrád Császár a' Keresztes Vitézeket által-vezetvén Magyar-Országon, minden Klastromokban nagy húzást vonást tesz. Kr.u. 1147 173
§ 100. Mánuel Görög Császár, és Gaisa Királyunk között ellenkezések történnek. Kr.u. 1151 173
§ 101. Viszálkodás támad Geisa Király, és annak testvérei között. 174
§ 102. Némelly nevezetesebb tselekedetei, és élete vége II-dik Geisa Királynak. Kr.u. 1161 175

III. ISTVÁN KR.U. 1161 175
§ 103. A' Magyarok III-dik Istvánt Királynak választják, és a' Görögöktől való félelmekben azt ismét a' Királyságtól megfosztják. Kr.u. 1161 175

II. LÁSZLÓ. KR.U. 1161 177
§ 104. II-dikLászlónak rövid ideig tartó Királysága. Kr.u. 1162 177

IV. ISTVÁN. KR.U. 1162 177
§ 105. IV-dik István a' Görög Császár' segítsége által Magyar Király lészen, de attól ismét megfosztatik. Kr.u. 1162 177
§ 106. III-dik István viszsza tétetik a' Királyságra, és a' Görög Császárral megegygyez. Kr.u. 1162 178
§ 107. Bélát viszsza kívánja a' Görögöktől. 179
§ 108. A' Görögökkel való hadakozásra okot nyújt IV-dik Istvánnak nyughatatlansága. Kr.u. 1164 180
§ 109. A' Görögök elfoglalják Dalmátziát, II-dik István pedig ezen korán való szomorúságában meghal. Kr.u. 1166 181

III. BÉLA KR.U. 1173 183
§ 110. III-dik Béla Követek által Görög-Országból Királyságra hívattatik. Kr.u. 1173 183
§ 111. A' Kantzelláriusi Hívatal kezdődik Magyar-Országban. Kr.u. 1175 184
§ 112. Az Egyházi dolgokban rendeléseket tesz. Kr.u. 1182-1192 184
§ 113. Dalmátziát a' Görögöktől viszsza veszi, Galitziát pedig a' Magyar Kornához kaptsolja. Kr.u. 1180 186
§ 114. III-dik Béla Király több esztendőkig békességgel uralkodván, életét végzi. Kr.u. 1196 187

IMRE KR.U. 1196 189
§ 115. Imre nagy illetlenséggel bánik a' Vátzi Püspökkel mingyárt Királyságának kezdetén. Kr.u. 1196 189
§ 116. A' testvér Öttsével Andrással meg nem egygyez. 190
§ 117. Servia egészen a' Magyar Koronához kaptsoltatik. Kr.u. 1202 191
§ 118. Imre a' Koronát maga fijára Lászlóra hagyja. Kr.u. 1204 191

III. LÁSZLÓ. KR.U. 1204 192
§ 119. Lászlót Béssbe viszi az Annya, és ott meghal. Kr.u. 1205 192

II. ANDRÁS. KR.U. 1205 193
§ 120. Gertrúdis Királyné megölettetik. Kr.u. 1206 193
§ 121. András Király Jérusálem felé megindúl. Kr.u. 1217 196
§ 122. Hazájába viszsza térvén Ország Gyűlést tart. Kr.u. 1222 197
§ 123. András Királynak az öregebbik fijával Bélával való viszszálkodása. 198
§ 124. Szent Domonkos fijainak béjövetele, és Remete Sz. Pál Szerzetének kezdete Magyar-Országban. Kr.u. 1221 199
§ 125. A' Sirmai Püspökség és több Apáturságok kezdődnek. Kr.u. 1208-32 199
§ 126. Robert Esztergomi Érsek egynéhányat az Ország' Nagygyai közzül kiátkoz az Anyaszentegyházból. 200
§ 127. András Királynak gyermekei eránt tett rendelései, és élete' vége- Kr.u. 1235 201

IV. BÉLA. KR.U. 1235 202
§ 128. Béla Király első keménységével sokat elidegenít magától az Ország Nagyjai közzül. Kr.u. 1235 202
§ 129. A' Kunoknak harmadik felekezete letelepedik Magyar-Országban. Kr.u. 1239 203
§ 130. A' Tatárok siralmas pusztúlásra hozzák az egész Magyar-Országot. Kr.u. 1241 204
§ 131. Viszsza tér Béla Király, és a' Tatároktól elpusztíttatott Országot helyre állítja. Kr.u. 1242 216
§ 132. Béla Király Austriai Fridrikkel hadakozik. Stájer Országot meghódítja; de azt ismét maga Fijának megbántásával Ottokarusnak engedi. Kr.u. 1243 218
§ 133. A' Tatárok ismét szándékoznak Magyar-Országba kiűtni, ezt hogy meggátolja, Követeket kűld Tatár-Országba a' Római Pápa. Kr.u. 1245-60 220
§ 134. IV Béla Király felkeresteti a' Napkeleti Tartományokban maradott Magyarokat, a' kik a' Volga vize mellett fel is találtattak. Kr.u. 1264 223
§ 135. Életét végzi. Kr.u. 1270 226

V. ISTVÁN KR.U. 1270 227
§ 136. V. István Ottokarral hadakozik, azzal megbékélvén életét végzi. Kr.u. 1270-72 227

IV. VAGY IS KÚN LÁSZLÓ. KR.U. 1272 229
§ 137. Dítsőséges vólt IV-dik László' uralkodásának kezdete. Kr.u. 1272 229
§138. Annak erkőltse megvesztegettetik. Kr.u. 1280 230
§ 139. Az Országnak abból következett bóldogtalansága. Kr.u. 1285 232
§ 140. Annak orvoslásáról gondolkodnak az Ország' Nagyjai. Kr.u. 1289 233
§ 141. IV. László a' Kúnoktól megölettetik. Kr.u. 1290 233

III. ANDRÁS KR.U. 1290 234
§ 142. Két ellensége támad harmadik Andrásnak. 234
§ 143. Erőt vesz mind a' kettőn. 235
§ 144. Szomorúságában meghal. Kr.u. 1301 236