ImageElhunyt Forrai Sándor, a rovásírás-kutatás legnagyobb magyar alakja
1913. március 18 - 2007. május 25.

Búcsúztatása június 10-én, a 10 órai istentisztelet után lesz
a Budapest, XIII. ker. Frangepán u. 43. sz. alatti
református templomban.

Sanyi bácsi távozott közülünk, békésen, szelíden, ahogyan életében ismertük. Nélküle csak azért nem érezzük teljesen magányosnak magunkat, mert az általa megjelölt úton ma már ezrek haladnak velünk. Fiatalok és kevésbé fiatalok együtt. Ő, aki a tanulást és tanítást mindennél fontosabbnak tartotta, két évtizede tartó világtalanságra kárhoztatott életében éppen azoknak az arcát nem láthatta egyetlen pillanatra sem, akik legjobban tisztelték, és akiknek csak a hangját hallotta találkozásukkor. Őket ennek alapján azonosította és mosolyodott el, amikor szavaikból értesült a fiatalok körében egyre népszerűbb rovásírásról, a Kárpát-medencei Rovásírásversenyek népszerűsödéséről.

Egyetlen napjainkban is élő, az igaz magyar (ős)történelemről előadást tartó, könyveket író hírneves személyiség sem tudott hozzá hasonló hatással lenni a tanulóifjúságra. Mert ő a szilárd alapokra helyezte a hangsúlyt. Tudta, hogy enélkül nem építhető biztonsággal semmiféle díszes palota, de még kunyhó sem.

Hihetetlen beleérző képességgel oldotta fel a latin és a rovásírás ábécé magánhangzó jelölésbeli feszültségét azzal, hogy elenyésző módosítással, új betűk létrehozása nélkül tette lehetővé a hosszú latin magánhangzók átírását rovásírásra. A fent említett rovásírásversenyeken ma már csak ez a "Forrai ábécé" használható, így a tanulók kikerülhetik a kétféle ábécé szavainak egymástól eltérő helyesírását.

E sorok írója és felesége, Friedrich Klára végtelenül megtisztelőnek tartja, hogy ez a nagy tudású ember megbízta életműve folytatásával. Ezzel a felelősséggel eddig sem volt könnyű együtt élni, Tanár úr eltávozásával pedig csaknem elviselhetetlenné válhatna ez a teher. Hogy mégis tovább lehessen csinálni, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a Forrai Sándor gondolatiságát vallók irántunk már eddig is kinyilvánított rokonszenve, segítsége.

Kérjük őket, hogy szellemi tanítónkhoz méltó életvitellel, tudásuk továbbadásával a jövőben is öregbítsék őseink műveltségi hagyatékát, a rovásírást. Ha ezt tesszük, Tanár úr a Mennyekből letekintve, megnyugodva, bizonyára jól eső érzéssel ismét elmosolyodik.

Szakács Gábor,
a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője

Image
Egy az Isten