1947. augusztus 15-én elhangzott beszédében megígérte:
"Október 8-át, MAGYAROK NAGYASSZONYÁNAK ÜNNEPÉT MAJD NYILVÁNOS ÜNNEPPÉ TESSZÜK, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg, ha a Nagyasszony ezeréven át mindenkor tapasztalt nagy hatalmával és édesanyai szeretetével átsegít minket a gyászbaborult egek, háborgó tengerek viharán, vészin át."
"Észbontóan fájó gondolat volna, ha az ősi Máriás magyar földről a hit, remény és szeretet megfogyatkozásával az Isten Anyját számuznők vagy számuzni engednők és Szent István történelmi érvényu szerződését botorul felbontanók, megsemmisítenők. E kapcsolat felbontása népi öngyilkosság volna. Ez lenne a végső haláltánc és a nemzethalál, az örvény, amelyből nem volna menekvés, kiemelkedés.
Felelőssé teszek minden magyart, elsősorban a katolikusokat a nemzet eme biztos horgonyáért és a hozzá való görcsös ragaszkodásért, hogy A MÚLT ÉVI NYILVÁNOS ÉS ÜNNEPÉLYES ELKÖTELEZETTSÉGEINK nem lesznek csak merő jószándék ..."
A Regnum Marianum-eszme azt jelenti, hogy Mária védi országát, a Szent Korona népei pedig KÜLÖNLEGES tisztelettel viseltetnek a Boldogasszony iránt.
A KÜLÖNLEGES Mária-tisztelet hatására Nagyasszonyunk megmutatná királynői hatalmát Országa fölött. Natália nővér ezzel kapcsolatban kapott üzeneteket Jézustól a Magyar Katolikus Egyház számára, és Mindszenty József hercegprímás, mint a nemzet első főpapja, illetékes egyházi személyként hatvan évvel ezelőtt hivatalosan elismerte az üzenetek isteni eredetét.
Azok tehát Mindszenty őszinte tisztelői számára egyházilag elfogadott magánkinyilatkoztatásnak minősülnek, amelyeket legalább az Ő hite és páratlan főpapi életműve alapján irányadónak kellene tekinteni.
"Prímásunk a Krisztus egyháza iránti szeretetét mindenkinél hősibb fokon gyakorolta: előre és tudatosan vállalta a legembertelenebb kínzásokat, a hosszú és megalázó börtönéletet. Élete alkonyán még azt is el kellett viselnie, hogy üldözői, egyháza legnagyobb ellenségei éppen a saját egyházi feletteseit használták föl ellene, és először hazájából, majd érseki székéből is eltávolíttatták. Páratlan megaláztatás volt ez. Szerte a világon neves személyiségek emeltek szót bíborosunk védelmében. Gyenge vigasz, hogy az egyházi vezetés ettől a Krisztus egyházát megszégyenítő lépéstől remélte az egyszeru hívek vallásgyakorlását megkönnyíteni. Ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy helyzetünk ettől a lépéstől nemhogy könnyebb lett, de annál inkább rosszabbodott. Lenin örökösei, a harcos ateisták - ezúttal egyházi segédlettel - ismét megnyertek egy csatát. Ma nem túl ritka esemény a nyilvános bocsánatkérés, de EZÉRT AZ ÁRULÁSÉRT MIND EZ IDEIG NEM KÉRT BOCSÁNATOT SENKI." (Hetényi Var ga Károly)
Natália nővér 1986. évi látomása szerint Mindszenty nagy áldozata nem volt hiábavaló.
"Ismét megláthattam Magyarországot jövendő fényességében. Láttam, hogy népe káromlás nélkül él, szüntelen buzgalomban a mennyei javak iránt. Azt is láttam, hogy ezt A MEGÚJHODÁST EGYETLEN DOLOG TETTE LEHETŐVÉ: az ország mennyei Pátrónájára való teljes ráhagyatkozás, a belé vetett mélységes hit és bizalom, s az őt ünneplő és hirdető kultuszok terjesztése NEMCSAK AZ ORSZÁGBAN, HANEM AZ EGÉSZ VILÁGON. Ősi kiváltsága: A MÁRIA-TISZTELET volt boldogságának forrása."
Forrás