A házi biogázreaktor nevű magyar találmánnyal havi legfeljebb 12 ezer forintért megoldható egy ház fűtése, áramellátása, és még szaunázni is lehet.

Kiss Péter, a találmányt szabadalmaztató feltaláló elmondta: a berendezés várhatóan őszre válik kereskedelmi termékké, a kalkulált ára (a reaktor és a gázmotoros generátor) 1,1 millió forint (a hőszivattyút külön kell megvásárolni). Egy tipikus 100 négyzetméter alapterületű, plusz tetőtér-beépítésű családi ház kifűtéséhez egy szezonban mintegy háromezer köbméter földgáz kell. Ennek az ára ma Magyarországon - támogatás nélkül - 300 ezer forint.
A házi biogázreaktor ennek harmadából fűti ki a házat és látja el villanyárammal is háztartást: a találmány első díjat nyert nemrégiben a Dreher által meghirdetett Jövő fiatal vállalkozója 2006 pályázaton.

A szaunára is futja

A biogázreaktor napi 40 kilogramm szerves anyagból és 100 liter vízből 10-50 köbméter gázt képes előállítani. A legjobb anyag a silókukorica, ebből a 40 kilogrammnyi mennyiségből biztosan napi 30 köbméter feletti gáz keletkezik. Ennek az ára 10 forint kilogrammonként, és terveik szerint házhozszállítást is vállalnak: az üzemeltetési költség így - a legdrágább megoldással - 12 ezer forint. Aki maga állítja elő a biomasszát, annak ingyen van az üzemeltetés.

Ennyi pénzből évi 7 ezer kW óra villanyáram állítható elő, ami napi 20 kW órát jelent, ebből a mosás, mosogatás és világítás mellett lehet még két órát szaunázni is. A fűtés ugyanis minimális energiaráfordítást igényel ebben a rendszerben: a gázmotor és a reaktor hulladékhőjét hasznosítva egy hőszivattyú adja a meleget a lakásba, illetve nyáron ez hűti.

Baktériumok dolgoznak

A biogázreaktorban baktériumok bontanak el szerves anyagot, és a gáz mellett humusz keletkezik. A biogáz fűtőértéke lényegében megegyezik a földgázéval, így a fűtőberendezéseket - direkt felhasználás esetén - nem kell kicserélni. Eddig a legkisebb biogáztelepek is családi farmokhoz voltak méretezve, és az ott keletkezett állati ürülék, valamint másra fel nem használható szerves anyag (például szalma) adta azt a biomasszát, amelyből gázt fejlesztettek.

A gázt egy gázmotorhoz kapcsolt generátor alakította villanyárammá, míg a gázmotor hűtővizével fűteni lehetett. A berendezés - a feltaláló szerint - mostantól elfér egy 2 méter átmérőjű és másfél méter magas tartályban.

A teljes cikket és a kapcsolódó témákat olvassa el a FigyelőNet honlapján.