---

Magyar Hagyomány Műhelye 1. számú melléklet

Budapest

A Magyar Hagyomány Műhelye kétesztendős tanfolyamának általános ismertetése

A tanfolyam időtartama:

2 év. Kezdés: 2008. január utolsó hétvégéjén, záró alkalom 2009. decemberében. A tanfolyam foglalkozásai mindkét esztendőben januártól decemberig (kivéve a nyári hónapokat: június, július, augusztus) minden hónap utolsó egész hétvégéjén péntek délután 3 órától vasárnap délután 4 óráig tartanak. Némelyik hónapban ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd) módosíthatja ezt az időpontot.

A tanfolyam 2008. első félévének öt alkalma: január 25-27., február 22-24., március 28-30., április 25-27., május 23-25.

A tanfolyam helye:

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, 1028 Budapest, Községház u. 10.

Megközelíthető: a Moszkva tértől piros 56-os villamossal a hűvösvölgyi végállomásig, onnan a 64-es, Solymárra közlekedő autóbusszal a 6. (Dózsa Gy. u-i) megálló. A megálló környékének "jellegzetessége” egy közlekedési lámpás kereszteződés és a Széphalom bevásárló központ. Községház utca balra fölfelé.

A tanfolyam vezetője és szervezői:

Molnár V. József 1163 Budapest, Tekla u. 5. VI. 111., telefon: 40-70-671

Bognár Erzsébet Katalin 1045 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3., telefon: 06-30-295-0613, 370-78-48

villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Monzák Péter 1026 Budapest, Gárdonyi G. u. 40., telefon: 06-20-381-6146, 394-49-23

A tanfolyam célja és szellemisége:

A Magyar Hagyomány Műhelye a természetes műveltség világképét közvetíti, a gyermek- és ifjúságneveléshez szándékozik mintákat adni. Mindenek előtt azokat a mintákat, amelyek az intézményes oktatásból hiányoznak és véleményünk szerint elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermek vele született adottságaiban, "gyermekségében" megerősödjék, s az ifjú felnőtté érjen.

A tanfolyam szellemiségét a természetes műveltség, mindenek előtt a magyar természetes műveltség határozza meg. Az a világkép, amelynek velünk születő alapformái, az ősképek a társadalmi és gazdasági változások mellett sem (vagy alig) módosulnak; amelyeket a természettel közvetlen kapcsolatban lévő, annak törvényeit tiszteletben tartó ember mindenütt és mindig idõszerűen alkalmazott, "használt"; hagyományőrző vidéken használ ma is: az általánosat, a mindenkire kötelező érvényűt egyedien, személyre nemzetségre, nemzetre, s korra jellemző módon.

Olyan műveltség ez, melyet "nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben, nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást." (Tamási Áron).

A Magyar Hagyomány Műhelye kétesztendős tanfolyamán, e szerves műveltségre alapozó iskolában mind az elméleti, mind a gyakorlati munkát műhelyszerűen, a hallgatók cselekvő részvételével szándékozunk megvalósítani, a szellemi és a kézműves tevékenység lehető legjobb egybehangolásával, s nemcsak egy-egy foglalkozáson, hanem a tanfolyam egészében is. Mester és tanítvány együtt keresi majd a módszert, a legalkalmasabbat, figyelembe véve a hazai pedagógia legnemesebb eredményeit.

Várjuk mindazokat a 2 éves tanfolyamra, akik fontosnak tartják a Műhely szellemiségét és célkitűzéseit. E szellemiség az élet minden területén “eligazít”, az egyre inkább igényelt természetességet segíti.

A tanfolyamra jelentkezhet:

férfiaknál minden 16 évet, lányoknál minden 14 évet betöltött magyar állampolgár, s határon túli magyar, s magyart becsülő, iskolai végzettségre, vallási, világnézeti, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Felvételi vizsgát nem szervezünk.

A tanfolyam jellege:

Zárt tanítási, tanulási forma, beiratkozott hallgatók számára. Év közben, pótlólagosan senki nem csatlakozhat, a zárt forma az előadások, foglalkozások alkalmi látogatását nem teszi lehetővé. A beiratkozott hallgató saját elhatározásából bármikor kiléphet, ám az adott félévre befizetett tandíjából az "el nem használt összeget" nem igényelheti vissza. A foglalkozásról indokoltan távol maradó hallgató sem kaphat visszatérítést a befizetett tandíjból.

A hallgató a tanfolyamról csak összeférhetetlenség esetén zárható ki, indokolt esetben, műhelyvezetõi javaslatra, a tanfolyamvezető döntése alapján, tandíjvisszatérítés nélkül.

A beiratkozott hallgató valamennyi szellemi műhely előadássorozatán s az ezekhez tartozó szemináriumokon részt vehet, s egyben ajánlott is a részvétele azokon, a tanfolyamvégi minősítés miatt. A kézműves mesterségek közül egyet választhat csupán, mivel egy-egy mesterség míves elsajátítása a tanfolyam célja - az adott keretek között. A kézműves műhelyek párhuzamosan, "egy időben" működnek.

Mind a szellemi mind pedig a kézműves műhelyekben otthon végzendő munkát is kapnak a hallgatók, személyiségükre szabott, önálló feladatot kell vállalni (kutatás, gyűjtés, nevelési minták, szokásjátékok alkalmazása, tárgykészítés ...). A kapott és vállalt munkáról szóban, írásban, gyakorlatban adnak számot: a tanfolyam végére kinek-kinek műhelyenként vizsgamunkát kell készítenie. Az évközi- és vizsgamunkát a műhelyvezetők minősítik.

A tanfolyam elvégzését igazoló oklevelet kap minden eredményesen végzett hallgató, az értékelhető munkát nem végzett csupán emléklapot. A tanfolyamot elvégzett hallgató arra számíthat, hogy az itt szerzett műveltségnek egyre inkább társadalmi igénye érik, és a tanultak, tapasztaltak okán pedagógiai, emberi biztonsága, tartása növekszik.

A Magyar Hagyomány Műhelye kétesztendős tanfolyama a természetes műveltség világképét adja, közvetíti, e világkép adta formák, minták, módszerek mind a családban, mind az intézményben "itt és most" eredménnyel alkalmazhatók, az egész-séget szolgálja egyre szórtabbá vált világunkban.

A beiratkozás feltételei:

A beiratkozás a kitöltött és aláírt "Jelentkezési lap" (3. számú melléklet) Bognár Erzsébet Katalin címére postán való eljuttatásával történik, másrészt pedig az első félév díja első részletének (25.000,-Ft) a befizetésével a helyszínen 2008. január végén.

A tandíj az év eleji félévekre (öt tanítási hónap: januártól-májusig) 45.000,-Ft, az évvégi félévekre, amelyek négy tanítási hónapot tartalmaznak (szeptembertől decemberit) 36.000,-Ft. A tandíjat minden félévben két részletben kell befizetni. Az év eleji félév két részlete: 25.000,- illetve 20.000,-Ft, az évvégi féléveké pedig 20.000,- illetve 16.000,-Ft. Befizetés a helyszínen január, március illetve szeptember és október hónapokban.

A jelentkezési lapot 2007. december 20-ig az alábbi címre postán kérjük elküldeni, NEM!!! ajánlott küldeményként:

Bognár Erzsébet Katalin 1045 Budapest, Erzsébet u. 23. fszt. 3.

A határidőn túl beérkező jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A tanfolyam önköltséges, ennek okán nem tudunk fizetési haladékot, illetve a megjelölt részletfieztésen kívül további kedvezményt adni.

A tanfolyam létszámának alsó határa 100 fő, a felső határ pedig 120 fő. Elégtelen jelentkező esetén nem tudjuk elindítani a tanfolyamot.

Túljelentkezésnél a jelentkezés sorrendjét vesszük figyelembe. A tanfolyam indulásáról január első felében értesítést küldünk.

A kézműves műhelyek foglalkozásai külön költséget jelentenek. Ennek összege a műhelyek ismertetésénél található (2. számú melléklet). Az összeg befizetésének idejéről, felhasználásának módjáról a műhelyvezetők döntenek, a tanfolyam első foglalkozásán erről tájékoztatást is adnak majd.

Szállás:

Az iskola tornatermében - korlátozott létszámban - hozott laticellel és hálózsákkal. Melegvíz, zuhanyozási lehetőség adott.

Étkezés:

Az iskola éttermében, amely szombaton és vasárnap áll rendelkezésünkre - jutányos áron meleg étel is kapható.

Egyéb tudnivalók:

Kérjük, hogy a műhely-, szeminárium- és kézműves foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, esetleges késését, távolmaradását indokolja. A foglalkozások mindig kerek órakor kezdődnek és 50 perces időtartarmúak. Egy-egy óra közé 10 perc szünetet iktatunk.

Kérjük, hogy az iskola rendtartását szíveskedjék tiszteletben tartani - azt kifüggesztve találja majd a 212. terem bejáratánál.

---

Magyar Hagyomány Műhelye 2. számú melléklet

Budapest

Műhelyek, szemináriumok a két évben, az I. félév tanrendje

Szellemi műhelyek és szemináriumi foglalkozások

- A MAGYAR SZENT KORONA

„Úgy születik a magyar ember a Szent Korona jegyében, mint más halandó az ég csillagképei alá. Koronánk kijelöli helyünket a Teremtésben, dolgunkat a világban. Boldogasszony országához tartozva a végtelen tisztaságról és igazságszeretetről kell ősi örökségként tanúságot tennünk.”

(Varga Tibor: „Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját” A Szent Korona engesztelése 1440-1464)

Előadó: Dr. Varga Tibor Tervezett óraszám: 5 x 4 óra

jogász

- A MAGYAR KÖZJOGI HAGYOMÁNY; A SZENT KORONA ÉS A SZENT KORONA-TAN

A féléves tárgy célja, hogy minden érdeklődőt figyelmét felhívja arra, hogy mit jelent, vagy mint kell jelentsen az ezredforduló magyarságának is a Magyar Szent Korona és a köréje fonódó közjogi, közéleti hagyomány. A magyarság ősi és keresztény világszemlélete olyan etikai alapú, de ugyanakkor praktikus közéleti és hatalomgyakorlási elvrendszert alkalmazott és intézményrendszert alakított ki, amely szerkezeténél fogva az évszázadok során megőrizte a magyar államiságot és a magyar öntudatot. A szeminárium során mindazon jogelvekről, és közjogról szerezhetünk ismereteket, amelyek hozzájárultak a magyar alkotmányos függetlenséghez, a magyar állam gyakorlati és elvi egységéhez. A szeminárium során kiemelt figyelmet szentelünk a szakralitás, és közjogi hagyományaink elválaszthatatlanságára, kapcsolatára, a Szent Korona ezt biztosító kivételes szerepére. Az alkotmányjogi ismereteket kiegészíti a jogszabályok létrejöttét előidéző történelmi, politikai háttér bemutatása.

Előadó: Dr. Tóth Zoltán József (PhD) Tervezett óraszám: 4 x 4 óra

jogász, tanszékvezető egyetemi docens

- ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK FÉNYES NEMZETSÉGE, MITIKUS TÖRTÉNELEM

A krónikás és mondai hagyomány szerint az ősi magyar királyság nem Szent Istvánnal, még csak nem is Atillával, hanem Hunor és Magyar atyjával, Nimróddal veszi kezdetét. Ókori és középkori források egyöntetűen vallják, hogy Nimród volt az egész földkerekség legelső királya. Koronája és vele együtt királysága az Égből szállott alá. Az ő eszmei királyságának időszerű megfeleltetése az a Kárpát-medencei magyar királyság, amely Atillán, Szent Istvánon, Szent Lászlón és Hunyadi Mátyáson keresztül immár több, mint másfél évezrede gyakorolja emberiség-javító és emberiség-nemesítő küldetését.

1. Hol van Európa közepe és széle? A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése. A magyarság őshazája és ősvallása. A magyarok első és második bejövetele.

2. A szentistváni fordulat. Felzárkózás Európához vagy Európa felzárkóztatása Magyarországhoz. Térítés vagy visszatérítés? Az első magyar király Atilla és Szent István

3. Hol volt a középkori magyar királyság központja? Egy rejtező királyi székhely életjelei.

4. Magyar népmese: a Fény ösvénye, a lélek beavatásának, a világmindenség modellezésének őseszköze; népmesekincsünk.

Műhelyvezető: Szántai Lajos, kutató Tervezett óraszám: 18 x 2

- EMELJÜK FÖL SZAVUNKAT - Anyanyelvünk a természetes műveltségben

A hivatalos tudomány és oktatás a magyar nyelvet eredetében valamiféle származéknak, járulékos képződménynek állítja be, mai szókincsét pedig szerkezetében összefüggéstelennek, jórészt kölcsönzött, önmagukban önkényes, véletlen- vagy megegyezésszerű elemekbõl összetevődőnek tekinti, melyeket aztán mai világunk (vagy inkább világtalanságunk) erői még tovább nyomnak lefelé, egészen a fogyasztói lét szintjére. Bebizonyítjuk, hogy e fölfogásnak éppen az ellenkezője igaz: a magyar nyelv önálló és máshonnan nem levezethető, szókincse pedig csodálatos, igen magas fokú belső szervezettséget mutat. A többértelmű szavak - csakúgy, mint az azonos alakúak - szótárakban művileg szétválasztott jelentései egymással valójában szorosan egybetartoznak, s a valóság alapvető összefüggéseit, létállapotait és mozgásképleteit jelenítik meg, a mindennapi életet, illetve tapasztalást meghaladó szinten. Az előadásokon általában egy-egy “kulcsszót” járunk körül (pl. KöLT, SüN, KéP stb.) és fejtünk föl, rámutatva arra is, hogy a kibontakozó rendszer miért nem tárható föl a mai tudomány eszközeivel és szemléletével. A szavak, illetve jelentések közötti kapcsolatok megvilágításához vagy mélyebb megértéséhez gyakran szükség van műveltségünk egyéb területeinek, a népszokások, vallási képzetek, népdalok, népmesék és az ábrázoló művészetek tanúságára, melyek egymással sajátos mellérendelő viszonyban állva sugallják azt - amit amúgy is sejtenénk -, hogy népi műveltségünk egységes, különbözõ területei egymást erősítik, igazolják vissza. Emeljük föl szavainkat (a konzumlétbõl, vagyis a sárból, ahol most vannak), míg egy pontot túl már ők emelnek bennünket még följebb.

Az előadásokhoz gyakorlati foglalkozás társul, melyen a hallgatóságtól elvárt cselekvő részvétellel további szavakat dolgozunk fel egyénileg és csoportosan, előzetes otthoni fölkészüléssel, fölkérés és vállalás alapján. Minden félév végén két-három oldal terjedelmű dolgozatot ajánlatos beadni.

Az első és második félvben szócsaládokkal foglalkozunk, a harmadikban alaktannal (ragozással), az utolsó félévben pedig mondattannal.

Műhelyvezető: dr. Végvári József nyelvész Tervezett óraszám: 18 x 1 + 18 x 1 óra szeminárium

- ARANYALMA ( 2009. január, február)

A magyar népi játkéhagyomány, mint mikrokozmosz

A játékok tanításának természetes módjai. A gyermeklelkű felnőtt puszta létének fontossága. A játékok és az évkör. Jobbra menjünk vagy Nap-irányba? A hamisan éneklő gyermek hallóvá nevelése. A fiúk zenei nevelése. A színpadi játékfűzések készítésének természetes módja. A gyermekkel veleszülető zenei ősképek. Új játékok születése. Egyetemes élettörvények a játékhagyományban.

-ÉLET ÉS ISKOLA (2009. március, április, május)

Az összeállításban tételesen sorba vesszük a tanulás Teremtéssel adatott legfontosabb formáit, és ezek mellé állítjuk párba az ún. “porosz” iskolarendszerben alkalmazott formákat. Az összevetésből tisztán kirajzolódik az, hogy mennyiben természetes vagy természetellenes ez utóbbi rendszer, melyben mi magunk nevelődtünk, s gyermekeink is töltik legszebb éveiket. De ami ennél is fontosabb: pontos eligazítást kapunk az összehasonlítás révén ahhoz, merre érdemes változtatni az állami iskolarendzseren, a külö9nböző reformpedagógiákon, gyermekeink ismeretszerzésre fordított magánéletén.

- A TEREMTŐ ZENEI ARCA

* A zenetörténet üzenete (2009. szeptember, október)

A zene, a városi zene, a reneszánsz bankár-pápák trónralépéséval, a Pénz Isten helyébe kerülésével indul el a zenei hangok fizikai oldalát jelentő felhangrendszer útján – s bár néhány évszázad alatt örök értékű remekműveket hoz létre -, “haladása” feltartóztathatatlan a pusztulás lejtőjén. Az élővel: földdel, növénnyel, állattal foglalkozó falu zenéje ellenben nem sodródik bele ebbe az 500 éves zsákutcába. A népzene máig őrzi az Univerzum élő rendjével azonos, egyetemes, időt álló törvényeket:

• a millió változatban való megjelenést, a rögtönözhetőséget,
• a névtelenséget, a “szerzői jog”-hoz nem kötődést,
• az egyszólamúság tisztán megindokolható felsőbbrendűségét a többszólamúsággal szemben,
• az égi és földi skálákat és hangszereket,
• a mindennapi élet és a zenélés mágikus – nem színpadra szánt – összetartozását.

Van tehát honnan megújulni a magas művészetnek is, csak az emberi gőgről kell lemondanunk, hogy ne kényszerből, hanem belső boldogságtól áthatva engedjük vissza a Középpontba, a pénz-szemlélet, az emberközpontú gondolkodásmód helyébe a Teremtőt.

* Merre tovább? (2009. november)

Örök időkre szóló figyelmeztetések Bartók Béla színpadi műveiben. (A Kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi, Csodálatos mandarin)

* Hajnal előtt (2009. december)

Kiszélesedő lehetőségek Kodály Zoltán 100 éves nemzetnevelő rendszerének második 50 évében: az alapok újjáéledése.

Műhelyvezető: Hintalan László János tanár Tervezett óraszám: 9 x 2 óra előadás beszélgetéssel

- A RAJZI NEVELÉS TERMÉSZETES MÓDSZEREI

A természetes vizualitás velünk született Isten adta képesség, mely a bennünk rejlő õsképek segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására. Ez a képesség a kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki. Az emberi kultúrában eredményei a népművészetben, a törzsi művészetben és az ősi művészetekben maradt fenn. Sajnos letűnőben lévő modern kultúránkban az iskolás korban a gyermeki ábrázolásból fokozatosan eltűnik ez a képesség. Szerencsére azonban a képesség maga nem irtódik ki az emberből, hanem visszahúzódik a lélek legmélyére, a tudattalan világába.

Az előadásokon olyan rajzpedagógiai módszereket mutatunk be, amelyek képesek a természetes vizualitást újból előhívni. A módszer mind iskoláskorú gyermekeknél, mind pedig felnőtteknél igen eredményesen alkalmazható. Így újból tudják használni belső látásukat, mely előhívja a lélek tudattalan belső tartalmait. Az ősképek segítségével meg tudják fogalmazni, és fel tudják ismerni önmaguk belső világát, jobban meg tudják érteni a népi műveltség, népművészet rejtett üzeneteit. A módszer egy ősi, több ezer évvel ezelőtti kelet-ázsiai taoista rajzpedagógiai eljárásra épül. Az így előhívott belső látás segítségével először a személyiség rejtett világa fogalmazódik meg rajzi, személyes mítoszok formájában. Ezeket a sajátos rajzi megfogalmazásokat elemezni is fogjuk érzelmileg sérült állami gondozásban élő gyermekek és fiatalok rajzain. Utána a természet évkörös változásrendjén végighaladva ősi magyar műveltségünk és népművészetünk rajzi feldolgozása történik. Régi református templomok kazettás mennyezetei segítségével a csillagmítoszi hagyomány megismerése, újrafogalmazása jelenik meg a gyermek és a felnőtt rajzokon.

Műhelyvezető: Platthy István Tervezett óraszám: 9 x 2 óra előadás

rajztanár, gyermekotthon igazgató

- AZ EMBERÉLET SZENTSÉGE

A családi nevelés régi mintái, különös tekintettel a születés körülményeire és a gyermekévekre. E támában “annak a társadalomnak a szokásait igyekszem bemutatni, amelyben az ember az életet, s az őt eltartó teremtett mindeneket Isten ajándékának tekintette, s akképpen is bánt vele - becsülte meg. Azt a ma már csak igen szórványban föllelhető életformát, amelyben a született gyermeket áldásként fogadta a család, s a templomi keresztelő mellett a Nappal (Őrség, Göcsej) és a Holddal (Gyimes) is megáldatta; azt a közösséget, amelyben a szülőanyának a Boldogasszony minden bajtól megóvó ágyát készítették el, s a gyermek bölcsőjének is szentséges szerepe adódott, amelyben házasságra fészeknyi gyermek okán léptek a különneműek, s nászuk, amelyet a madarak január végi násza kapuzott, s az ezt követő Mária mennyegzője játék áldott - Isten közelében, a ház fönt-jében, a padláson történt. Azt az életformát, amelyben minden megpróbáltatás Istentől eredőnek tartott és könnyű szívvel fogadott el az ember, s éppen ezért javát, épülését szolgálta; amelyben a halál az utolsó átváltozást hozta, s készület előzte meg, advent, várakozás”.

(Molnár V. József: Az emberélet szentsége Bp., 2001.)

Műhelyvezető: Molnár V. József Tervezett óraszám: 18 x 1 óra

magyarságkutató, tanár

- AZ ESZTENDŐ KÖRÉNEK SZOKÁSRENDSZERE

Az esztendőkörös szokások, szokásjátékok bokra, amely a régi ember életét a mindig ugyanúgy és mégis mindig másképpen visszatérő változásokhoz, a Mindenség rendjéhez igazította.

“Az évkört már az ókorban tizenkét közel egyforma időtartamú résszé tagolta az égi egyenlítőn körbemozgó (a régi ember által megtalált és kitüntetett!) tizenkét csillagkép: az állatöv égi “képírása”. A tizenkét csillagképhez tizenkét egymást kiegészítő tulajdonság kötődött (kötődik!), földi életünk, élő környezetünk változásainak és átváltozásainak köre, rendszere. A változások és átváltozások időpontjaihoz, már a legrégibb, nyomot, emléket hagyó időkben őskép adta, hitrege alapozta szokásjátékok tartoztak; s fokozatosan lelket-testet rendező ünneppé nemesedtek az esztendőkörös változásrend kitüntetett pontjai. A középkori keresztény ünnepek (Jézusról, Szűz Máriáról, az angyalokról, prófétákról és a szentekrõl való megemlékezés alkalmai) csaknem kivétel nélkül az úgynevezett pogány ünnepek helyére kerültek. A régi formák, “edények” új tartalommal teltek meg. Az ókor végére megkövesült, személytelenné üresedett rendszert az élő, a személyes, az eredendő váltotta fel.” (Molnár V. József: Kalendárium Bp., 1998.)

Műhelyvezető: Molnár V. József Tervezett óraszám: 18 x 1 óra

magyarságkutató, tanár

- AZ EREDENDŐ VILÁGKÉP

A gyermekkel születő ősképek, azok rendszere, a gyermek eredendő rokonító gondolkodása, szent időtlensége - a gyermekrajzok üzenete.

“Aki megérti a gyermek képírását, közelebb kerül az alkotóhoz (a gyermekhez és az Istenhez egyaránt!), többet, lényegibbet tud meg róla, mint ezen üzenet ismerete nélkül. A gyermek nem titkolódzik, rajza nem titkosírás, a dolgok elmondásának eszköze csupán, hiszen még nyiladozó értelme alkalmatlan arra, hogy szóvá tegye, mondatokba formálja, ami lelkében fészkel, ami öröme, biztonsága; hogy szóljon arról a világról, amelyet a Teremtő “ígért” neki (az ígért világot minden gyermek következetesen “számon kéri” a környezetétől), hogy mondja: éppen az ígért világ, az összhang hiányában mi bántja, mi okozza késő beszédét, dadogását, gügyeségét... “ (Molnár V. József: Ég és föld ölelésében Bp., 1998.)

Műhelyvezető: Molnár V. József Tervezett óraszám: 18 x 1 óra

magyarságkutató, tanár + 18 x 1 óra szemináriumi foglalkozás

- A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS; SZENT LÁSZÓ KIRÁLY:

Előadó: Makkay János Tervezett óraszám: 2 x 4 óra

történész

- TEMPLOMÉPÍTÉSZET – X-XV. század

Szent István korát megelőző időszak: Tarnaszentmária, Gimeskosztolány. Az ősi kereszténység bizonyítékai: a kerektemplomok. Faragványok, berendezés, freskók: sok esetben a bibliai témáknál is gyakoribb, nemcsak a peremvidékeken található Szent László legenda. Legfrissebb feltárások, kutatások.

Előadó: Gondos Béla Tervezett óraszám: 2 x 4 óra

- NÉPI ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK

Előadó: Sisa Béla Tervezett óraszám: 2 x 2 óra

építész

-ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉNET – A kiegyezéstől a II. világháborúig

I. A magyarországi nemzetiségi mozgalmak kezdetei. A nemzetiségi mozgalmak irredentává válása.

A nagy rejtély: a nemzetiségi mozgalmak hangadói – éppen azért, mert a magyar király a német-római birodalom császára is, és székhelye nem Magyarországon van – feltételezik (sugalmazzák is nekik a magyar államiság bécsi ellenfelei), hogy a király szabadulni akarna a magyar alkotmánytól, de még inkább a Szentkorona-tantól mint hatalmát gyöngítőtől... És e nemzetiségi vezetők különös taktikát választanak: szövetséget próbálnak kötni a német-római (később osztrák) császárral azonos személy: a magyar király ellen.

A nemzetiségi mozgalmak a XIX. század negyvenes éveiben válnak irredenta mozgalmakká.

Ekkor még nem küzdenek a Habsburg Birodalom bomlasztásáért, de küzdenek az önálló magyar államiság ellen, meg akarják bontani a Szent Korona országai területi épségét. Így nem irredenta mozgalmak még a Habsburg-házi osztrák császár szemével nézve, de irredenták ugyanazon Habsburg-házi magyar királyéval nézve.

II. A kiegyezés rejtélyei. A nemzetiségi mozgalmak és a Magyarország-ellenes irredenta a kiegyezés után.

Az 1868. évi nemzetiségi törvény rejtélye. A rejtély mögött az áll, hogy a magyar nemzetiségi törvényt megszületésekor azoknak a képviselői tagadják meg, akiket egyenrangúsít. A magyar nemzetiségű képviselők egyhangúlag szavazzák meg a magyar nemzeti hegemóniával szembeforduló liberális szellemiségű törvényt, de 24 (román és szerb) nemzetiségi képviselő tiltakozásképpen kivonul az ülésteremből. Miért tiltakoznak? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Maga a törvény úgy biztosítja a nemzetiségek kollektív jogait, önvédelmüknek mind politikai, mind gazdasági feltételeit, felekezeti és világi önigazgatásukat, hogy teljes mértékben tehetetlenné tesz bármily esetleges asszimiláló törekvést.

A Magyarország-ellenes irredenta elszántsága és elbizakodottsága.

Bemutatjuk a legfurcsább szövetséget, azt, amelyben a magyar trón várományosa, Ferenc Ferdinánd fogott össze az irredenta nemzetiségi mozgalmak vezetőivel.

III. Magyarország az első világháborúban. Trianon felfoghatatlansága. Trianon rejtélye – metafizikai megközelítéssel.

Nemcsak Trianon rejtélyes, megmagyarázhatatlan, hiszen már az első világháború kitörése is érthetetlen, elfogadottá vált magyarázatai kitörésének mind hiteltelenek, kivéve azt az egyet, hogy a világháború kitörése minden idők legügyesebb manipulációjának az eredménye... Ráveszik a háború kirobbantására azokat, akiknek semmi érdekük nem fűződik a háború kitöréséhez. Oroszországnak nincs valódi háborús célja, az Osztrák–Magyar Monarchiának sincs. De a legnagyobb rejtély mégsem a háború kitörése, hanem az, hogy miért nem volt szabad elfogadniuk 1917-ben az antant vezető politikusainak IV. Károly császár-királynak a különbéke-ajánlatát.

De Trianon elsősorban azért felfoghatatlan, mert kétszer akkora területet ajánlanak fel az utódállamoknak, mint amekkorára a román, szerb és szlovák irredenták számítottak.

Kik döntöttek Trianonban? Nem azok döntöttek, akik a nyilvánosság előtt szerepeltek.

Trianon rejtélyének metafizikai megközelítése:

Nem az ész és nem az érzelem határozza meg azoknak a magatartását sem, akikről feltételezi a szakirodalom, hogy a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. A Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke senkinek sem a világ épeszű emberei közül. Mégis tönkreteszik, és akik tönkreteszik, azok – akármennyire hihetetlen – pontosan úgy viselkednek, mintha nem valódi politikusok, nem valódi pénzemberek, hanem a Nagy Misztériumjáték elvarázsolt résztvevői lennének. Pontosan úgy viselkednek, mint majdnem kétezer évvel előbb az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak a keresztre feszítését előkészítők. Igen, mintha semmi sem lett volna fontosabb Trianonban, mint a legártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztre feszítése. A misztériumjáték újrajátszása.

IV. A Kárpát-medence Trianon után

A román, szerb, szlovák, osztrák trianoni pszichózisok felfoghatatlansága.

A trianoni pszichózis és a magyar közjog. A magyar nemzet a Szent Korona védelmében.

Az első és a második bécsi döntés rejtélye. (Az I. vh. előtti Magyarország-ellenes irredenta tervek szerint húzták meg a határokat.) A II. világháború rejtélyei.

A trianoni békediktátum 1947. évi „megismétlésekor” a békekötés diktálói sok tekintetben felülmúlták első világháború utáni elődeiket. Mi is történt 1947-ben Párizsban? Minél több hiteles dokumentumát ismerjük meg az 1947-es párizsi békediktátumot előkészítő tárgyalásoknak, az egész 1945-től 1947-ig tartó színjáték annál abszurdabbnak, annál felfoghatatlanabbnak tűnik. A legszemléletesebb példa: amikor az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői Sztálin kénye-kedvének kiszolgáltatják Közép-, illetve Kelet-Európát, nemcsak azt tudják Sztálinról, hogy tömeggyilkos és háborús bűnös, hanem azt is, hogy mire készül e térség országainak népei ellen.

Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága a II. világháború után.

Előadó: Dr. Kocsis István Tervezett óraszám: 4 x 4 óra

író

TERVEZETT ELŐADÓK, TÉMÁK PÉNTEK ESTÉNKÉNT:

Dr. Barsi Ernő (zene, népdalaink szövegezése, tartalma), Berecz András (ének, gyűjtés, mese), Bernád Ilona (otthonszül/et/és, szelíd születés, gyógyítás), Bodnár György (gazdálkodó, biogazdálkodás), Bogár László (közgazdász), Born Gergely (szakrális földrajz), Domonkos László (viselettörténet), Gazda József (író, néprajzkutató), Gál Péter (Magyar Legendárium), Grátz Antal (építészet), Harangozó Imre (archaikus imádságok), Hernádi Tibor (közeli történelem: 1945, 1956), Jánosi András (a magyar népzene előadásmódja), Juhász Zoltán (a Kárpát-medence és más népek zenéje, egyszólam, ötfokúság), Kosaras Péter Ákos (történelem: Horthy-korszak), Koszecz Sándor (népmeséink), Molnár Attila (lovas hagyomány), Molnár Géza (ártéri gazdálkodás), Szabó Antónia (a népművészet jelrendszere)

Kézműves műhelyek, - szokásjáték- és táncműhely

- Batikolás

Textilfestési alaptechnikák elsajátítása; viselet, öltözet kiegészítők, lakberendezési tárgyak készítése.

A rávezető szakaszban: mesés képek - képes mesék. A képalkotás megközelítései. Hallható meséből látható kép. Meséből és képekből kibontható csillagregei és hétköznapi erkölcsi tanulságok középiskolás és felnőtt korosztály okulására.

Műhelyvezető: Szabó Antónia, képzőművész Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 5.000,-Ft

- Bőrművesség

Népi bőrművesség, pásztorkészségek, saját tervezésű használati tárgyak, öltözetkiegészítők készítése.

Műhelyvezető: Zsák Teri, bőrműves Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 5.500,-Ft

- Fafaragás

Népi és városi (nagyműveltségbeli) faragástechnikák, motívumfaragás.

Műhelyvezető: Máté László, faszobrász Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége a tanfolyam teljes idõszakára kb. 16.000,-Ft.

- Kosárfonás

Különbözõ méretű és hasznú kosarak kötése, alaptechnikák elsajátítása. A hallgatók megismerkedhetnek a fonáshoz szükséges anyagokkal, azok termesztésével és beszerzési lehetősgéivel; megtudhatják, mely szerszámok nélkülözhetetlenek a kosárfonáshoz; betekintést nyerhetnek a szalma, csuhé, gyékényfonás rejtelmeibe.

Műhelyvezető: Gelencsér Mária Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 4.000,-Ft

- Nemezelés – hagyomány és művészet a mindennapi használatban

Megismerkedünk a nemezkészítés hagyományával, hogy abból merítve mai világunkba illő tárgyakat készítsünk. Célunk, hogy olyan tudást adjunk a hallgató kezébe, amivel később bármit el tud készíteni nemezből. Megismertetünk új és hagyományos alapanyagokat, eszközöket és a nemezkészítés mai felhasználását.

Műhelyvezetők: Szedlák József, nemezelő Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége a tanfolyam teljes időszakára kb. 14.000,-Ft

- Rajzműhely

A rajzműhelyben az előadások során bemutatott rajzpedagógiai módszer gyakorlati kipróbálása történik. Aki ezen rendszeresen részt vesz, biztos lehet benne, hogy elfelejtett belső látása újból megnyílik, képes lesz önmaga képi megfogalmazására és jobb megértésére. Rajzkészsége újból kibontakozik, öröme telik a rajzolásban, festétben. Ha pedagógus, akkor továbbiakban tanítani is fogja tudni, ha művészember, akkor segít művészetének megújulásában, ha egyszerűen érdeklődő, akkor életét egy újabb nagyszerű tevékenységgel fogja gazdagítani, amelyben örömét lelheti. A műhelymunka során az így felfedezett tudással népművészeti alkotásokat dolgozunk fel az aktuális természeti időszaknak megfelelően.

Műhelyvezető: Platthy István, rajztanár Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége a tanfolyam teljes időszakára kb. 5.000,-Ft

- Szövés

A madzagszövéstől a gobelinig, gyapjúszövés, székely festékesek, vászonszövés.

Műhelyvezető: Pirók Irén Tervezett műhelyfoglalkozás: 18 x 5 óra

A hallgató külön költsége az I. félévre kb. 3.500,-Ft

- Szokásjáték-műhely

Diákok és felnőttek történelmi és jeles napi játékai. A szokásjáték műhely feladata: az időszerű ünnep, rítus, szokásjáték szombati alkalmait létrehozza, segítse a hallgatók részvételét a játékokban. Elmélet, felkészülés, játék.

“Úgy érzem, kényelmes hozzáállás a hagyományos közösségek ünnepeit elhagyni azért, mert mások az életfeltételeink! Mivel az ünnepeket létrehozó törvényszerűség állandó, a közösség megmaradása érdekében meg kell találnunk a ma kor valódi ünneplésének lehetőségeit ... Munkám célja ..., hogy az ünnepek lényegét megérezve - megértve olyan élményt nyújtsak a hallgatóságnak, ami a szokásjátékok követésére ösztönzi őket, akár családjukban, akár mesterségesen szervezett közösségeikben”.

(Részlet Barcsik Elza szakdolgozatából)

“Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Kiss Áron és a tudós néprajzkutatók máig tartó hosszú sora kezünkbe adták a célravezető nemes egyszerűség, a hozzáértés és a jó ízlés kulcsát.

Ne áltassuk magunkat avval, hogy a mai ifjúság műveltségében benne van, amit ők ajánlottak. Nincs benne. S ha valaki azt gondolná, nem érdemes hozzákezdeni sem, hisz oly bizonytalan a tanítgatás eredménye korunkban, a nyelv zagyva korában ... és mit tehet az ember, ha csak egy fűszál bízatott rá ... annak azt ajánlom, dúdolja el magában az egyik legszebb csángó-magyar népdalunkat:

“Elment, elment az én párom,

Le az úton egy fűszálon...”

És dúdolja újra és újra, addig, amíg nem érti: egy fűszálon is el lehet veszni. Örökre.”

(Zilahi Józsefné óvodapedagógus)

Tervezett műhelyvezetők: Barcsik Elza óvoda- és drámapedagógus, Tervezett óraszám:

Monzák Péter drámapedagógus 18 x 5 óra elmélet és előkészület

Bodoglári Ilona óvodapedagógus + 18 x 2 óra közös felkészülés

+ 18 x 2 óra szokásjáték, ünnep, rítus

Táncműhely

Olyanok jelentkezését várjuk, akik a tánclépések megismerésén túl szeretnének szépen is táncolni: átvenni azokat az apró “szakmai fogásokat”, amelyektől görcsmentes, egyszerű és nagyon jó érzés lesz a tánc.

A foglalkozások részei: éneklés, tánctanulás eredeti felvételekre, filmnézés, elmélet. Nyáron tánctáborok önköltséges részvétel alapján.

Tervezett tánctípusok: széki, kartali, dunántúli, mezőségi, kalotaszegi, gyimesi, valamint karikázók, szertartásos táncok. Felvételi követelmény: tudjon a jelentkező ritmusra mozogni.

A Magyar Hagyomány Műhelye többi résztvevőinek szombatonként 17.00-19.00 óra között nyílik alkalma táncot tanulni a Táncműhely tagjainak segítségével. Célunk itt a táncolástól való félelem feloldása, hogy néhány lépéssel ugyan, de örömmel részt tudjon mindenki venni a közös esti ünnepek táncalkalmain.

Műhelyvezetők: Hintalan László János tanár Tervezett időtartam: 18 x 5 óra

Csige Ildikó tanár + 18 x 2 óra közös felkészülés

“Varázs”-műhely: hímzés, varrás

Nem a ruha teszi… – vagy mégis? Az öltözködés mágikus vonásai. A beavatás egyre magasabb szintjeinek megfeleltethetőnő öltözete. Az életszentség megjelenítése a viseletben. A műhely célja:

I. szellemi háttér feltérképezése;

II. saját öltözék megalkotása

a gyakorlati megvalósítás menete:

1. különböző minőségű textíliák és fonalak megismerése

2. saját szabásminta elkészítése

3. viseleti darabok: szoknya, kötény, ing, mellény varrása

4. különféle díszítések, technikák, öltésmódok elsajátítása, alkalmazása

Műhelyvezető: Sütő Zsuzsa, tanár Tervezett időtartam: 18 x 5 óra

---

A kézműves műhelyek hallgatói külön költségét egyrészt a szerszámok ára képezi, másrészt anyagár (ennek fejében az elkészített tárgy a hallgató saját tulajdona). A kézműves műhelyek készítik el a szokásjátékok eszközeit is.

A műhelymunkához (mind a szellemi, mind pedig a kézműves foglalkozásokhoz) ajánlatos irodalom (könyv, jegyzet, hangfelvétel) egy része a helyszínen megvásárolható.

Az I. félév tanrendje

* 2008. január 25-én, pénteken 15-16 óráig a tanfolyam ünnepélyes megnyitása lesz a program.

---

Magyar Hagyomány Műhelye 3. számú melléklet

Budapest

J E L E N T K E Z É S I L A P

Alulírott az 1. és 2. számú mellékletben közölteket tudomásul véve, a leírtakkal mindenben egyetértve jelentkezem és fölvételemet kérem a Magyar Hagyomány Műhelye kétesztendős tanfolyamára.

Név: ............................................................................

Foglalkozás: ...............................……………………

Kedvelt foglalatosság: …………………….……………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………..........................

Születés ideje: ..........év, … hó … nap;

Lakcím (irányítószámmal): .........…………..........................................

Telefon: .................................., .................................

Villámlevél: ……………………………….........……

Kézműves műhelyek és játék-, táncműhely (a választott, egyetlen műhelyfoglalkozást kérjük aláhúzni):

- Batikolás

- Bőrművesség

- Fafaragás

- Kosárfonás

- Nemezelés

- Rajzműhely

- Szövés

- Szokásjátékműhely

- Táncműhely

- “Varázs”-műhely

Ezen jelentkezési lap beérkezési határideje 2007. december 20-a. A jelentkezés az első félévi díj első részletének 2008. januárban a helyszínen történő befizetésével elfogadott.

Kelt: ......................................., 2007. ...................................

..........................................………

aláírás