A 2004-ben községként önállósult Csíkrákos és Göröcsfalva közössége Kisasszony-napi búcsú előtt, a szerdán kezdődött falunapok alkalmával Cserei Mihálynak állított emléket. A Rákos központjában álló Szervátiusz Jenő faragta Zászlós kopjafa mellé mellszobrot emeltek a jeles erdélyi történetíróról, aki itt született és életének utolsó 25 évét is itt élte le. buda küldte be: "
Az egykori Cserei kúriát ugyan visszaigényelték az örökösök, de sikerült megvásárolni, így most a Cserekert Fogadó birtokolja.Kovács Annamária a Cserei Mihály Egyesület elnöke, vállalkozóként tulajdonosa a kúriának, elmondta: az egyesület céljaira használják az egykori ud-varházat, emlékszobát rendeztek be, emléktáblát helyeztek el a bejáratnál, és sikerült adományokból mellszobrot emelni. A kúria ezen túlmenően közösségi célokat, a faluba érkező vendégek, turisták kényelmét szolgálja.
|
|
Fotók: Oláh-Gál Elvira |
|
Ünnepre hívták a község apraját-nagyját a falu elöljárói: Baricz Adalbert polgármester és Antal Mária alpolgármester, hiszen az 1500 lelket számláló község először ünnepel önállósulása óta. Most már megtehetik, két hónappal ezelőtt még az Olt folyó áradása ellen küzdöttek, példás kiállással emeltek homokzsákokból gátat, hogy ne öntse el a víz teljesen a falut, és a 88 milliós kormánysegítséggel megpróbálták helyreállítani a károkat - mondta kérdésemre a polgármester. Az ünnepségen jelen volt Boda magyarországi testvértelepülés küldöttsége is. Ünnepi műsort a helyi iskola növendékei mutattak be.
Cserei Mihály kézíratos Históriája, egy bőrkötéses vastag, kézírásos könyv 1992 óta a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum birto-kában van egy Erdélyből áttelepült tanárnő hagyatékaként. A könyv 25 x 38 cm-es lapokból áll, terjedelme 628 oldal. Ge-rincén arany nyomtatott betűkkel a cím: "M. Cserei Historiája 1661től 1711.gyig". Belső oldalán díszbetűkkel latin címe, az utolsó lapon a kézirat másolójának feljegyzése: "Le írta Kolosvárt 1846ba Nagy Görgényi Csiszár Samu msk".
CSÍKRÁKOS (Csíkszék) római katolikus vártemplomának védőszentje Szt. György. Jellegzetessége a nagyméretű védőtorony, amelynek oldalain különböző emberi alakok, állatok, égitestek rajzai láthatók, a táltos révülését mutatják be. A festmények eredete egyelőre tisztázatlan. A tornyot 1758-ban barokk stílusban átalakították: megmagasították, fiatornyos harangházat építettek rá. A templomépület jellegzetessége, hogy hajója rövidebb a szentélynél. A templomhajót egykor falfestmények díszítették, a Szt. Ilonát ábrázoló kép látható a diadalív déli oldalán.
Forrás:
Oláh-Gál Elvira, Krónika Hírszolgálat