2.
Angyali koronánk
Az ég kegyelméből szállott le hozzánk:
E drága kincsünket,
S véle nemzetünket
István néked áldozta:
Most örökségedet, örökségedet,
El akarják vonni tőled, népedet!

3.
Ne nézd büneinket,
Hanem hozzád buzgó s hív őseinket.
Sok verejtékekkel,
Ah! mennyi vérekkel,
Nedvesültek mezeink:
Őérettek szánny meg, szánny meg bennünket,
Vedd el: mi is néked áldgyuk szivünket.

ÁNYOS PÁL (Nagyesztergár, 1756 - 1784, Veszprém) költő, pálos rendi szerzetes. Élt 28 évet.

Apja, Ányos Ferenc, a birtokait kemény munkával rendbe tevő, majd ezeket tisztességgel gyarapítani is tudó, nemes ember volt. Egyike a Bakony legtekintélyesebb köznemeseinek. Egyben művelt, könyvszerető ember. -

Ányos Pál Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrincz írói-baráti köréhez tartozott. Virág Benedekkel közös székesfehérvári tanárkodásuk alatt került közelebbi kapcsolatba. A fiatalon meghalt papköltő nemzeti irodalmunk és nyelvünk újjászületésének egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodás egyik legígéretesebb alkotója volt. Írt verseket, költői leveleket, elmélkedő prózát. A szentimentalizmus korai képviselője. Számos verse, melyeket a szerelemről, a női bájakról irt daloskönyvek kedvelt daraja lett. Ilyenek az Érzékeny gondolatok, Érzékeny levelek. Az élet, a természet, a szépség mulandóságát, az örömet és a bánatot, a szerelmet mgéneklő Ányos a fennköltebb témák, a hazafiúi érzés, a történelmi múlt iránt sem maradt közömbös. Volt költői szava a rigómezei csata Hunyadi vezérlette magyar hősökről, Zrínyi hősiességéről. Legnépszerűbb műve a II. József elleni mozgalom sodrában keletkezett Kalapos király című gúnykölteménye. Haza-, nemzetszeretetének egyik legszebb bizonyítéka a Boldogságos Szűz Máriához az édes hazáért 1782-84 között írt. (Ányos Pál: Válogatott művei Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó 1984.)