HONHÁZI.

§. 34. A' Fejedelemség eránt nagy hasonlás vagyon a Hunnusok között.
Vojenkiuti halála után Honházi kezdette viselni a' Fejedelemséget Krisztus születése előtt ötven-nyóltz esztendővel. Ez elsőben is azt végezte némellyek tanáts-adásból, hogy Vojenkiuti Fejedelemnek testvére megölettetnék, ne hogy ez valamelly viszszavonást kezdene. Hírűl adta ezt valaki néki, a ki a' Császár ellen fegyvert fogván Pusiutamot erővel Császárnak tette, néki Tujen nevet adván; azután egybe-kaptsolta vele a' maga erejét, és Honházi ellen hadba keltek, a' kit minekutánna meggyőztek vólna, az egész Udvarát felforgatták. Nem sokára Hukivám és Poejlitamho Fő Hadi-Vezérek hamis árúlkodásának fület nyitván, Napnyúgotnak Vice-Királyját, jóllehet ártatlan vólna, háládatlanúl, és nem kissebb kegyetlenséggel megölette. Megesmérvén azután, de már későn ennek ártatlanságát, a' hamis vádolónak halállal fizetett: de nem mind a' kettőnek, mert Hukivám látván, hogy a' társa már tsaptatóba esett vólna, gondot viselt magára, sőt a' párt-ütő Népnek valamelly részét maga mellé vévén, Fejedelemnek kiáltatta ki magát. Mintha ez nem elég zenebona lett vólna, még más ketten is valamelly részét a' Birodalomnak elfoglalván, a' Császári Méltóságot erőszakosan magoknak tulajdonították, és egyik Tseli, másik Utsie nevet ada magának, úgyhogy egyszerre öt Fejedelmet számlálnának a' Hunnusok, annyi felé szaggatta a' Birodalmat a' magok egyenetlensége. Ezek addig üldözték egymást, hogy ötből tsak kettő maradna, a' kik a' Fejedelemségről viaskodtanak, Tujen és Honházi: ezek is végtére öszve-akasztván egész erejeket, úgy ütköztek meg, hogy Tujen a' Hadban szerentsétlen lévén, magát megölte, és Honházit, a' ki törvényes Fejedelem vólt, a' félelemtől megmentette.

§. 35. Honházi az Öttsével viaskodik.
Új vetekedő társai támadtak Honházinak, a' kik mind Honházit félelembe hozták, mind a' Birodalomnak kevés ideig tartó nyúgodalmát felzavarták. Egyik vólt Tujen pártütő Fejedelemnek öttse Hissiunvám, a' ki a' Fejedelemséget erőszakosan magának tulajdonítván, Juntchin nevet vett. Másik volt Honházinak testvére Hotoguse, a' ki hasonlóképpen Báttya ellen támadván Tchitchi név alatt Fejedelemséget kezdett viselni. Honházi, hogy az elszakadozott Birodalmat valamiképp tsendességre hozhassa, eltökél lette magában, hogy azt a' Sinaiak óltalma alá adván, nékik adózóvá teéndi: ez eránt, hogy a' Sinai Udvarral végzést tenne, előre kűldé a' Fiát, maga pedig utánna siete. Siganfu városában múlatott éppen akkor a' Sinai Udvar, midőn Honházi fiával együtt azon Tartományba érkeze. Hallván ezeknek közel léttét a' Sinai Császár, maga Testörzö Katonáit kűldé tiszteletűl Honházi eleibe; a' ki is a' Császárhoz vezettetvén, nem tsak nagy tisztelettel fogadhatott Sjuenti Sinai Császártól, hanem drága ajándékokkal azt is megnyerte tőle, hogy azonnal tizenhat-ezer válogatott Katonák adatnának néki segítségül, a' kikkel a' pártosokat engedelmességre kénszerítené. Honházi példájára Tchitchi is követség által kezdette vívni a' Sinai Udvart, a' kinek követjei is nagy emberséggel fogadtattak azon Udvartól, úgyhogy mind a' két rész kételkedhetnék, mellyik vólna nagyobb kegyelemben a' Sinai Császarnál: de nem sokára kiemelte Honházit a' kételkedésből Tchitchi, midőn ez magát nem tsak a' Sinai Udvar, de az egész világ előtt gyűlöletessé tette. Nagy háládatlanságot követett ez el, mert elsőben is a' Sinai Udvartól viszsza kérte a' fiját, a' ki ott követségbéli zálogúl vólt; a' kit midőn a' Sinai Császár sok ajándékkal viszsza küldött, hogy nagyobb betsületet tégyen, egyet a' Fő Hadi-Tisztjei közzül, kinek Kieum vala neve, társúl adá néki; ezen Fő Hadi-Tisztet nagy embertelenűl, maga nevének örökös betstelenségére megölette Tchitchi. Igy fizetett ama' hatalmas Sinai Udvarnak, a' kihez magát több háláadó jótéteményekkel lekötelezni tartozott vólna. Más szívvel viseltetett a' Sinai Udvarhoz Honházi, a' ki azzal felbonthatatlan frigyet kötött; mellynek nagyobb erősségére, a' Sinai Császárnak leányát vevé feleségül; a' ki midőn előbb Tchaokium nevet viselne, a' Napkeleti Népnek szokása szerint, midőn a' Hunnus Udvarba vitetett, azt Nemhujuchi névvel feltserélte: meg is tartotta az említett Udvarral a' barátságot, míglen a' halál életének fonalát el nem szakasztá, Krisztus születése előtt harmintz-egy esztendővel.