A Második kiadáshoz tartozó Előljáró beszéd

Midőn Nemzetünk' Eredetéről, 's annak viszontagságairól írt Munkám 1791-dik esztendőben világosságra jött, az mind a' két Magyar Hazában igen sokaktól nagy megelégedéssel fogadtatott; a' mit itt háláadó érzékenységgel említek.
Azon megelégedésnek, mellyet ennek olvasásában mind a' két Nemes Magyar Haza talált, elég bizonyítása, 's nyilvánságos jele vólt az, hogy az első Kiadáskor világosságra jött nyomtatmányok rövid idő alatt eladatván, mind Erdély, mind pedig Magyar-Országban ezen Munkának megszerezhetéséről sokan tudakozódnának.
Ugyan tsak a' Radstadti, és Lunevilli békesség által vége lévén a' Frantzia Háborúnak, midőn 1801-dik esztendőben Olasz-Országból Hazámba viszsza tértem, önnön magam is sem Erdély, sem pedig Magyar-Országi Könyv-árosoknál ezen Munkának eladandó nyomtatmányát sehol sem találtam: el vóltak mind adva, és még sokaktól kerestettek, 's mai napig is kerestetnek.
Sokaknak már kérése, 's javaslása arra bírt, hogy ennek másodszori kiadásáról gondolkodnám; eltökéllém magamat, és ennek némelly, helyen megjobbított, és a' most folyó 1807-dik esztendeig folytatott újjabb kiadásnak elkészítésére tollat vettem kezembe.
Ezen szándékot annyira igyekeztem tellyesíteni, mennyire azt a' mostani környűlállásaim darabossá nem tették. Tábori Pap léttemre, tudniillik a' zajgó életben, Munkámnak azon tökélletességére nem vágyódhatom, a' minőt kedvezőbb környűlállásokban lévő embertől meg lehetne várni.
Azt mai napig sem győzöm tsudálni, hogy ezen Munka, a' melly nem tsak a' népnek Köz-rendéből, hanem Hazánk' Tudóssai közzül is sokaknak helyben hagyását érdemlette, hogy, mondám, ezen Munka nékem némelly homályos szemű emberek előtt, nem tsak gyűlölséget okozott, hanem tsak nem kigázolhatatlan üldöztetésekbe is döntött. Ugyan azért, nem tsak azon eltökélléseim, mellyekkel Anya-nyelvünket több elmebéli szüleményekkel gyarapítani akartam, meggátoltattak, hanem éltemnek leg haszon vehetőbb része is viszontagságok között enyészett el tőlem! - Ez megesett. Ezt én mint Bőltsesség szerető mint Keresztény Philosophus tántoríthatatlan állandósággal megvetve tekintettem.
Ezen világtalan elméjű egynehány emberek Munkámban azt kárhoztatták mintha én a' II-dik Könyvemben a' Római Székről tiszteletlenűl szóllottam vólna; sőt ezzel meg nem elégedvén, nem tudom mitsoda árnyék után kapdoztak, midőn ezen tzikkelyben engemet eretnekségről vádoltak, legalább gyanúságba akartak hozni; holott én a' Szentséges Római Székről semmit ollyat nem szóllok, a' mi az igazsággal egészszen meg nem egyezne, és azt olly szókkal mondom ki, hogy az illendőség' határit által ne hágjam. Egyebet nem mondok, hanem a' mit, az Egyházi Törvénynek részre hajlás nélkül való Tanítói már én előttem mondottak, tanítottak, és most is tanítanak. Ez még is nékem kiváltképpen egy hatalmas ellenséget szült. Tsak ugyan utóbb távol estem ennek öldöklő nyilaitól; de azoknak sértegető mérgét egészszen ki nem kerűlhettem. Ugyan azért, minekutánna láttam, hogy a' halandókban is lehet halhatatlan gyűlölséget találni, hogy tovább eshető üldöztetéseknek közelebbről való tárgya ne legyek olly hivatalt vettem fel, a' mellyben az ellenségemnek engesztelhetetlen dühössége olly hathatósan nem érdekelhetne; de egyszersmind távol estem azon kedvező környűlállástól is, mellyben a' Tudományokra, 's egyszermind nyelvünk' tsinosgatására nézve munkásságomnak szembe-tűnőbb gyümöltsét mutathattam vólna. A' Tábori Papságra eltökéllém magamat; a' hol valamint tapasztalásaim nevelkedésére több alkalmatosság adatott, úgy ezen élet' rendében, melly tsak nem szűnet nélkül való mozgásban áll, a' Tudományokhoz megkívántató tsendességtől igen távol estem. - Alkalmatlan a' fegyver tsattogások között a' szelíd Múzsákkal nyájaskodni. Annyit teszek, a' mennyit jelen való környűlállásim engednek, ámbár ez nem annyi, a' mennyit vagy magam tenni kívánnék, vagy a' Magyar Közönség várhatna tőlem! Vajha ki-ki azok közzűl, a' kiket az Isteni Gondviselés nálam sokkal szerentsésebb sorsra érdemesnek talált, annyit tenne, a' mennyi hatalmában vagyon. - -
Ezen másodszori kiadást a' mostani időnkig való folytatáson kívül még némelly jegyzésekkel is megtóldottam, a' melly jegyzések tsillaggal vagynak, az első kiadásnak részeitől megkülömböztetve, úgy mindazonáltal, hogy az elől-beszélt dolgoknak leírásában is az első kiadást némelly helyeken megváltoztattam.

Pesten 12-ik Majusban
1807-dik esztendőben.