II. A közösség működésének szabályai:

Mellérendeltség
A személyek és közösségek az egymás közti kapcsolatokban ( a szociális szférában) egyenrangúan, mellérendelten, nem hierarchiába rendezve helyezkednek el. Ez elsősorban a döntéshozatal mechanizmusára igaz. A mellérendeltségből csak a közösség érdekeinek a szolgálata, egy szerep/ feladat beteljesítése érdekében lehet – a közösség felkérése alapján, és meghatározott tartamra-időlegesen kiemelkedni, Isten akarata szolgálatának motivációjával. A feladatmegosztás a végrehajtás során a felelősségvállalás és a döntési szintek tekintetében piramis-szerű vagy fa-struktúra-szerű feladatmegosztást és felelősséget termel ki.

Hálózatos működés – gyökérzóna elv
A terheket és a kockázatokat meg kell osztani a közösségen belül. A római lictorok² jelképe a vesszőnyaláb volt: egy szál vessző könnyedén eltörhető, a vesszőnyaláb viszont eltörhetetlen. Ha a közösség ezt felismeri, és mindenki hozzájárul képessége és lehetősége szerint a közös célok eléréséhez, a terhek közös viseléséhez, akkor a közösség rugalmassága, túlélőképessége nő. Csak az egymásra utaltság felismerése vezethet el a közösség fejlődéséhez. A közösségek belső és egymás közötti hálózatos felépítése a közösségeket kívülről érő terhelést elosztja, elviselhetővé tompítja, az erőforrásokat belülről pedig úgy gyűjti össze, hogy az nem jelent elviselhetetlen terhet a közösség tagjai részére. A közösségen belül az egyének, és a közösségek összességében az egyes közösségek hálózatot, hálót, szövetet alkotnak, amely jóval erősebb elemi alkotórészeinél, erejét éppen ez a strukturáltság adja, ami a bizalmon alapul. A bizalom elve: tudom, hogy számíthatok másokra, és tudom, hogy mások is számíthatnak rám. Ezt nevezik szívességbanknak is, kalákának is, a lényeg, hogy a közösség eleme tudja, hogy a közösség, mint biztonsági háló, mögötte van, és elkapja, ha kell, a háló szálai megrezzennek, megnyúlnak, de együtt képesek azt a csapást is elviselni, amelynek elviselésére külön-külön képtelenek volnának.

Belső vezéreltség külső irányítás helyett
Ha egy eszmerendszer a vezérelv a közösség minden tagjában, akkor a közösség tagjai egymástól vagy más közösségektől függetlenül, azonos módon fognak reagálni egy adott helyzetre vagy kihívásra. Ha nincs vezér, a mozgalom le nem fejezhető, a nyáj nem széled el, az együttes, belülről vezérelt cselekvés külső eszközökkel el nem nyomható. A vezérlőelv nem egy ideológia, hanem az azonos világnézet, emiatt a mellérendelt közösségek egymástól függetlenül is egyszerre és egy irányba mozdulnak.

Alázat elve: mindenki fontos
Egy közösségen belül egy adott problémára bárkitől jöhet a helyes megoldás, ha a a közösség elég nyitott ahhoz, hogy meghallja,

A közösségi munka felsőbbrendűségének az elve
Egy megfelelő spirituális színvonalon álló közösség közös problémamegoldó képességének, működésének a színvonala mindig magasabb, mint a tagjai egyéni készségeinek a puszta összessége. A közösség megfelelő spirituális színvonalát csak az biztosítja, ha a közös működést megelőzően egy magasabb szellemi identitáshoz való kötődéssel megfelelően pozícionálja magát.

Ugyanakkor fontos, hogy legyenek a munka során olyan szakaszok, amikor a közösség tagjai a maguk egyéni módján, egyedül dolgoznak fel valamilyen témát, mely munka eredményét aztán a közösség elé viszik.

A közösség önszerveződésének elve
Az ideális közösség önszervező, a feladatokat ad hoc hierarchiákba szerveződve oldják meg, a feladatot ki-ki magának találja meg a célszerűségi szempontok, önkéntes feladatvállalás révén. A közösség legfontosabb rendezőelve az elfogadó szeretet. A közösségek Grál-közösségekként³ kell, hogy működjenek, az egyén szabadságát a mások szeretetteli segítésére, önkorlátozásra, ezáltal önkiteljesítésre kell, hogy felhasználja.

A közösségi problémamegoldás szabályai

• szellemi szabadság: a probléma megoldására vonatkozó ötletek születése során minden megengedett, nincs tabu megoldás, minden ötlet meghallgatandó
• szociális egyenlőség: a közösség minden tagjának gondolata egyenlő értékű, azonos módon veendő figyelembe
• testvériség a cselekvésben: feladatmegosztás és időleges irányítás/ felelősség felvállalása a siker érdekében

Gyakorolni a közös imátAz ima magasabb szférákba köt be minket. A közös ima energiamezőt táplál, erősíti a közösséget és elősegíti a cél megvalósulását. A magyarok közös imája segíti a magyarság arkangyalának, népszellemének a működését.

III. A magyarság küldetése

A magyarság csak minőségként értelmezhető, így nem azonosítható a magyar nyelvet beszélők halmazával. Ez a lélekcsoport, amely most magyarként él, egy feladatot kell végrehajtson: az Isten szolgálatát az isteni akarat megvalósításában a más népek segítése, tanítása, a testi-lelki-szellemi gyógyítás, az - akár önfeláldozó- példamutatás révén. Az egyéni szabadság megélésén keresztül a közösség érdekében önként és szeretetből vállalt szolgálat az a többlet, amellyel hozzájárulhatunk a világ fejlődéséhez.

Ha az egyén és a közösség a fenti elvek alapján fejlődik, jó esély van arra, hogy a magyarság képessé váljon küldetése beteljesítésére. Úgy legyen.

Pilisszántó, 2007. Nagyboldogasszony napja
Madari Tibor