Fogyasztok, vagyok címmel jelent meg egy írás a Magyar Hírlapban, amely azután megjelent itt:
http://ffek.hu/blog/szam_dorottya/fogyasztok_vagyok
Rövid és szerény véleményem:
A "pusztulunk-veszünk-pusztulunk-veszünk" siránkozásnak természetes következménye, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel.
A helyzet azért ennél a leegyszerűsített világképnél némileg árnyaltabb.
Szeretettel ajánlok egy könyvet. Cialdini: Hatás - a befolyásolás pszichológiája. (Számomra az utóbbi idők egyik legjobb szakmai könyve.)
Hogy mire is gondolok az árnyaltabb képnél? A táradalmi bizonyíték elvére. Elolvasható a könyv 145. oldalától.
Ugyanis, ha pontatlan és rossz a diagnózis (értsd: oly mértékben leegyszerűsített, hogy az és úgy nem igaz), akkor a beavatkozás is természetes módon mond csődöt. A csőd pedig frusztrációhoz vezet, a frusztráció pedig agresszióba torkolló radikalizmusba, ami az újabb frusztráció és (szellemi-lelki-fizikai) agresszió forrása.
A nemzeti gondolkodású radikalizmusra hajlamos oldal egy része sajnálatos módon belesett ebbe a frusztráció spirálba és nem tud kijönni belőle, hiszen a siránkozás mindig egyszerűbb, mint a legkisebb mérhető eredményt hozó tett végrehajtása.
Visszatérve a könyvre: az egész könyv igen tanulságos, de az említett fejezet által lesz teljesen világos, hogy mi is történik a plázában. Nem idióta zombikról van szó, hanem valami egészen másról. Aki ezt megérti, az tud hatásosan beavatkozni.
Tisztelem és fontosnak tartom Hetesiék törekvéseit és meglep a Magyar Hírlap cikke. Ámbár a fenti tanulmányra hivatkozás után nem is annyira. Hogy miért? A társadalmi bizonyíték elvének tárgyalása közben erre is fény derül. Egy napilap eladhatóságának többet használ ennek a leegyszerűsített világképnek a működtetése, mint a valós problémák és okok mélyére hatolás...