"Családdal nem lévén megáldva,a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom fõ örökösömnek tenni".Orbán Balázs

Orbán Balázs / 1829. február 3. - 1890. április 19./

A legnagyobb székelynek mondott Orbán Balázs Lengyelfalván született Orbán János és a görög származású Knechtel Eugenia gyermekeként.

Iskolai tanulmányait Udvarhelyen kezdte a római katolikus, majd ugyanott a református iskolában. Szüleivel - örökségi ügyben Konstantinápolyba költözött. A konstantinápolyi pörösködés ideje alatt bejárta Palesztinát, Szíriát, Arábiát, Egyiptom északkeleti részét és Görögorszá­got. A forradalom hírére 150 főből álló szabadcsapatot szervezett, de útközben tudomást szerezve a szabadságharc végéről, visszatért Konstan­tinápolyba. Itt bujdosó honfitársai életkörülményén igyekezett javítani. Mivel az osztrák hatóságok nem tették lehetővé hazatérését, önkéntes száműzetésbe ment Angliába. Itt Londonban és Jersey szigeten tartózkodott. Londonban a keleti irodalmat tanulmányozta, hogy jobban írhassa meg keleti utazásának történetét.

Az októberi diploma és a februári patens kedvező hatására vissza­térhetett szülőföldjére. Az apai birtokból csak Szejkefürdőt kapta meg, ezért szakított a bárói cím használatával. Itthon sajtó alá rendezte keleti utazásának anyagát, majd 1871-ben politikai pályára lépett s mint szélső ellenzéki politikus tevékenykedett. 1870-től a függetlenségi párt országgyűlési képviselője volt, majd 1870 és 1883 között a székelyke­resztúri és a berettyóújfalusi választókerület képviselőjeként műkö­dött.

Irodalmi kísérletei udvarhelyi diákkorában kezdődtek. Nagy hatás­sal volt rá, a februári forradalom szociális teoretikusa Louis Blanc. Fő munkája a "Székelyföld leírása "/1863-73/ c. könyve volt, melyben székelyföldi útján látottakat és hallottakat örökítette meg. Forrásér­tékű munkáját etnográfiai és históriai szempontból egyaránt számotte­vőnek ítélték. Benne még addig nem közölt történeti adatokat adott köz­re. Munkájának frissességét és üdeségét leírásának biztonsága szolgál­tatta. A munkában Ortutay a néprajz romantikus hőskorának legjelentő­sebb művét látta, melyet JókaiMór hét legkedvesebb könyve közé sorolt.

A kötetben megtalálható az egész székely etnikum jellemzése, a székely életmenetel, a küzdelmek és a szokások. Jelentősek a könyvben találha­tó népmesék és a számszerint 356 fénykép - illusztráció. Ismertek képvi­selőházi beszédei.

Orbán írt az Ország Tükrébe, a Hazánk és Külföldbe, a Kolozsvári Nagy naptárba, a Vasárnapi Újságba, a Századokba és több más ismert korabeli lapba és folyóiratba. Politikai tanulmányúton járt Franciaor­szágban és Svájcban. Turinban fölkereste Kossuth Lajost is. Mindig díszmagyarban járt, ezzel tiltakozva a kormány elnémetesítő politikája ellen.

Politikai hitvallása erősen hazafias színezetű volt. Az unitári­us egyházba politikai indíttatás révén csatlakozott képviselő korában. Ferencz József szerint vallásos missziót teljesített azzal, hogy so­kan munkája révén ismerkedtek meg az unitarizmussal és csatlakoztak az egyházhoz. 1876- ban a székelykeresztúri gimnáziumnál alapítványt létesített, melynek odaítélésében a diákság titkos szavazását kívánta érvényre juttatni. Végrendeletileg örökösévé az egyházat tette. Amint végrendeletében írta "földi javait a hazai közművelés és fajmentés ol­tárára szentelte."

Orbán életének utolsó szakában sokat betegeskedett. Budapesten halt meg. Szejkefürdőn helyezték örök nyugovóra. Halála után javaslat született egy Udvarhely központú "Orbán Balázs Irodalmi Társaság" alapítására és egy Hargita monográfia kiadására. A székelykeresztúri unitá­rius gimnázium a nagy székely nevét viseli.

Szejkefürdőn,Orbán Balázs földjén ,szellemi öröksége talaján minden évben-augusztus második szombatján-,összegyűlnek az unitáriusok tisztelegni a LEGNAGYOBB SZÉKELY előtt. 

Katt.ide:  

Permalink | Leave a comment  »