Bevezetőt mond: Papp Lajos professzor, az orvostudományok doktora

Laudáció: Grandpierre Atilla csillagász, a fizika tudomány kandidátusa

A Salvator-kápolna Csíksomlyó legrégebbi fennálló épülete, hosszú évszázadok óta a zarándoklatok célpontja, a kegyterület spirituális szíve. A közelében van a pünkösdi Eseménysort megkoronázó hajnali napbanézés hagyományos helyszíne.   A jelek szerint régebben az épület még ennél is jelentősebb fénymisztériumok színtere volt. Szentélye kicsiny ablakainak különlegesen kiképzett rézsű rendszeréről Vécsey Gyula csíkszeredai mérnök vette észre az 1970-es években, hogy a napkelte-irányokat jelöli ki az évkör fontos napjain. 

 

Munkáját Németh Zsolt, a fizika tudomány kandidátusa, a Kárpát-medence középkori templomainak avatott kutatója folytatta, melynek Eredményeit e kötetben teszi közzé.   A rézsűk által kijelölt irányok között Csillagnyugvásokéit is azonosított, amelyek segítségével az első évezred második felére datálja a kápolna első fázisának készülési idejét. Egyes építészeti megoldásai alapján arra következtet, hogy a maga korában szakrális tevékenységnek minősülő csillagászati megfigyelések célját szolgálta elsődlegesen.

 

A hely ereje és szentsége, bár átalakult, ma is töretlen, a hajdani csillagászati megfigyelések pedig a pünkösdi napbanézésekben élnek tovább. A kötet megismerteti

az olvasót Babba Mária alakjával és művelődéstörténeti-néprajzi „holdudvarával” is, amibe tökéletesen illeszkedik az általa uralt égitestek mozgását figyelemmel kísérő

Hatalmas csillagászati és mérnöki tudásról tanúskodó fénytemplom. A könyvben foglalt eredmények ismét rávilágítanak arra, hogy középkori szent helyeink működésrendje nem értelmezhető a maga teljességében a bennük megmutatkozó fény járásának megismerése nélkül.

 

A Szabó Béla és Fábi János felvételeivel, és magyarázó ábrákkal gazdagon illusztrált kötet a szombathelyi B. K. L. Kiadó gondozásában jelent meg.